A játék szerencsére nem igényli az alapjátékot, így a szerény 8 GB vinyónkra pakolása után máris megismerkedhetünk a sztori vezérfonalával, melyből kiderül, hogy elődeihez hasonlóan ez a játék sem a története miatt fog megmaradni emlékezetünkben. A Supreme Commander mindhárom játszható frakciójának végigjátszásakor utalást láttunk egy negyedik, idegen fajra, a Seraphimokra, amelyek most, a kiegészítőben fognak szerepet kapni az emberiség elleni harcban.
Aki játszott a Supreme Commanderrel, azt leginkább a bejárható játéktér hatalmas mérete és a gigászi ütközetek ragadták magukkal, s nincs ez másképpen a kiegészítő esetében sem. Továbbra is óriási terep áll rendelkezésünkre a feladatok végrehajtására, amelyet hat új pályán, azon belül is több órás küldetéseken keresztül vihetünk véghez. Akármelyik oldalt is választjuk, a történet fő vonalában nem, legfeljebb csak a mellékküldetésekben láthatunk eltérést a különböző frakciók között. Megdöbbentő távolságokra, akár többtíz kilométeres portyákra is indulhatunk egységeinkkel, s ennek köszönhetően egy-egy támadás kivitelezésére – rosszabb esetben a menekülésre is – hatalmas területen belül van lehetőségünk. Az összes frakcióhoz kapunk új egységeket mind légi, földi és tengeri kivitelben, így a játék végére összesen több mint 100 újfajta egységgel gyarapszik hadseregünk repertoárja, melyek kinézetükben és képességeikben is különböznek egymástól, ezáltal lehetőséget adva teljesen új stratégiai módszerek kidolgozására.
A felhasználói interfészt sok kritika érte az SupComban, de a folytatásban a készítők kijavították hibáikat. Az áttekinthető és színes kezelői felületnek hála könnyebben navigálhatjuk csapatainkat, a letisztult és egyértelmű ablakoknak köszönhetően szinte gyerekjáték az irányítás, és sokkalta nagyobb szabadságot is kapunk.
Az új idegen fajt, a Seraphimokat sajnos csak többjátékos, illetve párbaj módban van alkalmunk kipróbálni. A csetepaté kezdetekor szabad kezet kapunk az ellenfél mesterséges intelligenciájának személyre szabására és ennek köszönhetően a támadó és védekező játékstílus mellett egy „kiemelten nehéz” opciót is bekapcsolhatunk, amely biztos, hogy több órán keresztül a monitor elé ülteti még a legkeményebb RTS rajongókat is. A többjátékos mód remekül játszható a programba épített GPGNet segítségével, ahova csatlakozva könnyen találhatunk ügyességünknek megfelelő ellenfeleket, akikről statisztikákat, sőt akár földrajzi elhelyezkedést is láthatunk.
A történet továbbra is gyenge mivoltát leszámítva remek szórakozásnak ígérkezik a Supreme Commander: Forged Alliance, amely méltó kiegészítője a 2007-es év egyik legjobb RTS-ének. Aki a SupComot szerette, annak szinte kötelező kipróbálnia.
Aki játszott a Supreme Commanderrel, azt leginkább a bejárható játéktér hatalmas mérete és a gigászi ütközetek ragadták magukkal, s nincs ez másképpen a kiegészítő esetében sem. Továbbra is óriási terep áll rendelkezésünkre a feladatok végrehajtására, amelyet hat új pályán, azon belül is több órás küldetéseken keresztül vihetünk véghez. Akármelyik oldalt is választjuk, a történet fő vonalában nem, legfeljebb csak a mellékküldetésekben láthatunk eltérést a különböző frakciók között. Megdöbbentő távolságokra, akár többtíz kilométeres portyákra is indulhatunk egységeinkkel, s ennek köszönhetően egy-egy támadás kivitelezésére – rosszabb esetben a menekülésre is – hatalmas területen belül van lehetőségünk. Az összes frakcióhoz kapunk új egységeket mind légi, földi és tengeri kivitelben, így a játék végére összesen több mint 100 újfajta egységgel gyarapszik hadseregünk repertoárja, melyek kinézetükben és képességeikben is különböznek egymástól, ezáltal lehetőséget adva teljesen új stratégiai módszerek kidolgozására.
A felhasználói interfészt sok kritika érte az SupComban, de a folytatásban a készítők kijavították hibáikat. Az áttekinthető és színes kezelői felületnek hála könnyebben navigálhatjuk csapatainkat, a letisztult és egyértelmű ablakoknak köszönhetően szinte gyerekjáték az irányítás, és sokkalta nagyobb szabadságot is kapunk.
Az új idegen fajt, a Seraphimokat sajnos csak többjátékos, illetve párbaj módban van alkalmunk kipróbálni. A csetepaté kezdetekor szabad kezet kapunk az ellenfél mesterséges intelligenciájának személyre szabására és ennek köszönhetően a támadó és védekező játékstílus mellett egy „kiemelten nehéz” opciót is bekapcsolhatunk, amely biztos, hogy több órán keresztül a monitor elé ülteti még a legkeményebb RTS rajongókat is. A többjátékos mód remekül játszható a programba épített GPGNet segítségével, ahova csatlakozva könnyen találhatunk ügyességünknek megfelelő ellenfeleket, akikről statisztikákat, sőt akár földrajzi elhelyezkedést is láthatunk.
A történet továbbra is gyenge mivoltát leszámítva remek szórakozásnak ígérkezik a Supreme Commander: Forged Alliance, amely méltó kiegészítője a 2007-es év egyik legjobb RTS-ének. Aki a SupComot szerette, annak szinte kötelező kipróbálnia.
