Nyitány...
Már majdnem egy éve, hogy létrehoztam ezt a hangzatos nevű blogot, mivel telve voltam sok-sok mondanivalóval (nem csak számítógépes)játékokról és egyebekről, amikről úgy gondoltam, hogy az átlagos magyar gamer magazinbeli írásoknál egy kicsit mélyebbek/komolyabbak, vagy legalábbis más megközelítésmódú tartalommal szolgálhatnak. Ennyit az elméletről... A a cím fragmentumok szava pedig e gondolatok rendezetlenségét éppúgy hivatott kifejezni, mint az egyébként is lehetetlen egységes elméletek szellemiségével való szembehelyezkedést. Ebből a kis projektből azonban most már nem blog bejegyzések, hanem a komplett szakdolgozatom néz ki, melynek kb. egy év múlva várható a 'megjelenése', a játékiparban megszokott fél éves csúszást szigorúan betartva.
Hogy miért is voltam olyan nagyképű, hogy képesnek éreztem magam elmélet írásra, az két okra vezethető vissza: Az első és legfontosabb, hogy idestova 5 éve már, hogy játékok iránti szerelmem a designer-i pályára való elhivatottsággá érett. A második, hogy már 3. éve gyűröm a filmelmélet szakirányt, minek köszönhetően gyakran már csak ál-szakszöveg stílusban vagyok képes bármiről is értekezni.... bah!
Bár egyenlőre most úgy tűnik, hogy a fantasztikus, hihetetlenül emészthetetlen köntösbe öltöztetett (ti.:száraz és szegényes fogalmazásmódban prezentált) teóriáimmal csak a tanáraimat fogom boldogítani, ennek ellenére néha eszembe ötlik egy s más érdekesség az aktuálisan átélt (vagy épp pont hogy át nem élt) játékélmények hatására, amiket kötetlen és bosszantóan szubjektív formában kívánok itt levezetni a jövőben...
Majdani első kirohanásom pedig a Crysis nevezetű techdemo ellen fog intéztetni, valamikor a nem túl távoli jövőben, a következő bejegyzésben...
