Az Assassin’s Creed Valhalla bejelentése kapcsán fejest ugrottunk egy kicsit a Ubisoft sorozatának háttérvilágába, mely az első játék megjelenése óta azért igen szépen kiterebélyesedett és összekuszálódott a számtalan folytatásnak, regénynek és képregénynek (meg a filmadaptációnak) hála. Előző cikkünkben az Assassin’s Creed világának ügyeletes főgonoszát, az Új Világrend bevezetésén ügyködő Templomos Rendet mutattuk be, most pedig itt az idő, hogy kiderítsük, kik állnak általában a templomosok torkát elmetsző rejtett penge szerencsésebb végén.
Az Asszaszin Testvériség filozófiája és legfőbb célja
Ahogy előző cikkünkben is említettük, az asszaszinok és a templomosok végső célja gyakorlatilag ugyanaz, azaz az emberiség felvirágoztatása, és egy jobb, békésebb korba vezetése. Azonban amíg a templomosok szentül hiszik, hogy ezt egyedül egy olyan Új Világrend kiépítésével lehet elérni, ahol a hatalom egy szűk elit réteg kezében összpontosul, addig az asszaszinok az emberiség kollektív felkarolásában, valamint toleranciára és békésre nevelésében hisznek.
Az Asszaszin Testvériség szerint az emberek csak és kizárólag egy lassú és küzdelmes fejlődési folyamat végén juthatnak el az áhított szebb és jobb jövőbe, a templomosok pedig nem tennének mást, csak lerövidítenék ezt a folyamatot az Új Világrend bevezetésével, ami így nem is vezethetne tartós eredményre.
Talán már a fentiekből is érződik, hogy az asszaszinok (papíron és nagy általánosságban) humánusabbak, mint a Templomos Rend tagjai. Becsülik és védik az emberi életét, egyben pedig segítik a gyengéket és az elnyomottakat, vallva, hogy a békés élethez és a szabad akarathoz mindenkinek joga van bőrszíntől, nemtől és vallási hovatartozástól függetlenül. Érdemes azonban megjegyezni, hogy bár sokra tartják a személyi szabadságot, ez nem jelenti azt, hogy anarchisták lennének: alapvetően semmi bajuk a kormányokkal, míg azok az átlagember érdekeit szolgálják.
Az Asszaszin Testvériség másik jellemző tulajdonsága a humanizmus mellett az extrém méreteket öltő szkepticizmus. Az asszaszinok vallják, hogy senki sem tévedhetetlen és semmi sem lehetetlen, ezért pedig folyamatosan igyekeznek nyitott elmével közelíteni bármilyen témához, amivel szembetalálják magukat. Többek közt az Új Világrend létjogosultságát is a szkepticizmusuk miatt kérdőjelezik meg: mivel szerintük senki sem tévedhetetlen, ezért a világot nem lehet az emberek egy szűk csoportjára bízni, hiszen minden egyes helyzetre senki sem tudhatja a jó megoldást.
Az Asszaszin Testvériség munkamódszere
Míg a templomosok leginkább a politikai machinációk világában érzik otthon magukat, és ha kell, komplett háborúk kirobbantásától sem rettennek vissza céljaik eléréséhez, addig az asszaszinok ellenlábásaik kulcsfiguráinak gyors és feltűnésmentes likvidálásában hisznek. Filozófiájuk szerint ilyen módon egy-egy ember halála több ezer másik ember jólétéhez vezethet, így élet tisztelete ide vagy oda, az asszaszinok (ahogy nevük és az összes Assassin’s Creed-játék is mutatja) sosem rettentek vissza némi orgyilkosságtól.
Ennek kapcsán érdemes azt is megemlíteni, hogy bár a testvériség mélyen hisz az emberiség jóságában, mint nagy egészben, ez a hit nem minden egyénre vonatkozik ugyanolyan mértékben. Avagy az asszaszinok szerint a világ tele van olyan emberekkel, akik egyszerűen túl gonoszak és túl önzőek ahhoz, hogy megértésre lehessen őket tanítani, ezekkel az egyénekkel pedig egyszerűen nem lehet mit kezdeni, muszáj véget vetni életüknek, hogy a társadalom felvirágozhasson.
Az Asszaszin Testvériség történelme
A templomosokhoz hasonlóan az asszaszinok is egészen az emberi történelem kezdetéig vezetik vissza testvériségük eredetét: míg az első templomos a hagyomány szerint Káin volt, addig az első asszaszinok személyében magát Ádámot és Évát tisztelhetjük. Az asszaszin vérvonal tőlük indult, és bár a testvériséget magát csak időszámításunk előtt 50 környékén alapították, ennek a vérvonalnak a tagjai már jóval korábban is kiálltak az emberiségért. Ide tartozik például Leonidász, és Xerxész gyilkosa, az ikonikus rejtett penge első használója, Darius is, csak hogy pár példát említsünk.
Az Asszaszin Testvériséget végül időszámításunk előtt 48-ban alapította az egyiptomi Bayek és felesége, Aya, mikor rájöttek, hogy országukat lényegében egy titkos szervezet, a Templomos Rend elődjeként is felfogható Ősök Rendje kormányozza az árnyakból. Az első asszaszinok sikerrel kiüldözték az Ősök rendjét Egyiptomból, de nemcsak itt, hanem például Rómában is megszorongatták őket, mikor a szenátus segítségével végeztek a rend egyik leghatalmasabb tagjával, Cézárral.
Megalakulását és Egyiptom átmeneti felszabadítását követően az Asszaszin Testvériség lassan kiterjesztette befolyását az egész világra, igazán látványos terjeszkedésbe viszont csak akkor kezdtek, mikor a templomosok felfedték magukat és Templomos Rend néven kiléptek a nyilvánosság elé. Az asszaszinok orgyilkosságai ettől a pillanattól kezdve nyíltabbak lettek, hogy így tudassák a templomosokkal, nem igazán szívlelik, amit csinálnak, nem sokkal később pedig a módszereiket és a fegyvertárukat is alaposan megreformálták a legendás Altair segítségével.
Az Asszaszin Testvériség a modernebb időkben sem hagyott fel a templomosok terveinek keresztbe húzásával. Ők gyilkolták meg például a rend szövetségeseként tevékenykedő Dzsingisz kánt, a spanyol konkvisztádort, Pizarrót és I. Mária angol királynőt is, sőt 1307-ben majdnem a komplett Templomos Renddel le tudtak számolni, mikor ellenük fordították IV. Fülöp francia királyt és V. Kelemen pápát. A Testvériség utolsó nagyszabású gyilkosságát 1971-ben követte el, mikor végeztek Haiti elnökével, ezután viszont békésebb módszerekre próbáltak áttérni, ami majdnem a vesztüket okozta.
Az Asszaszin Testvériség bukása
Noha a történelem során az asszaszinok végig sikeresen dacoltak a templomosokkal, sőt a legtöbb esetben meg is hiúsították terveiket, mégis, az Assassin’s Creed jelenében a testvériség alig több néhány elhivatott és kétségbeesett ügynöknél, míg a templomosoknak látszólag a világ minden pénze és erőforrása a rendelkezésére áll az Abstergo révén. Ezekhez az áldatlan állapotokhoz a 2000-es évek elejének eseményei vezettek, melyeket mindkét fél a Nagy Tisztogatás néven emleget.
A problémák még 1998-ban kezdődtek, mikor a templomosoknak sikerült bejuttatniuk egy agymosott ügynököt, Daniel Crosst, a Testvériség soraiba. Danielt az asszaszinok saját bajtársukként kezelték, befogadták és tanították, ő pedig a vezetőjüket keresve a következő két évben bejárta a legtöbb titkos bázisukat. Mikor végül megtalálta a legendás Mentort, aki a teljes testvériséget irányította, rejtett pengéjével végzett vele, aztán pedig felfedte az összes ismert asszaszin rejtekhely koordinátáit a templomosok előtt, akik nem haboztak lecsapni ősi ellenségeikre.
Az Assassin’s Creed jelenjében a testvériség még mindig ennek a brutális és hatékony tisztogatásnak az utóhatásait nyögi. Bár a templomosok csapását túlélő asszaszinok megpróbáltak újraszerveződni, az esélyek azért enyhén szólva is ellenük vannak. És hogy sikerül-e végül megfékezniük az Abstergo mesterkedéseit? Erre alighanem csak az Assassin’s Creed Valhallából tudhatjuk majd meg a választ.
