Hallottál már a gonoszról, a csúf kopasz Hókuszpókról? Ha igen, akkor valószínűleg nem szorulnak bemutatásra Aprajafalva természetesen kék lakói, avagy a Pierre "Peyo" Culliford elméjéből kipattant, és a többség számára valószínűleg a rajzfilmes adaptációból ismerős Hupikék Törpikék sem. A Microids az OSome Studio közreműködésével most gyermekkori énünk kapcsolóját felnyomva újra elhozta Törpapát, Okoskát, Törpillát és a törpieket egy újabb varázslatos kalandra.

Mi vagyunk az icikék
A foltozott talárú, haj tekintetében mindössze a füle mögé tűzött apró szőrcsomóval büszkélkedő, valamint igencsak foghíjas Hókuszpók törpök iránti megszállottsága mit sem csökkent az évek alatt, most pedig újabb módot talált rá, hogy elfogja a kék apróságokat. A gonosz varázsló ugyanis ráteszi a kezét egy ördögi növény, a Vileaf formulájára, aminek magjaiból kvázi élő csapdák nőnek ki a törpök elfogására, azonban mérgező indáinak sokaságával végül az egész erdőn eluralkodik. Törpjeink feladata, hogy megtalálják a varázsgyom ellenszerének elkészítéséhez szükséges alapanyagokat, miközben Ügyi találmánya, a Smurfizer segítségével igyekeznek megtisztítani az erdőt a fertőzéstől. No meg persze kiszabadítani fogságba esett társaikat.

A már ismerős gombaházak és erdős vidékek élénk színekben pompázva, a rajzfilm hangulatát idézve tárulnak elénk, amit tovább fokoz a történet fordulópontjainak rímekbe szedett, mesekönyvben előadott bemutatása. A karakterek és egyes pályaelemek kifejezetten igényesen lettek kidolgozva, ami mellett viszont még jobban szemet szúrnak az érthetetlen módon csak úgy odahányt, életlen textúrák, például a fatörzseken és a leginkább egy rongyosra mosott padlószőnyeg hatását keltő füves területeken. Ennek ellenére az összkép így is egész kellemes, csakhát kissé vegyes.

Mi vagyunk a picikék
A The Smurfs – Mission Vileaf kicsit a színezőket és a LEGO-játékokat idézi, azonban ezúttal satírozás helyett pont, hogy radíroznunk kell benne, és a tereptárgyak szétzúzása helyett csak a fertőzést eltűntetni, néhol kisebb fejtörőket, vagy platformer kihívásokat megoldva. Aki szereti a rendet és az ilyen jellegű játékokat, annak rengeteg alkalma lesz önfeledten újra zölddé varázsolni Aprajafalván és környékén a gombákat és fűcsomókat, amivel még talán a kisebbek is elszórakozhatnak, de azért jó, ha van egy tapasztaltabb szülő vagy rokon a közelben, az ugrándozós szakaszok és az ellenfelekkel történő összecsapások áthidalására.
A recept egyébként végig ugyanez marad, pár, többnyire a Smurfizer fejlesztéseihez igazodó apróbb változással, ahogy a foglyul esett törpök megmentésének módja sem nagyon változik, ami miatt azonban a játék idővel kissé monotonná válhat. A The Smurfs – Mission Vileaf kooperatív lehetőséget is rejt, azonba sajnos nem a hagyományos módon. Egy segédtörp osztott képernyős becsatlakozása helyett ugyanis a másik játékos mindössze egy kis repülő robotot irányítva nyújthat támogatást, és azzal is eléggé korlátoltan. Arról nem is beszélve, hogy mivel ehhez osztott képernyő sem párosul, így gyakorlatilag lehetetlen a navigálás, és a fő játékos kamerakezelésére van utalva, hogy épp látjuk-e, mit csinálunk. A kooperatív mód beépítésének ötlete tehát jó, de ez a megvalósítás már közel sem.
A hupikék törpikék
A The Smurfs – Mission Vileaf alapvetően egy aranyos kis múltidéző, azonban így is kissé korlátolt, kivitelezésébe nem szorult kellő kreativitás, és még a kooperatív részét is sikerült elbaltázni. Ennek ellenére a maga módján élvezetes, csak érdemes azért fenntartásokkal kezelni.