Négypaneles-manga feldolgozás, cuki fôszereplôvel, gegekkel, szerintem elég sekélyes karakterekkel. Idôvel lehet, hogy valami jó sülne ki belôle, de azt én már nem fogom nézni.
Angel Beats!
Már az elsô rész is rémesen unalmas volt, ha pedig ezzel villantottak, mint ahogy azt a sorozatok elején szokás, az nem sok jót ígér a továbbiakra.
Úgyhogy több, mint valószínû, hogy ennyi volt ez is.
Heroman
Úgy tûnik, megint csak rossz ötlet volt az amerikai-japán összefogás animék terén (lásd Afro Samurai). Lássuk, mit kapunk. Szokásos lúzer, de jólelkû, nehéz anyagi körülmények között élô fôhôs (nôi seyuu-val
). Hozzájut egy játékrobothoz, amihez normal körülmények között nem engedhetne meg magának, amibe egy véletlen folytán belecsap egy villám, ami ettôl persze óriási szuperrobottá változik. Ami egyben szuperintelligens is, mindig tudja, mit kell tennie, de még szóra sem hallgat, csak akkor cselekszik, ha a fôszereplô rábök a távirányítón lévô egyetlen gombra. Ez már leírva is idiótaságnak hangzik, megnézni még fájdalmasabb. Azt hiszem, a BONES jobban tenné, ha távol tartaná magát az olyan sorozatoktól, aminek a címében szerepel a “man”-szó. (Skullman. Heroman). B Gata H Kei
Minden szezonban kapunk pár ecchi sorozato, amik jobbára nekem nem nagyon szoktak bejönni, mégis render megpróbálkozom velük. Ám ezúttal úgy tûnik, hogy jó döntés volt.
Adott egy szexmániás nôi fôhôs, akinek a legnagyobb problémája, hogy még szûz. Igyekezne is ettôl a tehertôl megválni, viszont attól tart, a népszerûbb fúk kiröhögnék, ha ezt megtudnák róla, ezért egy szerencsétlenebb (szintén szûz) srácot szemel ki magának a cél elérése érdekében. Viszont a másik akadály ez elôtt a természete. Ugyanis mikor a helyzet közelébe kerülhetne mindig elég furcsa reakciók jönnek elô belôle, ami persze jónéhány vicces pillanatot okoz a nézôk számára.
Mint mondtam, nem a kedvencem az ecchi mûfaj, viszont ezt mindenképp folytatom, remélem, végig tudják majd tartani a színvonalat…
Kaichou wa Maid-sama!
Véreskezû osztályfelelôs (nem tudom, milyen magyar megfelelôje lehetne ennek) szolgálólány ruhában dolgozik egy kávézóban. Az iskola laza figurája egyszer összefut vele, de nem él vissza a helyzettel. Indul a romantic show. Nem gyôzött meg…
Rainbow: Nisha Rokubou no Shichinin
Az elôzetes infók alapján ettôl sokat vártam, ehez képest nagy pofára esés lett belôle. Hallottam, hogy ultrarealsztikus, brutális, stb. Valójában kapunk egy csapat fiatalt, akiket úgy állítanak be, mint kizárólag a körülmények áldozatai (de valójában szívük mélyén igazán jótét lelkek), míg rajtuk kívül mindenki más romlott, mocskos gazamber (még a buszon a kislány is a játékmackójával). Ennyi erôletett cuccot egy rész alatt már nehezen vett be a gyomrom, így a folytatásra már nem is vagyok kíváncsi.
Ichiban Ushiro no Daimaou
Az elsô rész alapján amolyan ecchibe oltott Harry Potter-nek tûnik, magas harem-faktorral.
A humor is eléggé erôltetett, úgyhogy még alszom rá párat, de valószínû, hogy ezt sem fogom folytatni.
Giant Killing
A sport animét szintén nem az én világom, de ezzel is tettem egy próbát. Itt viszont az van, ha cseppet is érdekelne a foci, garantáltan folytatnám. Viszont még így is megvan az esély, nagyrészben attól függ, mennyire leszek elárasztava az egyéb sorozatokkal.
Hakuouki
Egyre inkább azt tapasztalom, hogy a történelmi korokban játszódó sorozatok nem szoktak nekem bejönni, de ezekkel is rendre megpróbálkozom, hátha most mégis. De aztán mégsem.
Nem is nagyon értettem, hogyan nézhették a fôszereplôt fiúnak, elôször azt hittem, a fansubber csapat fordított félre valamit, de betudtam annak, hogy az animékben (meg a mangákban is) sokszor képtelenség meghatározni a szereplôk nemét. Erre persze kiderült, hogy mégiscsak lány a fôszereplô, ami némileg megnyugtatott.
Viszont nem igazán volt világos, miért is foglalkoznak a felsôvezetôk ilyen sokat egy jött-ment akárkivel, szóval nekem elég erôltetettnek tûnt elsô blikkre, második pedig valószínûleg már nem is lesz.
Arakawa Under the Bridge
A témától eltekintve egy-az-egyben az volt az érzésem, hogy a Bakemonogatari egy mellékszálát nézem. (Ami szerintem a tavalyi év egyik legjobbja volt, csak jönne már az a nyomorult 15. rész...). Még Araragi Seiyuu-ja is visszaköszönt. Ezek után azt hiszem, nem is lehet kérdéses, hogy folytatom.
Senkou no Night Raid
Ahogy láttam, sokan a Darker than Black-hez hasonlítják, de én nem találtam túl sok egyezôséget azt leszámítva, hogy ebben is vannak különleges képességû emberek. Az egyetlen érv, ami miatt folytatnám, hogy megtetszett a kívai nyelv hangzásvilága. De ez kevés az üdvösséghez.
Sarai-ya Goyou
Számomra a szezon egyik nagy várományosa volt, és a hangulata rögtön magával ragadott. Adott egy kissé szerencsétlen ronin, aki beáll egy emberrabló bandába. A karakterek kellôképp érdekesek, úgyhogy várom a folytatást.
Yojouhan Shinwa Taikei
Ezt is nagyon vártam, ehhez képest nem nagyon tudtam mit kezdeni az elsô epizóddal. Fogalmam sincs, hová fog ez vezetni, ráadásul annyi szöveg volt egyetlen epizódban, mint egy teljes szezonnyi shounen-fightban. Úgyhogy követni sem volt egyszerû az eseményeket. Még erôteljesen gondolkodom rajta, folytassam-e?
Összességében ettôl a szezontól sem ájultam el, akad ugyan pár nézhetô sorozat, de elsô pillantásra most nem fog klasszikus születni…
