A Nintendo Switch őrülten sikeres pályafutása után valószínű, hogy a Nintendo Switch 2-t sem kell majd féltenünk, hiszen lesz mi miatt szeretni a kiotóiak új hibridkonzolját. Tegnap listába szedtük az öt legnagyobb újdonságot, ami miatt már nagyon várjuk a júniusi megjelenést, most viszont jöjjön az az öt dolog, ami miatt egyből ökölbe szorult a kezünk.

1: Négyhetven lett, maradhat?

Oké, kezdjük az egyértelművel: jó vastagon fogott a Nintendo ceruzája, amikor beárazták a Switch 2-t és a játékait. 450 dolláros vagy 470 eurós ajánlott fogyasztói árat firkantottak fel a címkékre, hazai viszonylatban pedig 210 000 Ft alatt nemigen találunk előrendelési opciót a játék nélküli alapcsomagra. Nemcsak a ló összes végtagjának, de a félretett zsebpénznek is van vége, ha pedig az alapgép mellé tervezünk pár 80 dolláros digitális vagy 90 dolláros dobozos játékot, egy 50 dolláros (60 eurós) kamerát és egy 80 dolláros (90 eurós) Pro Controllert, akkor azzal a lendülettel zálogba is küldhetjük a nagyi maradék aranyát.

2: OLED? Majd hozzuk két év múlva!

Értjük mi, hogy Mario bajsza nem nézett ki rosszul a katódsugárcsövesen sem, az LCD pedig egyáltalán nem a világvége, de ha az Switchet már lehetett OLED-panellel szerelni, akkor ezt a Switch 2 is megérdemelné. Az eddig látott hands-on felvételek alapján már világos, hogy a Switch 2 LCD-kijelzője jóval élénkebb és nagyobb fényerőn ragyog, mint az elődje, de a mély feketéket és az OLED markáns kontrasztját nehéz zsörtölődés nélkül elengedni. Legyünk persze korrektek: nem tűnik rossznak a Switch 2 panele, ezen a méreten tökéletesen elég a 1080p-s felbontás, a 120Hz-es képfrissítés pedig a Nintendótól egészen meghökkentő! De azért mégis fáj, hogy pár év múlva biztos, hogy egy mid-gen frissítéssel befut majd az OLED-es modell is, mi pedig jól megmondjuk majd, hogy megmondtuk.

3: Jönnek az AAA-portok, de meddig?

Szép is, jó is a 120Hz-es kijelző, de ehhez kell egy combosabb chipset is, ami ilyen a fordulatszámon megpörgeti a játékokat, és nem csak a Mario Kartot. Túl sok panaszra egyelőre nincs okunk a Switch 2 fedél alatti hardverét illetően, hiszen nem tűnik kategóriákkal gyengébbnek az olyan handheld vetélytársaknál, mint a Steam Deck, a ROG Ally vagy a Legion Go, így várható, hogy 30 fps környékén vígan eldöcög majd rajta a Cyberpunk 2077 vagy az Elden Ring, még kézi üzemmódban is. Mindezt azonban már az első etapban egy jó adag DLSS rásegítéssel éri el a Nintendo, azt pedig nem győzzük hangsúlyozni, hogy ha már a megjelenésekor rezeg a léc a többéves AAA címek alatt, akkor pár éven belül ennél csak nagyobb gondok lesznek. Szépen fest az idén Switch 2-re érkező multiplatformos portok hosszú-hosszú listája – reméljük, hogy ez nem fog teljesen elapadni az új PlayStation- és Xbox-generáció érkezésével.

4: Kis tárhely, nagy álmok

Az eredeti Nintendo Switch 32 GB-os belső memóriáját inkább nem is kommentálnánk, de a Switch 2 nagy ugrásként prezentált 256 GB-os SSD-je miatt sem fogunk a falnak menni. A rendszerfájlok és mentések mellett pár cím biztosan elfér majd a belső tárolón is, bár ha igazak a pletykák, és a Switch 2-re már befut az idei Call of Duty is, akkor lesznek itt még kamillázások bőven. A külső bővítés persze ajánlott (értsd: gyakorlatilag kötelező), aki azonban a már meglévő Switche memóriakártyáját szeretné átörökíteni az új konzolba, az nagyot fog koppanni. Hagyományos MicroSD helyett MicroSD Express kártyával lesz bővíthető az új Nintendo-konzol, ami egyébként adatátviteli sebesség szempontjából határozottan nagy előrelépés, szóval emiatt nem érdemes fintorogni.

5: Visszatér a Kyoto Drift?

A Nintendo Switch bő nyolcéves pályafutása során több frissített modell is érkezett, de a driftelő analógkarok vészesen gyakori problémáját máig nem tudta orvosolni a gyártó. A Switch 2 új irányítója, a Joy-Con 2 egy alaposan újratervezett, méreteiben is nagyobb kontrollerpáros, de arról egyelőre nincs semmi konkrét hír, hogy milyen revíziókat eszközölt a Nintendo a borítás mögött. Reméljük, hogy Hall-szenzoros érzékelők fekszenek az apró gombácskák alatt, hiszen így elkerülhető lenne a tiszavirág-élettartam. Vannak egyébként még kérdéseink a Joy-Conok és a fő egység közti mágneses csatlakozás kapcsán is, hiszen ha az első Switch a maga fizikai, sínes rögzítési megoldásával is állandóan lötyögött, mit tud majd a pusztán mágneses formaterv? A mágneskapcsok közt pedig mindkét oldalon egy-egy apró, vékony és törékenynek tűnő csatlakozó gondoskodik a töltésről és adatátvitelről. Reméljük, hogy kézben morzsolgatva jóval strapabíróbbnak tűnik majd ez a kialakítás, mint első ránézésre.

Borítókép forrása: Nintendo