Processzor-mánia...
Beérek iskolámba, táskát a padra fektetem, majd fordulok a legközelebbi PC-hez, mely a folyosó falánál foglalja a helyet. Ekkor azonban megpillantom egyik cimborámat, és az arcán terpeszkedő vigyort.... Ez a nap is barchovával kezdődik. Egy barchobával, mely arról szól, hogy éppen milyen típusú Quad-Core processzort ültetett masinájába.
Baráti körömben nem telik el nap, oltogatás nélkül. Ezek a komolytalan konfliktusok azért alakulnak ki, mert ahányan vagyunk egy beszélgetésben, annyi személyiség képviselteti magát. Értékrendi különbségekből ritkán szoktak adódni problémák, hála Istennek. Egyik cimborám azonban kitűnik a többi közül: nehéz visszaoltani, (leplezetlen) unott pofával adja tudatára más embereknek, hogy valami totál nem érdekli. Ám minden reggel azt kell végighallgatnom, hogy most már nem a Hiper-Super edition VGA kártyája duruzsol gépházán belül, hanem annak a Special Foxi-Maxi version-je. Majd, amikor én is közlöm vele, hogy mekkora élményben volt részem, példának okáért: a tegnapi Call of Duty 4 (mediumon) végjátékban...rögtön rávágja, hogy már a szimpla kétmagos processzoránál telepített egy update-et, ezáltal a Company of Heroes-t, már nem Very High, hanem Ultra beállításokkal tolta. Nah, mondom magamban: ez nem jött össze.... Én még egy TNT2-es videokártyával játszottam Warcraft III-at. XD A terepet nem láttam át néha, mivel kék folt fedte, és a Mount Hyjal-i csatánál is gondom volt az FPS-számmal. Mégis úgy emlékszem rá, mintha tegnap játszottam volna e remekművel először...
Ma már nem mehetünk el a probléma mellett: ha egy Crysis-t, vagy egy Airborne-t akarunk futtatni, első gondolataink a pénztárcánknál kötnek ki. Jelenleg azért izgulok, hogy a Mass Effect gépigénye, nem haladja meg a processzorom teljesítményét (egymagos 2,7 ghz)...