Nem kell túl messzire mennünk, ha egy párkapcsolat anatómiáját videojátékos szinten szeretnénk boncolgatni. Személyes kedvencem a LoveChoice, mely Steamen egy ideig ingyenesen beszerezhető volt, és az aranyos chibi-kinézet mellett több, igen erős szerelmi történetet mutatott be. befejezést kioldhattunk, és tényleg csak rajtunk múlott, hogy mi lesz a végkifejlet. Kedves kis emlék, azonban When The Past Was Around ennél is tovább megy: konkrétan a fájdalmas elengedésről szól, kevéske játékideje (alig két óra alatt befejezhető) ellenére pedig igen finoman pendít meg néhány érzelmi húrt a szívünkben.
Volt egy bagoly és volt egy lány
Eda a húszas évei elején jár. Fogalma sincs, mit kezdjen az életével, pont ugyanannyira elveszett, mint sok más kortársa. Szeretné megvalósítani az álmait, és szeretné, ha rátalálna az igaz szerelem – de erőfeszítései rendre falakba ütköznek. Egy szép napon aztán mégis összetalálkozik valakivel, aki megváltoztatja az életét. Ez a valaki jelen esetben történetesen egy bagoly, pontosabban A Bagoly (The Owl), aki fogalmam sincs, hogy miért pont így lett ábrázolva, de nyilván a készítő, Brigitta Rena, rögtön tudná erre a választ, hiszen a játékhoz a saját életéből is ihletet merített. Eda megízleli a boldogságot, azonban kapcsolatukat hamarosan sötét fellegek árnyékolják be.
Feladatunk a játék során, hogy végigjárjuk a lány és szerelme közös életének fontosabb szakaszait, mindezt pedig a point & click kalandjátékokból megismert tárgykeresgéléssel, emellett logikai feladványok abszolválásával érhetjük el. Utóbbiak szerencsére egyáltalán nem nehezek, bár akad néhány, aminél azért több percre megakadtam. Ez nem a játék hibája, ilyen téren én rozsdásodtam be egy kissé az elmúlt években. Túl sok segítséget viszont nem kínál a program: ha tippet kérünk, hogy mit is kéne tenni, akkor is csak a megvizsgálható tárgyakat mutatja meg nekünk a képernyőn, de semmi egyéb információt nem kapunk, mondjuk, a megoldásukhoz.
A kézzel rajzolt látvány igazán szemet gyönyörködtető. Leginkább a díjnyertes Florence grafikájához tudnám hasonlítani, ami nemcsak kinézetében, de érintett témájában is közel áll Eda sztorijához. Szinkron nincs, viszont a soundtrack megkapóan szép és fülbemászó. Interakcióra nem sok lehetőségünk van, például ide-oda mászkálni nem is tudunk az adott képernyőn, csupán tárgyakat vizsgálni, kinyitogatni dolgokat, és próbálni összerakni a kirakós elemeit. Néha volt egy kis Rusty Lake-utánérzésem, de talán csak azért, mert a játék olykor képes elmenni egészen szürreális irányba. Összességében egy rövid, ám intenzív kalandról beszélhetünk, ami felettébb érett témát jár körbe, egyáltalán nem sajátos, de mindenképp könnyed és élvezhető formában. Ha csak kedvet kaptál hozzá, töltsd le az ingyenes prológust, mely remek belépő lehet a When The Past Was Around keserédes világába.
