(Gyorsan megjegyezném, hogy ez a guide kifejezetten a lemezekre koncentrál és nem a lejátszókról szól. Az ilyesmit illetően jobban jársz, ha nem engem kérdezel.)


Akkor elsőízben kezdjük egy rövid anekdotával: decemberben karácsonyi ajándékként vásároltam a családnak egy lemezjátszót és kapva az alkalmon nekiláttam belekezdeni a saját gyűjteményem megalkotásához. Azonban amikor leültem a gépem elé azzal a címszóval, hogy „akkor most keresek magamnak lemezeket” kissé elveszettnek éreztem magam (enyhén szólva). Elsőre nem tűnik annyira ijesztőnek a lemezvásárlás gondolata, azonban ahogy nézegettem egyes oldalakat és egyre több és több információt nyomtak az arcomba annál inkább erősödött benne az az érzet ami azt sugallta, mennyire zöldfülű vagyok. Öreganyámék és édesanyám hiába voltak annak idején lemezvásárlók semmit sem tudtak arról miért fontos egy lemez nyomását megnézni, mi mennyit ér és így tovább. TLDR: teljesen egyedül kellett megtanulnom a vásárlás fortélyait méghozzá 0-ról indulva és ezért szeretném megosztani a tapasztalataimat másokkal, főként mivel tudom, hogy sokan vannak olyanok, akik hobbiból bele akarnak vágni a lemezgyűjtésbe, viszont ugyan olyan elveszettek, mint én voltam. Akkor kezdjük el.

Az alapok


Avagy a rész ahol úgy beszélek mindenkihez, mintha óvodások lennének.
A bakelit lemezeket, vagy más szóval LP-ket, elsősorban méretük és mibenlétük alapján különböztetünk meg. Fajtáik alapján összesen két kategóriába soroljuk őket; az egyik az album (live vagy studio, egy kutya) a másik pedig az úgynevezett single, vagy maxi. Az előbbiek esetében magától értetődően egy-egy előadó nagylemezéről, teljesértékű, stúdióban felvett albumáról vagy koncertfelvételéről beszélünk, míg az utóbbin csak 2 dal szerepel.
Egy standard lemez 12-es formátumú azaz 12’’ (inch) – es, tehát 30 centiméter átmérőjű monstrum. Az ilyen LP-k esetében a legtöbbször teljes albumok vannak a lemezekre nyomva, azonban akadnak kivételek. A single-ök formátumukat tekintve sokkal szabadabbak:
• akadnak 12’’-es, (ezekre általában hosszabb dalok vannak felvéve, remixek és így tovább),
• 10’’-es, (amik, hasonlóan 12-es társaikhoz, hosszabbak)
• és 7’’-es single-ök.
A 7-es lemezek esetében azokról a kislemezekről beszélünk amik nem csak méretükben térnek el a társaiktól, ám a lejátszásuk sem ugyan úgy történik. Amíg egy 12-es LP-t 33-as RPM –en (round-per-minute) játszunk le, addig egy 7-es esetében fel kell pörgetnünk a masinát 45-ös fordulatra. Kivételek persze itt is akadnak, de csak ritkán, ezért készülékvásárláskor érdemes meggyőződnünk arról, hogy a lejátszónk el van-e látva szükséges tartozékokkal a kis és nagylemezek pörgetésére.


A kollekció


Na, most, hogy tudjuk mik vár ránk áttérek a vásárlás legszórakoztatóbb részére: a keresgélésre. Személy szerint úgy látom, hogy egy gyűjtemény összeállításához a legjobb út a tudatosság. Ha ismered a saját ízlésvilágod akkor jó úton jársz, ha nem akkor meg kell ismerkedned a zene „retró” oldalával és azzal rengeteg időt el lehet fecsérelni.
Klasszikus zene, jazz, blues, progresszív-, alternatív-, pszichedelikus-, hard rock, black-, heavy-, speed-, stoner-metál és így tovább. Ezekből széleskörű a választék, mivel a legismertebb előadók legsikeresebb albumai vinyl hanghordozókon jelentek meg annak idején először. Érdemes a zenei műfajokkal kezdeni az ismerkedést, majd ezekből kiindulva keresgélni a kívánt stílust vagy ahhoz hasonlót játszó zenészeket, együtteseket. Például: ha tetszett a Zeppelin 4. albuma, akkor próbálkozz meg a Jefferson Starshippel, vagy ha szereted Nat King Cole-t, akkor keress rá Glenn Millerre és így tovább.
Az, hogy vásárláskor inkább single vagy album párti lesz valaki az attól függ, hogy milyen formában hallgat zenét. Ha egy előadótól csak 1-1 dal tetszik azokat költséghatékonyság miatt érdemes single-ben beszerezni, viszont ha kedveled a zenészt, akkor jobban jársz egy vagy több album vételével. „Annak idején” is pontosan úgy működött a világ és most sem változott sokban.
A felfedezéshez még annyit tennék hozzá, hogy nagymama, nagypapa, idősebb szülők, rokonok megkérdezése mellett az internet is nagy segítségünkre lesz a keresgélésben. Youtube-ot vagy éppen Spotifyt használva gyerekjáték új előadókra, műfajokra, dalokra bukkanni, a többit pedig megoldja egy Google-keresés.


Vadászat a terepen


Megvan a lejátszónk, megvan mit szeretnénk venni és már csak a vásárlás, ergo a neheze maradt hátra. Idehaza és külföldön is rengeteg helyen juthatunk hozzá vinyl-hoz. Budapesten például több tucat lemezbolt van nyitva, amik főleg a körúton és annak környékén elszórtan találhatók meg. Ezekben a boltok főleg használt LP-ket árusítanak, de ott van például a Király utcában a Lemezkuckó, ahol egyaránt találhatunk használt és bontatlan árut is. Ráadásul ők nem csak helyileg üzemelnek, de vállalnak házhozszállítást is, méghozzá ahogy hallottam elég gyorsan postára adják a megrendelést (ha készleten van a termék). Metál és hard rock rajongóknak ott a Headbanger, ahol nem csak LP-k és és CD-k, de ruházat és egyéb finomságok is akadnak. Illetve a személyes kedvencem a Kertész utcai Laci bácsi lemezboltja, ahol ABC sorrendbe szedve használtan tudsz lemezeket venni a helyszínen vagy rendelés útján. Ez a hely azért különösen jó, mert rendezett, csendes, senki sem zavar nézelődés, válogatás közben, az eladó rettentően segítőkész, illetve a kínált áru (többsége) olcsó és minden albumnak fel van tüntetve az ára.
Ha különleges vagy nehezen fellelhető LP-ket keresel akkor a legjobb, ha kisebb, maszek boltokban nézelődsz, amik kb a lemezboltok turálóinak felelnek meg. Ilyen például a Kolosy tértől pár percnyi sétára található Óbudai jegyiroda és Hanglemezbizományi, a Facebookos kiskutyás posztjairól elhíresült Média Pont, a Nyugati aluljáróban található Antikvárium, vagy az Erzsébet krt. 58. szám alatt található Film-Zene Kuckó. Utóbbi esetében fontos odafigyelni arra, hogy a hely szűkös és még csak esélyed sincs rá, hogy teljes nyugalomban nézelődj, ám első látogatásomkor olyan lemezre leltem, amiben biztos voltam, hogy nem találom meg Magyarországon, még börzén is körbe kérdeztem az árusokat akik ugyan ezt mondták nekem és lám.


Ezek mellett a pénztárcabarát opciók mellett akadnak jóval drágább, már-már kommersznek számító helyek, mint mondjuk a Media Mark vagy a Wave, ahol újranyomott, bontatlan és ezért persze koránt sem olcsó lemezeket lehet találni. (Azért hozzáteszem, hogy a Wave-ben akadnak 2nd hand LP-k is emberi áron.)
Akik Budapesten kívül laknak azok számára is akadnak lehetőségek. A nagyobb városokban is vannak olyan lemezboltok, mint a fentebb említettek, sőt, egyre több helyen vannak börzék. És az mi a csuda? Na, kérem. A lemezbörze egy olyam zsibvásár ahol egy tucat (vagy még több) eladó viszi ki a portékáját. Tonnaszám akadnak használt és bontatlan lemezek, kazetták, CD-k, DVD-k meg amit akarsz. Általánosságban lemezbörzék havi rendszerességgel kerülnek megtartásra. Budapesten a Müsziben, a Bálnában és a Dürer kertben szoktak lenni. (Anno a Király utcában volt a legnagyobb vásár, 2017 májusa óta viszont átköltöztek a Dürerbe.) Pesten kívül az ország nagyobb városaiban, Szegeden, Debrecenben, Kecskeméten és Győrben is vannak, szintén havonta egy alkalommal.
Az árak eladótól és az árutól függően változnak, akadnak 100 forintos tételek és 20 000 forintos relikviák is, ezért fontos, hogy felkészülten érkezz. Tudd, mennyit szeretnél költeni és mit szeretnél venni, mert pontosan úgy működnek a dolgok, mint egy piacon. Az árakból lehet alkudni, sőt, kifejezetten kifizetődő. Az árusok nagyon szeretnék, ha vennél náluk valamit, az se számít, ha neked nem kenyered a portékájuk. Azonban ezt leszámítva abszolút pozitív tapasztalataim vannak a börzékről.


Vadászat az éterben


Annak ellenére, hogy jársz lemezboltba vagy börzézni elképzelhető, hogy mégsem fogod megtalálni amit keresel. Ebben az esetben sem kell csüggedni, hiszen digitális korban élünk és ezáltal jóval nyitottabbak a lehetőségeink. Angoltudást nemigényelve a Facebookon is találhatunk olyan hazai bakelit adás-vétel csoportokat ahol kedvünkre szemezgethetünk vagy leadhatjuk az igényeinket egy poszt formájában. Továbbá ott vannak az online használtpiacterek, ezek közül a legforgalmasabb a Vatera.
Ha ki vagy békülve az angol nyelvvel, akkor kereshetsz Ebayen és Discogson. Utóbbi egy olyan nemzetközi oldal, ami mindenféle audio anyagot kínál eladásra. Kb. olyan, mint egy zenére kihegyezett Ebay: bárki regisztrálhat és felkínálhatja eladásra a portékáját, amit aztán bárki megvásárolhat. A Discogs azonban nem csupán vásárlásra alkalmas, de katalogizálásra is. Összegyűjtheted a lemezeidet és (a kiadás évét és a lemez eredetét alapul véve) a rendszer megmondja neked nagyjából mekkora egy általad megadott tárgy vagy teljes kollekció értéke.


Vásárlási szempontok


Ha el vagy látva pénzzel ha nem ez a rész mindenkire vonatkozik, ugyanis lemezvásárláskor nem az az általános elmélet, hogy minél drágább valami annál jobb. Éppen az ellenkezője is megeshet, szóval a most következő szempontokra érdemes odafigyelni.
Az aranyszabály: mindig, azaz MINDIG nézd meg a lemez felületét! A használtan vásárolt LP-k esetében megvan annak a kockázata, hogy a külseje karcos lett vagy más formában megsérült az idő folyamán és ezért lejátszhatatlanná vált, esetleg ugrik rajtuk a tű. A felszínen azonnal látható hajszálrepedések elhanyagolhatók, lejátszás során fel sem fog tűnni, viszont ha például be szeretnéd keretezni, akkor nem érdemes megvenned.
Ha újonnan veszel bakelitet, azaz még be van csomagolva, akkor is érdemes megnézned a gyártás helyszínét: a távolkeleti és nyugati nyomású LP-k jobb minőségű hanganyagot hordoznak, strapabíróbbak (és messzebbről jönnek), ezért drágábbak, mint mondjuk közép-európai társaik. A Holland, UK, Francia, Német, Skandináv nyomások is remekül szólnak, viszont olcsóbbak, mint japán vagy amerikai társaik. A görög és jugoszláv lemezek olyanok, mint a zsákbamacska: megesik, hogy lemaradt a számok egy része és a hang minőségük is silány. Ezek és az indiai albumok azok, amikhez nagyon alacsony áron lehet hozzájutni, ellenben az indiai lemezek többsége annyira szépen van nyomva, hogy meg sem mondanád róla, hogy nem nyugaton készült.
Ha online vásárolsz, akkor győződj meg róla, hogy nem csalóval van dolgod. A legtöbb platformon értékelhetők az eladók, ami segít elkülöníteni a csúsztatókat azoktól akiktől érdemes vásárolni.
Ha a pozitív visszhang ellenére mégis sikerült belefutnod egy csalóba, akkor sincs minden veszve. Ha a várásláskor Paypallal fizettél visszaszerezheted a pénzed. A lényeg, hogy ne közvetlenül bankszámlára utalj.

Ezek voltak a személyes intelmeim, tanácsaim, stb. Remélem sikerült valamennyire rendet tenni a fejekben és némileg hasznos infókkal szolgálni. Kellemes vásárolgatást és jó zenehallgatást a továbbiakban.