Alan Grant, Damien Thorn, John Trent vagy éppen Weir a Halálhajóból. Sam Neill az a színész, aki szinte bármit játszott, az jól állt neki, de láthatóan szimpatikus alakja mégis a leggonoszabb karakterek bőrében érezte igazán jól magát. Bár feledhetném az Ómen remake-jét, helyette inkább százszor nézném meg az eredeti trilógiát, melynek utolsó részében Damienként olyan emlékezetes jelenetek köszönhetők a színésznek, amik már elegendők az örökkévalósághoz. De John Carpenterrel is dolgozott együtt az egyik legjobb Lovecrft-filmen, amihez a máig népszerű szerzőnek semmi köze: Az őrület torkában egy zseniális mű, amihez szintén Sam tett hozzá rengeteget. És bár a pokolból is visszatért, úgy tűnik, megvan a gyenge pontja, ami még tavasszal derült ki.
(Képek: Port.hu)
Merthogy idén harmadik stádiumú T-sejtes limfómával diagnosztizálták, ami egy ritka rákbetegség. A kemoterápiát el is kezdték, de mint mára kiderült, az sajnos sikertelen volt, ezért az új-zélandi színész a továbbiakban egy olyan gyógyszert kap, amely használ ugyan, de a problémát nem oldja meg gyökerestül. Az orvosok ugyan keresik a megfelelő gyógymódot, de elég kevés az esély arra, hogy Sam felgyógyuljon. Azonban nem is a haláltól fél, inkább az zavarja, hogy esetleg nem térhet vissza a hivatásához, ami elég komoly elhivatottságra vall. De hát ez sem meglepő a szakmában, elvégre nemrég Michael Caine jelezte, hogy 90 évesen most már visszavonul, ami azért abszolút érthető, a csoda inkább az, hogy eddig nem tette meg.
Mindenesetre drukkolunk a színésznek, hogy a számos filmes kihívás után a betegséget is győzze le, utána pedig még visszatérhessen a vászonra, mert nélküle is üresebb lesz a mozivilág. Neked melyik a kedvenced a szerepei és filmjei közül?
