Az első és a második rész között eltelt 4 év. Bár ez kevesebbnek tűnik, de 4 év rengeteg idő, pont elég idő ahhoz hogy egy franchise-t a rossz útra tereljenek. Ezek voltak a FEAR kiegészítői. Nekem egyátalán nem tetszett a Persus Mandate, de a történet miatt azt is kijátszottam habár az ott nem is volt annyira jó.

A játék fő erőssége szerintem nem az ijesztgetés (bár volt benne jópár parás jelenet), hanem az AI jelentette. Hiszen 2005-ben olyan mesterséges intelligenciát írtak a játékhoz ami páratlan volt. Ez a mostani részben is hozza a formáját hiszen ellenfeleink használják és formálják is a fedezékeket. Hátulról is ránktámadnak, gránátot dobnak utánunk, amit gránát "indikátor" hiányában nehéz észrevenni. Csoportokba fejlődnek és megpróbálják elvonni a figyelmünket, amíg egy másik csoport hátulról próbál közelíten (feltéve ha a lineáris pályakészítésnek köszönhetően meg tudják ezt tenni). A játékot nem érdemes a legkönnyebb fokozaton kezdeni hisz itt elvész a kihívás. Ha láttál már FPS-t és nem a Codos játékgeneráción nőttél fel (értsd: idő után visszatöltődik az élet) akkor tökéletes szint neked a Normál. De ha igazi kihívásra vágysz akkor még mindig ott van a veterán szint.




A játékban többször láthatjuk hogy az ellenfeleink egymás ellen is harcolnak, például láttam már az Armachamosokat harcolni a Teslásokkal , és ezeket a szörnyekkel. Vannak benne kisbossok akik tulajdonképpen civilek maradványai, ezeket a környezetükben lévő halott katonákat képesek feléleszteni és nem egy tár kell a megölésükhöz. Eléggé a hajadat fogod tépni amikor alig van lőszered és életed és véletlenül szmben találod magad egy ilyennel (Ez főleg veteránon lehet probléma).
A történetünk nagyjából azelött kezdődik fél-egy órával hogy Point Man felrobbantaná a várost. Nyílt titok hogy Alma életben marad és a megmaradt emberket kísérti. Új Delta Force-os emberünk Michael Backet pedig éppen az Armacham székházában tartózkodik Geneviéve Aristide (az első rész kulcsfontosságú szereplője, az Armacham vezetője főleg rádióadásokban hallhattuk) után kutava amikor megtörténik a katasztrófa. Majd pár "öltönyös" ember rátalál. A következő képeket nézve Backet-nek egy implantátumot ültetnek be ahhoz hogy életben maradjon, ennek segítségével tudja kontrollálni az idő mozgását. A háátésztori remekül ki van dolgozva ugyanis az úgymond flashbackeken kívült pályánként nagyjából 8 PDA-t lehet megszerezni, amelyek az adott helyre illő kérdéseket válaszolják meg illetve lyukakat tömik be. Ilyenek például Alma tesztjei, Snakefist beszélgetései, Project Origin részletei, stb. Magtudhatjuk hogy Almával mi is történt valójában megtudjuk hogy miért látunk folyton egy fa alatt intázó gyermeket egy dombon. Megtudjuk hogy Alma számára miért is olyan fontos Backet. Amikor elkezd képzelődni Backet van hogy különös dolgok vannak/történnek a gyá... öhhhmmmm a "dombon". Valamint rengeteg vízióban lesz részünk amikben Alma már nem gyerek ként hanem felnőttként ránk támad (itt már fizikai kontaktus is van Alma és a főszereplőnk között, úgy látszik Point Man nem volt szimpatikus neki). A játék vége pedig egy akkora cliffhangerrel zárul hogy nemigaz. 110% hogy lesz FEAR 3.



A grafika mérföldkövekkel szebb mint az előző. Vannak tűéles csodálatosan kidolgozott textúrák, de vannak förtelmesen kinézőek is. Evvel különösebb gondon nem volt, hiszen maxra föltölva szép grafikája volt és elment lazán 45-50 FPS-sel, pedig nem egy hüdeúj gépem van.
A hangok ijesztgetős játék lévén a helyükön vannak mindenki akkor hörög fel amikor kell neki. Ám sajnálatos módon az OST-je elég gyér (alig pár felszólaló zene van alatta).
A játékmenetre visszatérve szakít a játék a mostanában divattá vált "szétlőtték a fejem de 5 másodperc és osztok tovább" rendszer és visszatértek a jóöreg életcsomagos megoldásra. Amit pár helyen felhoztak negatívumként hogy kivették belőle a kihajolás funkciót, ez engem különösen nem hatott meg, hiszen egyik játékban sem nagyon használtam még. Valamint amikor Alma ránktámad akkor végtelen jobb egérgomb nyomogtásba kell kezdeni. Ugyenez volt Vanek tábornok legyőzésénél, amikor nyomogattam már az ujjam belefájdult (keményebb mint az MGS 4-ben a microhullámú kamra) és ezt a Vanekes párbajt annyira untam hogy az hihetetlen (ha a tábornok 2000-szer nem mondta ki a f*ck és a f*cking b*tch szót akkor egyszer sem). Nem értem hogy ezeket a részeket miért kellett beleerőltetni a játékba. Ugyanúgy mint ahogy a kórházas rész hosszú kínlódásait. A kórházba is meghagyták volna a műtőszobát ahol ezek a négy lábon járó cuccosok voltak akkor jó lett volna de így egy monotonná váló kínlódás ez a rész. E helyett tehettek volna inkább több Elite Power Armoros részt (végtelen golyó, rakéta és még ráadásul a páncélzatra sem nagyon kell odafigyelni). Az ilyesztgetés nem jött össze annyira a srácoknak mint ahogy szerették volna de így sem válik unalmassá, monotonná a játék ezeknél a részeknél. Kedvenc ilyenem amikor egy társunkkal akarjuk felfedezni az iskolát, és bemegyünk az ajtón át egy ilyen vízióba és a tásuk szól hogy esküdni mert volna hogy pár perccel ezelőtt itt még egy ajtó volt. Én alig vártam ezeket a részeket, bár egy kis dő után már unalmasak voltak Alma támadásai. Valamint a megjelenő szellemektől is néha magam alá csináltam hiszen aki ismer az tudja hogy nem igazán vagyok figyelmes és ijesztő tud lenni ha pont befordul a képedbe. Majd amikor bejutunk a robbanás magjához az ott elég parás tud lenni hogy a nagy szürkeségből kiugrik eléd egy ilyen dög. Az utolsó pályam meg elképesztően jól megvan csinálva a tályaival azokkal a területekkel amit az egész játék során magunk elé képzeltünk és Alma titkaival együtt csodás.
A játék meg lett áldva egy multiplayer résszel is. Az első FEAR multiját szerettem hiszen a ha a füledre hallgattál akkor nagyjából tudtad hogy ki merre van. Itt már sokkal akciódúsabb a multi ha jól tudom 5 játékmóddal. Ha már megvettük akkor adjunk egy esélyt a program ezen részének is. Én nem szerettem bele a multijába hiszen az első részé jobb volt, de ha valaki kicsit akciódúsabb FEAR-t szeretne az megtalálja a számításait a Project Origin multiplayer-ében. Én csak emiatt nem venném meg a játékot hogy BigBoy kolléga kérdésére válaszoljak.



Szerintem egy próbát megér a játék, az aki szerette a FEAR 1 történetét ezt egyenesen imádni fogja és megéri beleölni az a 8-9 órát többször is a programba hogy igazán megértsük a történeteket, és gyűjtsük össze az összes PDA-t. A következő játékra ez már kevés lesz, de szeretettel várom a FEAR 3-at.

Játékélmény: 9.6/10
Grafika: 9.1/10
Zene: 8.2/10
Élettartam: 8.0/10
----------------------------
Összesen: 8.9/10