A Blizzard online szerepjátékával kicsit késve, 2006-ban kezdtem el játszani, de azon nyomban el is bűvölt hatalmas bejárható területeivel, lehetőségeivel, és a stílusos körítéssel. Itt megjegyezném, hogy nem felejtettem el, hogy mitől voltak hangosak a múlt évszázad fórumai. A kilencvenes évek közepén kaptunk olyan produktumokat, mint a Tides of Darkness, vagy éppen a Beyond the Dark Portal. A Burning Crusade azonban ennél is jobban lenyűgözött. Már maga Outland egymagában is elég lett volna egy kiegészítőre, ám a Blizzard maximalizmusa tett róla, hogy ennél jóval több legyen benne az első expanzióban; de vegyük csak szépen sorjában. Mikor először léptem át a Dark Portal-on...nos, azt a pillanatot nehéz leírni. Egy hatalmas csata fogadott, melynek zajaiba vegyültek demoralizáló üvöltések, és bátorító kiáltások. Eközben a légió és a szövetség, illetve a horda egyesített erői egyaránt küldték az erősítést, mialatt egy Pit Lord a távolból párosával szórta nyakunkba az akkor még kérdőjellel titulált elit infernalokat. Ennyit magáról a hangulatról, mely szinte felülmúlhatatlan. Aztán szemügyre vettem az újításokat, melyeket ha nem probléma, akkor most nem írnék le: túl hosszú lenne a post. Csak, hogy párat említsek: szinthatár kitoldása, új varázsigék, új képességek, ékszerkészítés, vérelf, illetve draenei faj. Hordásoknak paladin, szövetségeseknek sámán kaszt. A WoW eddigi területeinek megtoldása, rengeteg új (olyan 30-40) instance, továbbá hihetetlen mennyiségű loot. Beszéljenek ezek a statisztikák helyettem is.
Ez csak egy kis ízelítő volt, a lényeg, amiért írok, az a közelgő kiegésztő, a Wrath of the Lich King menüzenéje/"témája". Ki kellett találnom egy új jelzőt mellyel definiálhatom a dalt, ám sajnos az Epic szó, még nagybetűsen sem volt elegendő a feladatra. Aztán megleltem egy fórumon a megfelelő mondatot: Epic to the Core! Tessék meghallgatni lentebb (az egész 9 perces zenét, és nem beletekerni), hogy megértsétek miről beszélek.
Rengeteg ismert dallam átdolgozva (Ashenvale, Sunwell, Black Temple, A Call to Arms, valamint az alaptéma), a hatás kedvéért. Azt hiszem a Warcraft, a hanganyag szempontjából is megérett arra, hogy egy egész estés filmet készítsenek belőle.
és nagyjából Rambo véleményén vagyok, a LotR minden alapja. a LotR az általam elismert egyetlen fantasy. nah jó, nem az egyetlen, de tényleg, én csak azt szerettem. valahogy a többi már nem jön be. nem elég monumentális a LotR-hoz viszonyítva, és sajna már nem tudok tőle elvonatkoztatni. biztos van a gameben valami, hisz nagyon sokan játszák, szóval nem mondom hogy rossz, csak hosszú, és kicsit sokáig húzzák. ha vki támadja az EA-t, akkor ezzel szoktam példálozni a Blizzard ellen, ami most mondom (még mielőtt belémkötnétek) nem ugyanaz, csak hasonló. de ez hosszú, ne menjünk bele. jó game, nem próbáltam, jó cikk, elolvastam
Vader: Bár a Gyűrűk Urát is elismerem, Tolkien egy legendát alkotott annnak idején. DE (és ezen van a hangsúly) a Warcraft pont azért jó, mert ezen túl tudott lépni, és nem csak koppintani: létrehozott egyedi fajokat, egyedi körnezetet, atmoszférát, történetet. Ennyi erővel Tolkien-t is savazhatnánk a Megye megalkotásáért, mert azt egy gyönyörű tájról mintázta.
Ferdzso: Ha eljutottál 10-es szintre, akkor az annyi is jelent, hogy felfedezted: 0,01%-át. És ez most nem vicc. Egyébként másfél évvel a megjelenés után kezdtem bele a WoW-ba, szóval közel sem voltam a debütáláshoz...és mégis mostanra egy 70-es pappal, illetve warrior-ral, továbbá egy 29-es mágussal büszkélkedhetek.
Először is kezdjük ott, hogy a fantasyt egyértelműen Tolkien regénytrilógiája, A Gyűrűk Ura emelte ki az ismeretlenségből és tette elfogadott irodalmi műfajjá ezt a műfajt. Úgyhogy ilyen hülyeséget, hogy koppintotta, meg ne halljak. Hisz akár mondhatnánk, hogy az az alapja az egész fantasynak.
A cikkel teljesen egyetértek. A WoW magávalragadó. Aki egy kicsit is ismeri/szereti a Warcraft történetét, azt az első pillanatban elvarázsolja. Igy vagyok ezzel én is. Már nagyon várom az új kiegészítőt. Rakat új felfedezetlen hely, instance, boss, loot etc. Mikor először értem át a Dark Portal-on, az nálam is felűlmúlhatatlan volt. Egy csata közepébe léptem be, a lángoló légió harcolt a megmaradt szövetségesekkel és hordásokkal, akik kénytelenek voltak összefogni. Azt kell hogy mondjam, hogy sztem a valaha készült legjobb játék, mármint a maga műfajában. Ez van.
Viszont a cikked nagyon jó.