Gondolom azzal, hogy elárultam, játékunk egy jófajta kis Diablo-klón, már elég sokat elárultam róla. Benne van ebben a meghatározásban minden, amit tudni kell a játékról. Kezdésnek rögtön választhatunk négy kaszt közül, úgymint Knight (lovag), Druid (druida), Berserker (Berserker), Alchemist (Alkimista). A nevekből kitalálható, hogy ki mire képes, van ugye gáncsnélküli lovag, nagy kardokkal, pallosokkal, a brutális Berserker, aztán aki inkább varázsolni szeret, villámokat szórni vagy kotyvasztani, az választhat a másik két opció közül. Jómagam a hagyományos lovag mellett döntöttem, és így vágtam neki a kalandnak. A sztrori rém egyszerű, semmi extra, adott egy kis városka, Aven, az emberiség utolsó bástyája, amit nekünk kell megvédenünk a gonosz hordáitól. Eredeti - mondhatnánk, de sosem a  hihetetlen csavarok miatt vágunk bele az ilyen játékokba. Ugye?

Ami a játékmenetet illeti, az itt nagyon rendben van. Az irányítás abszolút kézre áll, iszonyat könnyű kaszabolni és a megfelelő pillanatban magunkba önteni a varázsitalokat, szóval egy perc valós játékban töltött idő és máris otthonosan mozgunk a karakterünkkel. A felállás egyszerű, van a "nagy alapsztori" és azon belül az egyes NPC-ktől kapjuk a küldetéseket, amelyek általában kimerülnek a verd le, szerezd meg szisztémában - ahogy az lenni szokott. Ahogy haladunk előre, úgy dob a rendszer egyre jobb fegyvereket és egyre több aranyat, íg tápolhatjuk eszközökkel a karakterünket, ami látványosan vissza is köszön a képernyőn: nincs is jobb annál, mikor egy bazi nagy lángoló pallossal osztjuk az ellent. Természetesen a dolog nem áll meg itt, hiszen van egy korrekt képzési fa, ahol különböző irányokba fejleszthetjük a harcosunkat a szintlépések alkalmával (és turbózhatjuk a fix mutatóinkat is). A lovagnál vannak defenzív megoldások, extra sebzések és ügyes kombókat is bezsákmányolhatunk, ezzel még nagyobb sebzést mérve a szörnyekre. Szóval van mélység a csihi-puhi mögött, és a potenciál megadja az újrajátszás lehetőségét is, hiszen Alkimistával nyilván egész másképp lehet rendet vágni, mint az én választott lovagommal. Arról nem is beszélve, hogy van kooperatív mód, amit nyomhatunk akár négyen is, a neten keresztül, vagy wifi hálón összekötve, így egy egészen új élményt adva saját magunknak és a játéknak - szóval ha megtetszik, akkor lehet a vételre buzdítani a pajtásokat.





A játék szörnykészlete elég sokrétű és megfelelő időközönként belefuthatunk egy-egy kissebb-nagyobb főellenfélbe is, biztosítva ezzel a változatosságot. Vándorlásaink, henteléseink során aztán gyűlik az XP, esnek a jobbnál-jobb tárgyak, természetesen magasabbra szintekre belőve, ezzel is sarkallva a játékost a továbbhaladásra. Szóval a rendszer rendben van, játszatja magát rendesen - a monotonitáson sokat segít egy kis szünet, pár óra vagy akár egy nap. Látvány szempontjából első blikkre felülnézetes, már-már 2D izometrikus a dolog (persze nem az, csak úgy túnik, messziről nem jön át a 3D), de legalább jól belátható, ámbár mehetünk közelebb is a kamerával, akkor jön egy korrekt 3D-s megoldás, és így még szép is a cucc, jól mutat a karakter és a környezet, csak beszűkül a látókörünk. Kinek mi jön be, legalább választani lehet. Az egyetlen negatívum a zene, ami meglehetősen repetitív, egy idő után unalmas, és ami még ennél is borzasztóbb, az a karakterünk lépéseinek a zaja, amitől tíz perc után hajlamos meghülyülni az ember. Ezt leszámítva teljesen rendben van a program, aki szereti a műfajt az jól ellesz vele, hosszú napokra, unalmas buszutakra, bármilyen napszakra (oké, tűző napsütés kilőve). Külön öröm, hogy már nem mai darab, így olcsón beszerezhetjük, a legvadabb helyeken is maximum 6000 forintot kérnek el érte, de ügyesebbek jóval olcsóbban is beszerezhetik.