A képregény kellő hosszúságú 126 oldalas. Ennek a 126 oldalnak minden részét élveztem, nem volt soha unalmas, de lehet hogy ez csak azért van mert elvetemült SW fan vagyok (haverom pl. azt mondta hogy egy 10-20 oldalt átlapozott mert majdnem elaludt rajtuk).



A sztori is nagyon élvezetes elmeséli Starkiller (avagy Secret Apprantice) történetét. A sztori úgy kezdődik hogy Senator Organa (Leia mostohafaterja) és Juno megtalálja Proxy-t (Starkiller robotját, aki nem mellesleg mindenféle próbának ki fogja tenni Starkillert) a jégbe fagyva. A történet nagy része Proxy memóriájából játszódik majd le. Van benne egy kevés jelenidős rész is kb. 9- 10 oldal. A fősztori vagyis Starkiller történetének végét pedig Juno emlékeiből.
A végén megalakul a Lázadók szövetsége is ami pedig a New Hope előzménye.



A rajzokat Brain Ching-nek, Bong Dazo-nak és Wayne Nichols-nak köszönhetjük. A rajzok kiválóak és egész jól ábrázolják a játékban lévő karaktereket. 2 favoritom Proxy és Darth Vader rajzok.

Attól függetlenül hogy spoiler szinte az egész, aki nincs birtokában egy next-gen konzolnak sem az olvassa el, mert nem valószínű hogy a játék meg fog jelenni PC-re. Így legalább tisztában lehet a Star Wars saga újabb fejezetének a történetével.



A képregényből még egyenlőre csak angol verzió létezik tudtommal (ezért csak a jó angolosok vágjanak bele), de meg vagyok róla győződve hogy lesz ennek magyar verziója is.

Milvel ez az első képregénytesztem lehet hogy sok dolgot kihagytam. Aki szokott képregényeket értékelni attól szívesen fogadok el tanácsokat, hogy szebbé, érdekesebbé tegyem ezt a cikket, illetve a jövőbeli képregényteszteket (merthogy tervben van még egy pár).



Sztori: 5/5
Rajzok: 4.1/5
Hangulat: 5/5

Összegzésül: 4.6/5

{Akit érdekel a képregény az írjon PM-et}