Az emberiség meghódította a csillagokat, ám ez nem hozta el a Bolygók Egyesül Föderációját, de még egy rendes Birodalmat sem. Ugyanis a Föld pusztulásával az önellátásra képtelen kolóniák a megsemmisülés szélére sodródtak. A technológiai fejlődés leállt, a gyarmatvilágok évszázadokra elszakadtak egymástól. Mire a rend helyreállt, már egy teljesen más emberi civilizáció élt az űrben. Rengeteg kisebb-nagyobb csillagállam jelent meg, amik egymással harcolnak vagy szövetségben állnak. Mi egy ilyen állam élére állhatunk Házunk hercegeként. Célunk, hogy megnöveljük birodalmunkat, befolyásunkat, és akkor az unokánk vagy az ükunokánk akár császárrá is koronázhatja magát.
A Dűne után szabadon
Tehát mi egy Ház fejeként indítunk és egy pár rendszerből álló területet irányítunk. Az egyes naprendszereket a bárók, azaz a vazallusaink kormányozzák. Aztán jönnek a hercegek, ahová mi is tartozunk. Természetesen autonómiával bírunk saját birodalmunkban, így lehetünk magányos farkasok, akik egyedül akarják meghódítani a galaxis eme kicsiny szegletét, vagy csatlakozhatunk egy ligához. Ezek élén az arkhón áll.
A játék egy része azzal telik, hogy a báróink, a szomszédjaink és a ligánk (ha benne vagyunk egyben) óhajait-sóhajait próbáljuk kielégíteni. A másik fele meg azzal, hogy ezek következményeit nyögjük. A Star Dynastiesben ugyanis van egy eléggé kicsavart morális rendszer. Ha tettünk becsületre méltó, akkor tisztelni fognak minket, ha nem, akkor jő a kutyavilág.
Sajnos a kérések java morálisan elítélendő, így teljesíteni azokat becstelen dolog, ám, ha nem teljesítjük, akkor egyre kevésbé fognak kedvelni minket, és ennek a vége az lehet, hogy a népek ellenünk fordulnak. A bárók fellázadhatnak, átpártolhatnak más hercegekhez és háborút indíthatnak ellenünk. Ha viszont túlságosan becstelenné válunk, kivívhatjuk a szomszédok haragját, és újfent háborúznunk kell. És éppen emiatt a diplomáciának sok szerep nem jut, egyszerűbb mindjárt az elején háborúra készülni.
Ehhez viszont szükségünk van a bárókra (plusz az adójukra), illetve ligában a többi ligatagra, mert támadó/védekező flottánkat az ő hajóik összelétszáma adja. Csata előtt, akár hódítunk, akár védekezünk, össze kell trombitálni vazallusaink és szövetségeseink hajóit, mert egyedül semmire sem megyünk. Aztán jön egy pár körös ütközet, amiben a hajóink száma és a választott taktika alapján eldől, ki a jobb. Jó esetben van egy új rendszerünk vagy visszavertük a sereget. Rossz esetben elvesztünk egy rendszert, vagy, ha mi voltunk az agresszorok, a hajóink egy részét vagy mindet. Plusz, ha becsületes ok nélkül üzentünk hadat, akkor még bűntit is kapunk becstelen tettünk miatt. Mondanom sem kell, becsületes ok a háborúra nem sok van.
A család mindenek fölött
Ha már az a címe a játéknak, hogy Star Dynasties, ejtsünk pár szót a dinasztiáról. Hősünk nem örökéletű, így fontos, hogy minél előbb legyen egy porontya. Mivel a kolóniák elláthatósága véges, így lényegében az „egy gyerek szükséges, kettő már luxus” vonalon haladunk, bár hercegként megtehetjük, hogy kettőt is bevállalunk. Tudod, hogy legyen tartalék, ha az elsővel történne valami. És természetesen arról is gondoskodnunk kell, hogy ha a gyerkőc eléri a megfelelő kort (16. életévét), kerítsünk neki egy feleséget vagy férjet (akár rokont is választhatunk, de az nem lesz becsületpontokkal jutalmazva), hogy aztán tőlük is legyen egy csemete. Eme házastárs annál jobb, minél erősebb hercegségből érkezik, és az sem baj, ha népszerű és több dologhoz is ért (technológia, hadászat, diplomácia és a többi).
Emellett családtagjainknak munkát is adhatunk. Anyukára rábízhatjuk a hadsereget, a nejünk lehet a legfőbb diplomatánk, a feketebárány sógornőnk a tudományos kar feje. Akárkit akárhová beoszthatunk, csak azt érdemes szem előtt tartani, hogy ahhoz is értsenek, amit a kezük alá adunk. Ha anyuka jobb diplomata, mint katona, akkor lényegében naftalinba tehetjük a flottánkat. Meg kell jegyeznem, hogy a családtagok szintén fellázadhatnak ellenünk vagy mi is letartóztathatjuk őket, ha nem tetszik a ténykedésük – ám ez is becstelen dolog, szóval jön majd érte az ejnye-bejnye. A család és a vazallusok segítségkérésének mindig eleget kell tennünk, segítenünk kell, akár tetszik, akár nem. Akár becsületes a kérés, akár nem…
Családban marad
A Star Dynasties emellett sajnos bír még néhány buggal és egyes események idegesítően sokszor ismétlődnek meg. De a fentiek ellenére azt mondom, hogy ennek a játéknak érdemes esélyt adni. Nem ez lesz az új Stellaris, és a Crusader Kings, amihez gyakran hasonlítják, szintén jobb. Ugyanakkor a zsáner rajongóinak érdemes lehet egy pillantást vetni rá, mert alapvetően egy összetett, többnyire jól összerakott stratégiai játékról van szó. Bár a moralitás-rendszer működhetne jobban, a Star Dynasties még ezzel együtt is szórakoztató program.
