Az Űrszekerek széria tényleg nem tartozott a kedvenceim közé, néhány sorozat kivételével, de ezt már kifejtettem a Legacy tesztjében (ami nem mellesleg a legjobb játék a filmhez). A régi filmeket nem láttam soha végig, de ezt muszáj volt megnéznem, mivel a trailerek nagyon jól össze voltak rakva. És meg kell mondjam így előre, hogy nem csalódtam, sőt! Kedvet kaptam a régiek megnézéséhez is. Lehet aztán, nem lesz az egészből semmi, de ez egy jó film.

Aki nem látott eddig egy Star Trek-et sem, annak nem feltétlen lesz akkora élmény a film, de pont nekik készült a film. A történet a Star Trek egyik tüköruniverzumába visz minket, kezdve eme univerzum megalakulásával. Ugyan elméletben csak a tér-idő alakult át, de ha egy kicsit továbbvisszük a gondolatot, ez egy tüköruniverzum (azoknak, akik még nálam is jobban képben vannak, és bele akarnak kötni), amit a forgatókönyvírók a szériánál nagyon szerettek.
A film a U.S.S. Kelvin megjelenésével indít, ami egy megmagyarázhatatlan jelenséget talál. Egy fekete-lyuk nyílt, amin pillanatok múlva egy romulán bányász hajó jön keresztül, és meg is támadja őket. A kapitányt átkéretik fedélzetükre, aki kiadja parancsba George Kirk-nek, hogy ha nem tér vissza, akkor ő a kapitány, és evakuáljon.
A kapitány, a bosszúszomjas Nero áldozata lesz, a romulán kapitányé, aki bosszút akar állni bolygója elvesztéséért. Hosszú évtizedekig vár, míg meg nem kaparintja a szükséges vörös anyagot ami bosszúja végrehajtásához kell, és az öreg Spock-ot, aki szintén időt téveszt.

A U.S.S. Kelvin pusztulása (és maga Nero feltűnése) megváltoztatta az általunk eddig ismert Star Trek-eket. James T. Kirk apja hősi halált halt, és így a zseni ifjú elkanászodott. Egy kocsmai verekedés kellett ahhoz, hogy belépjen a flottába. Megismerkedik Leonard McCoy-jal, aki később barátja lesz, és persze ellenségeket is szerez. Kirk még Uhurára is szemet vet, akinél mit szokott lenni semmi esélye. Három év kemény tanulás várt rá, mialatt egy félig vulkáni, félig ember ráébred, hogy őt otthonában a Vulkánon soha nem fogják elfogadni teljesen, és így belép a flottába. Spock lesz az egyik legkiválóbb kadét, létrehoz egy tesztet, amit nem lehet megcsinálni. Az egyetlen aki próbálkozik az a mi Kirk-ünk, ám ő se teljesen tiszta módszerekkel.

És három év után, a teszt szabályainak megsértése miatt indított fegyelmi alatt befut egy vészjelzés a Vulkánról. Minden kadétot elhelyeznek gyorsan egy csillaghajón, és indulnak a bolygóra. A U.S.S. Enterprise teljes pompájában indul a bevetésre, ám Kirk-öt még csak be se osztották oda. Persze kiről-másról lenne szó, ha nem jutna valahogy fel a hajóra, ahol ráébred a vulkáni fenyegetés, és a születésének napján bekövetkezett események közötti hasonlóságra.
S a történet és az akció csak most indul be. Ráadásul a történet végig érdekfeszítő, egy percre se hagy minket máshova figyelni. Végig leköt, és nem unalmas, akcióval dúsított az egész.
Ráadásul a történetbe rettentő jól beleépültek a karakterek feltűnésének körülményei, és szinte mindenkit megismerhetünk. Senki nem fogja elfelejteni McCoy belépőjét a kadétok hajójára, vagy Scott első transzportját az Enterprise-ra. Ráadásul még az öreg Spock feltűnését is nagyon jól megindokolták (azon felül, hogy szegény Leonard Nimoy már alig tud megélni keresetéből, és elvállal minden állást).

Az akció jelenetek hihetetlenül jól ki vannak dolgozva, zseniálisak. Minden jól koreografált, és bennük van az az esetlenség, amit az ilyen kezdő filmektől megszokhatunk. És ugyan itt most a kétkezi, és pisztoly harcokra gondoltam, de az űrhajókkal is hasonló a helyzet. A mai technikának köszönhetően olyan szintű csatákat láthatunk, ami még szvsz a coruscanti csatát is felülmúlja. A Kelvin pusztulása hihetetlen volt, az Enterprise Vulkán feletti csatája, majd az utána következő jelenetek zseniálisak. Ugyan igazán epic hangulat nem sokszor kerített hatalmába (végig bennem volt az érzet, de nem volt az igazi), egyetlen egy jelenetet kivéve, amikor azt mondtam, hogy "ez igen!". Egy kis hajó, egy romulán bányászhajó és annak összes torpedója ellen, feléjük száguldva. Egyszerűen zseniális, és katartikus, hihetetlen látványos kameraszögből.

A szereposztásra se sok panaszunk lehet. Chris Pine jó választás volt a szerepre. Ugyan sok filmjét eddig én nem ismertem, de tény, hogy jól alakított a szerepét. Persze fölösleges az eredetihez hasonlítani, hisz ebben az univerzumban elvesztette apját, és teljesen más személyiség, aki rengeteget veszekszik az ifjú Spock-kal, aki hasonlóan gyűlöli Kirk-öt.
Zachary Quinto mint Spock jelenik meg, a sminkesek kitettek magukért, és így már egy igen jó Spock-ot kaptunk (nem mintha nagy elvárások lettek volna irányába). Alakítása jó, folyamatos felsőbbrendűséget áraszt, ám emberi mivolta miatt a dühöt is jól érzékelteti.
Nero-t Eric Bana kelti életre, akinek dicsérik a munkáját, bár én semmi különlegeset nem láttam részéről, de tény, hogy a dühös, otthona elvesztésébe belekeseredett, bosszúszomjas romulánt jól alakítja.
Bruce Greenwood Pike kapitány szerepét kapta, aki próbálja egyengeti Kirk útját, és mint egy túlélő a Kelvin-ről át is érzi apja elvesztésének fájdalmát. Kicsit vaskalapos, de szerethető figura, aki egyből szimpatikus az embernek, megmagyarázhatatlan okból.
Ahogy már írtam Leonard Nimoy-t is beleerőszakolták a filmbe, de csak őt a régi szériából, és nem is irritáló a jelenléte. Ugyan szegény már soha nem vetkőzi le a régi szerepét, de itt ez kifejezetten jól jött. Jól hozta régi formáját, bár soha nem jött ki belőle, hisz mindig hívják valahova (vagy a hangját, például a Futurama-ba).
Rengeteg más szereplő hozta még ki magából a legjobbat, így az összkép ezen a téren nagyon jó. Ott van Karl Urban, az űrtől félő McCoy-ként, vagy Simon Pegg, aki a száműzött mérnökzsenit Scott-ot alakítja, de John Cho Sulu-ként hihetetlenül helyt áll, vagy Anton Yelchin Chekov-ja. Ugyan ezen szerepek inkább a forgatókönyv miatt lesznek emlékezetesek, de egy jó forgatókönyvhöz, jó színészek is kellenek, és én azt mondom, hogy most ezek megvoltak. Persze nem vagyok ezen a téren szakértő, de mint egyszerű néző, engem megfogott az alakításuk.

És ha már forgatókönyv. A történetet már röviden leírtam, de azt mindenképp hangsúlyozom, hogy nagyon jól meg van írva az egész. Végig érdekes, és leköti az embert, ha mást nem, mert arra vár, hogy vajon ennek mi lesz a vége. Az írók ráadásul még arra is figyeltek, hogy ne legyen száraz a történet, és rengeteg vicces jelenetet beleraktak. És a legjobb az egészben, hogy egyszer sem érzi az ember erőltetettnek ezeket. Vagy a helyzetből, vagy a karakterek tapasztalatlanságából mindig adódik egy vicces jelenet, tehát ha más nem, hát ezek lekötik az ember figyelmét.

Zenei téren nem kell csalódnunk, hisz J.J. Abrams rendező magával rángatta Michael Giacchino-t a Lost-ból (vagy Fringe-ből, kinek mi), és gyorsan íratott vele pár zenét. Sajnos ezek felemásra sikeredtek, mivel néhol hihetetlen hangulatot áraszt, sőt! Jól el lettek találva, ám amit írtam, hogy nem volt epic érzésem sok helyen, azt a zenének köszönhetjük. Ugyan volt ezen jelenetek alatt zene, ráadásul nem is akármilyen, de az én Hans Zimmeren, és John Williams-en edződött fülemnek valami hiányzott. Ettől függetlenül nem illene emiatt lehúzni a zenét, de azért valami nekem hiányzott.
A hangok terén viszont teljesen más a helyzet. A szinkron jelen esetünkben jó. Mindenki jó szinkront kapott, illik minden szerephez (Leonard Nimoy szinkronja kifejezetten hasonlított az eredetihez), és az alakításuk is jó. Ugyan néhol hiányzik a torzítás, vagy a hasonló alakítás, de ha nem ismerjük az angol verziót, akkor nem is fog hiányozni.

Mit is mondhatnék még. Egy rettentően akció dús filmet kaptunk, jó alakítással, zenékkel, és egy régi saga új megközelítésével. Zseniális mű. Egyszerűen a Dark Knight óta nem hittem, hogy valami fog még annyira tetszeni. Ugyan ez nem érte el azt a szintet, de hatalmába kerített, és már ez is egy jel afelé, hogy ez egy ténylegesen jó film. Nagyon remélem, hogy a maláj cím (The Future Begins kiegészítés) Kezdődik része, egy esetleges szériára utal, mivel ez egy jó kezdés volt. Ugyan a folytatásra remélem lecserélik az Enterprise terveit, mivel kicsit ormótlanok a hajtóművei (kell az építő kritika ), de a legénység marad. Szóval három szóval három szó maradt a film után bennem: Még, még, még!



Sztori: 9/10 az Enterprise legénységének összeállása, időutazással
Hangok: 8/10 a zenék itt-ott nem a legjobbak, de a szinkronról nem mondok semmi rosszat
Hangulat: 9/10 régi univerzum új köntösben, a Star Trek újjászületik, a mai követelmények teljesítésével

Összesen: 9/10 gondolkodtam, hogy megkapja-e a Dark Knight pontját, de megkapja, lévén ez egy JÓ film

És ne feledjétek:
Az űr: a legvégső határ.