A mai napig erősen él a sztereotípia a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, hogy az egy nagyon sci-fi dolog, mely még erősen fejlesztés alatt áll. Leginkább filmekben, játékokban találkozhatunk mesterséges intelligenciával, ezek pedig erősen torzíthatják a róla kialakuló képet, hiszen nagyon gyakran gonoszként, az embernél is intelligensebb teremtményként van ábrázolva. A valóságban a mesterséges intelligencia azonban merőben másképp fest, nézzünk meg néhány példát arra vonatkozóan, hogy milyen formában találkozhatsz vele a mindennapjaid során.

Ha használsz okoseszközöket, vagy számítógéppel dolgozol, akkor biztos, hogy a napi rutinod része a bejelentkezés, azonosítás, sőt akár a bometrikus azonosítás is, hiszen az ujjlenyomat-olvasóval ellátott telefonok ezt a sci-fi elemet is behozták az egyszerű hétköznapokba. Amikor pedig az eszközt biometrikus adatokkal, például arcazonosítóval vagy ujjlenyomattal oldják fel, akkor mesterséges intelligenciát használnak a háttérben. Az Apple Face ID például az előlapi kamera képéből 3D-modellt épít. Ezután gépi tanulási algoritmusokkal hasonlítja össze az arc szkennelését azzal, amit az arcról korábban eltárolt.

Az egyik legismertebb mesterséges intelligencia alighanem a közösségi média felületek mögött húzódik; személyre szabja a hírcsatornában látottakat (mert megtanulta, hogy a múltbeli reakcióink alapján milyen típusú bejegyzések a legérdekesebbek számunkra), ismerősöket javasol, álhíreket azonosít és szűr ki. Úgy érzed, hogy a TikTok folyamatosan szórakoztató tartalmakat mutat? Ez nem véletlen, az algoritmus a fogyasztási szokásaidat jó eséllyel jobban ismeri, mint te magad, tisztában van azzal, hogy mit szeretsz, mit nem, és mi az, ami a már kialakult témáidon felül érdekelhet téged.

A nyelvtani és a helyesírás-ellenőrző a mesterséges intelligenciát és a természetes nyelvi feldolgozást használja annak érdekében, hogy a kimenő üzenetek minél kevesebb hibát tartalmazzanak. A spamszűrők szintén mesterséges intelligenciával blokkolják a spamként gyanúsított e-maileket.

A keresőmotorok a mesterséges intelligencia segítsége nélkül nem tudják beolvasni és feldolgozni, kereshetővé tenni az internetes tartalmakat. A megjelenő hirdetések, melyeket szintén egy MI helyez el, a keresési előzményeinken alapulnak.

Sokunknak van olyan okostermosztátja, amely megismerkedik fűtési/hűtési preferenciáinkkal és napi szokásainkkal, hogy hazatérésünkre időben beállítsa a kívánt hőmérsékletet. Léteznek már intelligens hűtőszekrények, amelyek bevásárlólistát készítenek azokról a termékekről, amelyek kifogytak, esetleg borajánlatokkal is szolgálnak a menühöz. Az ilyen eszközökkel, vagy akár ennél is komolyabb szerkezetekkel felszerelt okosotthonok már nem a távoli jövő vizionált elemei, ezek már itt és most léteznek.

A telefonunkban lévő térképek és más utazási alkalmazások az MI segítségével figyelik a forgalmat, így valós idejű közlekedési helyzetképet kaphatunk, valamint javaslatot az akadályok elkerülésére.

Az MI-nek kulcsszerepe van a tranzakciók biztonságában, valamint a csalások felderítésében. Ha ebéd közben meglátogatunk egy üzletet, és új nadrágot vásárolunk, a mesterséges intelligencia ellenőrzi a vásárlást, hogy megállapítsa, jogszerű ügylet-e a tranzakció. Érvényesíti vagy elutasítja, attól függően, hogy illetéktelen személy használja-e a hitelkártyát.

Az Amazon MI-algoritmusai megtanulták, hogy mit szeretünk, és mit vásároltak más emberek, akik hozzánk hasonlóak. Ugyanígy az online streaming szolgáltatók (legyen az film vagy zene) ajánlómotorjai is a múltbeli megtekintési előzmények alapján adnak javaslatokat arra, hogy mit érdemes nézni (a kedvelt műfajok, színészek vagy akár az időszak alapján) este a nap zárásaként. A Netflix statisztikái szerint a nézettség 80%-át az ajánlómotoruk vezérli.

A videójátékok mindegyike rendelkezik valamilyen szintű mesterséges intelligenciával, az újabb, komolyabb darabok már olyanokkal is el vannak látva, amelyek a jobb játékélmény érdekében elemzik és tanulják a szokásainkat. Ilyen például a Back 4 Blood, melynek fejlesztői egy mesterséges intelligencián alapuló game director segítségével biztosítják a magas újrajátszhatóságot. Az AI figyelemmel kíséri, hogy mennyire bírjuk a szörnyek rohamát, mennyi lőszerünk, mennyi életünk van, ha kell könnyít kicsit a játékon, ha kell, még egyet belénk rúg. Teljes mértékben az AI vezérli a szörnyek mennyiségét, és típusát is, ha túl jól állunk, akkor nehezebb ellenfeleket küld, azt pedig, hogy magunkhoz képest hogyan teljesítünk, korábbi mérkőzéseink adataiból (is) állapítja meg. Érdekesség, hogy a Back 4 Blood szellemi elődje, a Left 4 Dead 2 is már fel volt szerelve ezzel a game directorral, pedig egy 2009-ben megjelent játékról van szó.

Reméljük, hogy ezután a cikk után már te is egy kicsit másképp tekintesz a mesterséges intelligenciára, ha pedig szeretnél ennél is többet megtudni, töltsd ki az MI Kihívást, ahol a résztvevők között minden hónapban gazdára talál egy PS5 játékkonzol is!

A K&H-MNEB kiemelt támogatója a Digitális Jólét Program és az MI Kihívás. 
Végezd el Te is az MI Kihívás ingyenes kurzusát és nyerj PlayStation 5-öt!