Pokemon GO örőlet - Vajon miért?

I WANNA BE THE VERY BEST

Nézzük csak hogyan is kezdődött ez az egész. 2015 szeptember 10-én a The Pokemon Company, (a Pokemon jogait birtokló cég) bejelentette a kiterjesztett valóság alapú (augmented reality) új pokémon fogdosós játékát a Pokemon GO-t. Úgy hiszem a Pokemon-t mint brandet, animét, vagy játéksorozatot nem kell bemutatnom, azzal viszont, hogy Niantic (a játékot fejlesztő cég) összehozta a mi világunkat a pokemonokéval (A Nianticnak egyébként nem ez az első kiterjesztett valóságon alapuló játéka, hasonló volt a korábbi Ingress is.) azzal egy arany tojást tojó tyúkot teremtettek. A játék alapjában véve kifejezetten egyszerű, a játékos okostelefonja segítségével (aktív internet és GPS jel mellett) vadászhat pokemonokra a környezetében, legyen akár egy irodában, parkban, vagy épp egy bevásárlóközpontban, majd később már meglévő pokemonjait fejlesztheti, vagy harcolhat a különböző edzőtermek feletti irányításért más játékosokkal. De akkor mi ebben olyan nagy kunszt?

LIKE NO ONE EVER WAS

Semmi, jobban mondva semmi, amit eddig még ne láttunk volna, de van itt egy kis apróság. Mégpedig az, hogy lévén hogy a játék ingyenes, valamint valóra váltja a pokemon játékosok leghőbb vágyait. Kimenni a szabadba, járni az utcákat és pokemonokra vadászni, más edzőkkel harcolni, ez minden játékos vágya aki legalább egy Pokemon játékkal is játszott. Már az első kedvcsináló érkezésekor kifejezetten nagy érdeklődésnek örvendett a játék, de miután megjelent felrobbant az internet, annak ellenére, hogy földrészenként máskor jelent meg...hivatalosan, mondanom sem kell, hogy nem egy nagy feladat kijátszani egy régió zárat.

TO CATCH THEM IS MY REAL TEST

A játék tehát már megjelenése napján óriási tömegeket vonzott, terelt a szabadba, ami nagy szó ha egy videójátékról beszélünk. Pedig mégis, a Pokemon GO-nak sikerült az, amivel az anyukák már évtizedek óta nyaggatják gyermekeiket, "Hagyd már abba a játékot és menj ki a szabadba", igaz a dolog kicsit másképp sült el, de spongyát rá. Több ezer ember fogta magát és lépett ki a való világba (oké kicsit erős a kifejezés miközben az emberek virtuális lényeket hajkurásznak, de ettől most tekintsünk el) és ez a Pokemon GO egyik legnagyobb érdeme. Kivitte az embereket a szabadba, a friss levegőre és egy eszközt adott a kezükbe, amivel kapcsolatot teremthetnek egymással. Minden játék megteremti magának a saját közösségét, és ebben a közösségszervező hatásnak a Pokemon GO-nál különösen nagy hatása van. A tapasztaltabb játékosok úton útfélen tanácsokat adnak a kezdőknek, elég ha csak az utcán találkozol egy játékostárssal, aki ugyanolyan szenvedéllyel keresi a kis szörnyeket, a kapocs máris létrejött. A saját környezetemből is hallottam nemrég olyan történetet, hogy a haverok épp pokemonozni indultak, amikor a trolin megszólította őket egy srác és a pokemonról kezdett el velük beszélni, még tanácsokat is adott, pedig a srác úgy nézett ki, hogy már jó ideje nem beszélt senkivel, sőt a szobájából se jött ki nagyon...egészen idáig. Az interneten is halomszámra találhatóak olyan történetek, melyek megdobogtathatják az ember szívét, mert igazolják, hogy pár kis szörnyecske olyat tett, amire már jó ideje semmi se volt igazán képes, kimozdította és összehozta az embereket, és ezért hálásak lehetünk a Pokemon GO-nak.

TO TRAIN THEM IS MY CAUSE

Na de hol a de? Túl szép hogy igaz legyen? Valahogy úgy, az előző bekezdésben lehet hogy kicsit túlságosan is cukormázas képet festettem a játékról, de mint mindennek, a Pokemon GO-nak is megvannak a maga hibái. Kezdjük is azzal ami a legszembetűnőbb. Ha az ember nem játszik és békésen sétálgat egy parkban mit lát? Sok egymás mellett ülő/sétáló embert akik bőszen nyomkodják a telefonjukat....mivel is kezdtem? Hogy a Pokemon GO kimozdítja az embereket a szobáik magányából, amivel nincs is semmi baj, de ezzel lényegében nem sok változik. (Tegyük hozzá, hogy a játékhoz elengedhetetlen róni a kilométereket, de esetenként ez sem sokat változtat a helyzeten) Azzal viszont, hogy kivisszük a játékosokat a szobájukból, ahol legfeljebb maguknak árthatnak azzal másoknak is ártunk. Az ember hajlamos elkalandozni és ekkor nem sok mindenre figyel a játékon kívül, és ellenben meghitt szobácskánkkal a környezetünkben nem csak pár kényelmes fotel, vagy ágy található, hanem mondjuk autók, buszok és egyéb járművek, amikkel a frontális találkozás erősen kerülendő. A játék legtöbb bírálója ezt veszi elő, a játékosokat annyira lefoglalja a játék, hogy megfeledkeznek környezetükről, így saját és mások életét veszélyeztethetik. Nem egy történetet hallhattunk az elmúét pár hétben, a baltimore-i rendőrség járőrök kocsijába hajtó pokemon trénerről, vagy a föld alatt rekedt pokemon vadászok esetét. És sajnos a történet itt még nem ér véget, mert már a játék megjelenése után pár héttel bekövetkezett az első haláleset is, egy 18 guatemalai fiú pokemonkeresés közben magánterületre hatolt be testvérével és a ház tulajdonosa lelőtte őt.

GOTTA CATCH'EM ALL!

Ugyan ezek csak a legszélsőségesebb esetek voltak, de óva intenek mindannyinkat, hogy vigyázzunk magunkra és másokra, hiszen ez csak egy játék, történjék akármi. A Pokemon GO még gyerekcipőben jár, és csak a játékosokon fog múlni, hogy az eljövendő frissítésekkel egy jelentős bázissal rendelkező folyamatosan fejlődő játékká válik, vagy egynyári játékká válik. Mindenesetre a mainstream média és a különböző iparágak reagáltak már a játékra, ahogy az beivódott a köztudatba. Folyamatosan lehet hallani power bank leértékelésekről, vagy Budapesten is szerveződő, úgynevezett "Pokemon körútról", ahol taxisok viszik a lelkes edzőket lelőhelyről lelőhelyre, hogy végül megszerezzék mind.

A Pokemon GO valósággá vált és életümk részévé vált, de csak rajtunk játékosokon múlik, mivé is válik idővel. Addig is reméljük a legrosszabb amivel számolnunk kell az a játék hatalmas akkumulátor éhsége, nem pedig egy újabb baleset lesz. Addig is, legyetek óvatosak, jó pokemonozást, mert hát, tudjátok mit mondanak...Szerezd meg hát mind!