A hét legfontosabb eseménye nem más volt, mint az, hogy megjelent a Batman: Arkham Knight. A játék kétszer késett, és mostanra már egészen nagy lett a várakozás, aztán eljött a kedd, és sokan óriásit koppanták -- mármint azok, akik PC-n szeretnek játszani, a program ugyanis pocsék átirat lett. Többen is arról panaszkodtak, hogy szaggat a játék, a textúrák rosszul töltenek be és nagyokat esik az fps, ami mellesleg gyárilag 30-ra van korlátozva. 

Persze nem mindenki futott bele ezekbe a problémákba, de a többség érintve van, aminek egyenes következménye a mérges üzenetek és a negatív értékelések tömkelege. Órákkal a megjelenés után a Steamen a játék átlag értékelése „Többnyire negatív” lett, és szerte az interneten oldalakon keresztül lehetett olvasni a csalódott és ideges üzeneteket -- jelzem, jogosan. Az Arkham…-sorozat eddig minőségi szórakoztatást tudott nyújtani, és ez még a felemás Originsre is igaz, így kevesen számítottak arra, hogy ennyire rosszul sül el az átirat. Nagy pofon volt.

batman-arkham-knight-steam-page.png

Eközben a Warner és a Rocksteady igyekezett minél gyorsabban tüzet oltani. Villámgyorsan ki is raktak egy közleményt, amiben elnézést kértek a történekért és azt ígérték, hogy dolgoznak a megoldáson, mégpedig egy külsős, meg nem nevezett csapat segítségével. Kedd óta azonban semmilyen előrelépés nem történt, sőt a helyzet még rosszabbodott is. A stáblista alapján az derült ki, hogy összesen 12 ember dolgozott a PC-s verzión, és sejthető, hogy ezzel a csapattal, a bizonyos Iron Galaxy Studios-zal dolgoznak együtt a javításon (nem mellesleg beszállt az Nvidia is), a kapott tanácsok pedig, miszerint vegyük lejjebb a részletességet, ha játszani akarunk, csak nevetséges volt, mint sem problémamegoldó.

A szituáció szerdán érte el az eddigi tetőpontját, mikor a Warner Bros. úgy döntött, hogy kivonja a forgalomból a PC-s verziót, ameddig a javítások el nem készülnek.

Itt tartunk most. A konzolos játékosok vígan játszhatnak, míg PC-n a többség maximum csak a fogát szívhatja, mert bizony az Arkham Knight nem működik. A csalódottság és a düh érthető, én is nagyon szerettem volna már az első nap játszani a Sötét Lovag legújabb kalandjával, de ez nem így alakult, és már nem is ez az első ilyen alkalom.

Egyre többen úgy vélik, hogy nem érdemes semmit előrendeli vagy az első nap megvásárolni, hiszen nem fog működni, napokat vagy heteket várni kell a javításokra.

Ebből a szempontból tavaly különösen rossz volt az év vége, hiszen csőstül jöttek a silány játékok, és nem csak PC-n, hanem konzolra is. Emlékezetes blama volt az Assassin’s Creed: Unity és a Halo: The Master Chief Collection, de a DriveClubbot is ide sorolhatjuk. A bénázások oka sok minden lehet, egy játék, különösen egy AAA-cím elkészítése ugyanis rengeteg munkával jár, és egy olyan összetett folyamat, amiben minden egyes elemet kézben kell tartani, és akkor a mindig óriási kiadó nyomásról, a határidőkről és a költségvetésről még nem is beszéltünk. 

Mindig is voltak és mindig is lesznek hibák a játékokban (erről korábban írtunk), ez egyszerűen elkerülhetetlen, ám egyre jobban kezd kirajzolódni egy olyan trend, miszerint a cégek nem éreznek kényszert arra, hogy a megjelenés napjára hibátlan terméket adjanak ki. Ez a minimálisan életképes termékek üzletpolitikájának jellemzőit viseli magán, vagyis azt, hogy minél gyorsabban kerüljön piacra a termék, és az nem számít, hogy nem képes teljes mértékben ellátni a funkcióit, hiszen ezek később, javítások útján pótolhatóak. Ismerős ugye?

Erre született meg válaszként a No Preorder mozgalom, ami arra bíztatja a játékosokat, hogy ne rendeljenek elő semmit, csak a kész termékben bízzanak. Ez lényegében a régóta ismert, „Szavazz a pénztárcáddal!” jelmondat kiterjesztése, ami kifejezetten az célozza, hogy észhez térítse a kiadókat és kicsikarja azt, hogy valóban kész játékokat adjanak ki. De itt jön a kérdés:

Vajon a Batman: Arkham Knight-balé az utolsó csepp a pohárban, ami után a cégek ráébrednek a hibáikra? Valószínűleg nem.

A hype valahogy mindig erősebb a józanésznél, példáért pedig nem is kell messzire mennünk. Éppen a múlt héten, az E3 során jelentette be a Sony, hogy jön a Shenmue 3 -- már persze csak akkor, ha összegyűjtjük rá a pénzt. A Ys Net kétmillió dollárt kért, ami kevesebb, mint egy nap alatt meglett, és egyúttal ez lett a Kickstarter leggyorsabb gyűjtése is, hiszen alig két óra kellett az egymillióhoz. Ez azért szemléletes példa, mert az egyik oldalon a gamertársadalom azt hangoztatja, hogy látatlanba ne adj semmiért se pénzt, a másik oldalon meg úgy lapátolják a dollárokat egy jól ismert név hallatán, mintha nem lenne holnap. Közben kiderült az is, hogy a Sony támogatja a projektet (ezt mondjuk már a bemutatón lehetett sejteni), így extra pofátlanság volt az egész. Értitek, mintha az Activision gyűjtene pénzt a következő Call of Duty fejlesztésére.

Ha egy kicsit félretesszük az Arkham Knight mostani botrányos megjelenését, ez azt az üzenetet küldi, hogy lehet ugyanígy folytatni, ahogy eddig, ha kellően nagy a név, akkor úgyis hasra esnek az emberek és már nyitják is a pénztárcát. Lehet, hogy te vagy én nem, de láthatóan van, aki igen.

Ugyanakkor maga a hype önmagában még nem baj.

Nem szégyen izgatottnak lenni egy nagy megjelenés láttán, ez teljesen természetes reakció, még ha egyre inkább cinikusabb is a légkör a bejelentések kapcsán. Semmi baj nincs azzal, hogy bizakodva várod a programot, ha elbűvöl annak világa és számolod a napokat a megjelenésig, a probléma az, ha vak bizalommal, ész nélkül vásárolsz, illetve azzal és főleg azzal, ha egy kiadó ezzel visszaél. A No Preorder mozgalom jó kezdés, a Steam-féle pénzvisszafizetés pedig remek folytatás (a hatását már láthattuk is), most már csak az kell, hogy világos legyen:

a kiadók nem a barátaink.

Meg kell érteni, hogy ezek üzletek, profitorientált üzletek, vagyis arra megy ki a játék (nem szándékos volt a poén), hogy minél több pénzt szerezzenek, és ha a vásárlói magatartással megengedjük, hogy silány termékekkel árasszák el a piacot, akkor folytatni is fogják.

A cikk a szerző, és nem a szerkesztőség egyöntetű véleményét tükrözi.