1996-ban jelent meg egy jópofa oktató játék Logical Journey of the Zoombinis címmel, mely egyszerűbb matematikai feladványaival elsősorban a fiatalabb korosztályt célozta meg. A technikai adottságok az azóta eltelt évek alatt természetesen jócskán megváltoztak, a meglehetősen kedvelt mű futtatása a mai gépeken pedig némileg nehézségbe ütközik. Szerencsére nemrég megjelent a felújított változat, ami a régi élményeket újra átélni kívánóknak és a frissen érkezetteknek is remek szórakozást nyújthat.
HUPIKÉK MANÓK PÁCBAN
A Zoombinis aligha a csavaros története miatt örvend népszerűségnek, hiszen az csupán egy laza keretet biztosít a megoldandó pályákhoz: a kékbőrű teremtmények boldogan tengetik mindennapjaikat paradicsomi szigetükön, míg egyszer csak gonosz lények bukkannak fel és veszik át az uralmat földjük felett. Zoombiniék úgy döntenek, hogy a szolgasors helyett inkább útra kelnek és másutt, a távoli Zoombiniville-ben kezdenek új életet – az odavezető utazás pedig aligha veszélytelen, hiszen tucatnyi kihíváson kell átverekedniük magukat, hogy minél többen elérjék az ígéret földjét.
Kalandjaink elején karaktert kell generálnunk (ráadásul nem is egyet, hanem rögtön tizenhatot), bár különösebb mélységekig nem szólhatunk bele a jellemükbe, mindössze külsejüket határozhatjuk meg négy testrész alapján: kiválaszthatjuk a hajviseletet, szemüket, orruk színét, valamint a lábukat (egy magára valamit is adó Zoombini ugyanis nem két lábon, hanem kerekeken vagy éppenséggel propelleren közlekedik). Az egyes szinteken felbukkanó rejtvények a kis jószágok eltérő tulajdonságaiban rejlő lehetőségekre építenek: vándorlásuk elején rögtön egy szakadékba botlanak, melyet két függőhíd köt össze, ezeket azonban komor és allergiás sziklaőrök védik – a mi feladatunk lesz kitalálni, hogy a védelmezők mely jellemzőkre allergiásak, az ilyeneket ugyanis könyörtelenül visszatüsszentik a kiindulópontra.
Továbbhaladva egy révész segítségét vehetjük igénybe, aki szíves-örömest felveszi a teremtményeket a hajójára, amennyiben azok úgy foglalnak helyet, hogy az egymás mellett elhelyezkedőknek van legalább egy közös vonása. A fejtörők között akad még olyan, ahol a különböző színeket és formákat kell megfelelően kombinálni ahhoz, hogy minél kevesebb próbálkozásból eltaláljuk a megfelelőt, míg például a Tükörgépre keresztelt barlangban csak az egyező lények összepárosítása után juthatunk tovább. Személyes kedvencem a pizzatroll, aki addig állja el az utat, míg az ízlésének megfelelő csemegét el nem készítjük neki. Ez azonban komoly kihívás, mert eléggé válogatós: vagy valamelyik feltét hiányzik neki, vagy éppenséggel undorral fordul el attól.
A NAGY KÉKSÉG
Mivel a Zoombinis alapvetően logikai játék, amelynek célja az agyunk megtornáztatása, és a nosztalgiázni vágyókon kívül elsősorban az ifjabbakhoz kíván szólni, hiba volna túlzott technikai bravúrokat elvárni tőle. A készítők tulajdonképpen nem tettek mást, mint hogy a meglehetősen elavult külsőt alaposan feljavították úgy, hogy az vonzerejéből cseppet sem veszített. A hangsúly sokkal inkább a különféle puzzle-ökön van, melyek kellően egyediek, ráadásul több nehézségi fokozaton is megpróbálkozhatunk velük (például a pizzás pályán már nem csupán egy, hanem három trollnak kell főznünk a többféle összetevő alapján). Azoknak ajánlott, akik két pörgősebb játék között szívesen oldanának meg egy-két logikai kihívást, vagy éppenséggel azon szülőknek, akik csemetéjüket némi matematikára kívánják oktatni.
