Ma ünnepli hatvankettedik születésnapját a XXI. század leg(el)ismertebb filmzeneszerzője, egy igazi sztár, Hans Zimmer. Jellegzetes műveiért tömegek rajonganak. Ritmikusságuk és romantikus jellegük miatt számtalan grandiózus fantasy, sci-fi, sport- vagy háborús film zenéjévé válhattak, amikkel azóta turnéznak szerte a világban. A nagy nap alkalmából összegyűjtöttük Zimmer öt legkiválóbb és legjellegzetesebb kompozícióját.
(A kép forrása: music-box.hr)
Gladiátor (2000)
Sokan giccsesnek, felszínesnek és túlromantizáltnak tartják Zimmer stílusát. Akárhogyan is, a Gladiátor tűélesen mutatja fel jellegzetes szerzői jegyeit, a minimalista vonós kísérettel megtámasztott szólista témát, a steril hangvételt vagy a dalok során tapasztalható hosszú ritmikus építkezést. A Now We Are Free sikerét mi sem jelezhetné jobban, minthogy kampányvideók, nosztalgikus képgyűjtemények, sportösszeállítások alatt egyaránt gyakran használják. Ti kedvelitek?
A Da Vinci-kód (2006)
Legkésőbb a kétezres évek botrányfilmjével sokan megismerhették Zimmer nevét. A Da Vinci-kód zenéjében felharsannak a komponista fő stílusjegyei, a fátyolos hangvétel mellé pedig fantasztikus műfajú történet is társul.
Eredet (2010)
Hosszabb lista felét is kitölthetnék Christopher Nolan oldalán jegyzett művei, mégis ha egyet kell választani, az az Eredet. Zimmer hideg, matematikus, repetitív soundtrackjei tökéletesen illenek a brit rendező mérnöki módon megtervezett, kockákból építkező filmjeihez. Legélesebben a 2010-es thrillerben csúcsosodott ki a sablonokból felhúzott dramaturgia, történetszövés, színészvezetés és a zene összhangja.
Csillagok között (2014)
És a kivétel. Amikor Christopher Nolannek a szemére vetették, hogy képtelen mély, drámai szituációkat vászonra vinni, a Csillagok közöttel nemhogy csattanós választ adott, túl is feszítette a húrt: a katartikus csúcspontra még egy érzelmi réteget próbált pakolni, ami azonban életszerűtlennek, szervetlennek hatott. Ettől függetlenül tökéletesen működött Zimmer ezúttal is kissé matematikus, de kicsit szabadabb, barokkosabb, dúsabb kompozíciója.
Dűne (2021)
Gondoljunk csak bele, hogy néznének ki a Dűne lassú kameramozgásai, grandiózus tömegjelenetei vagy sivatagos horizonton elidőző snittjei Hans Zimmer keleties, illetve kelta ihletésű, rockos zenéje nélkül. Más kísérettel ugyanolyan átütő élményt kapnánk? Aligha.
Nektek melyik a kedvenc Hans Zimmer művetek? Hogy néz ki a ti listátok? Írjátok meg kommentben!
