Persze ez nem meglepő, manapság a valósidejű stratégia egy a PC-s játékok utolsó stabil bástyái közül, így szinte minden kiadó beül egy laza üvegezésre, ki több, ki kevesebb sikerrel. Az SKC első látásra sem hoz be semmi újítást: emberi és démoni hadsereg, hatezer évet átívelő alternatív történelem, egységek rogyásig. Nincs is ezzel baj, de hogy tíz perce küzdök magamban, és semmi olyat nem találok, amit pozitívumként említhetnék – nos, az több mint fájó.
A látvány csapnivaló. Nevetséges animációk, borzalmas minőségű grafikával, és nincs az a magas beállítás, ami megszépítené. Sokszoros élsimítás mellett is maximum komikus, amit látunk (ráadásul a gyengének épp nem nevezhető gépemen nulla egységaktivitás mellett is erősen beszaggat). Mondanám, hogy „ha előbb kijön”, de akkor az előbb szó jelentése: Krisztus előtt. A koncepciót sem nagyon értem: az addig tiszta, hogy Egyiptommal kezdünk, ősi civilizáció, fura temetkezési szokásokkal – de kérdem én, mi a frászt keresnek ők egy lankás, fűvel gazdagon borított vidéken? Alternatív történelem, no de ennyire?
Sebaj, gondoltam, majd a harc hevében megszépül itt minden. A kampány kezdetekor kapunk egy várost, ami mellé pontosan hat kiegészítő épületet húzhatunk – miért pont hatot, ki tudja. Szokásos sztori: farm, barakk, templom, meg pár combosabb egységet termelő vityilló. Kicsit körbenézve a térképen láthatjuk, hogy van kit elfoglalni, nosza rajta, gyártsunk pár lándzsást meg íjászt, és adjunk nekik. Az első „menj oda” parancs kiadásakor a játék tervezőjének újabb húzását vehetjük górcső alá: egységeink útkeresését valószínűleg alaposan leitatott vízisiklók agyműködése alapján számolja a játék. Ha figyelembe vesszük, hogy a megsebesült egység a parancsunkra megkezdett visszavonulást folyvást megszakítja csak azért, mert menet közben belefut egy ellenségbe (aki amúgy megszólalásig hasonlít a mi egységünkre), akkor elmondhatjuk, hogy ez nem hiba: ez a mesterséges unintelligencia maga.
Nos, ha akad olyan, akit a grafika és az irányíthatóság teljes hiánya nem riaszt el, annak mesélek a küldetésekről: a kampány valójában skirmish térképek sorozata, történet vagy kapcsolat nélkül. Ha már szóba került, hogy mi nincs, megemlíteném a hangokat. Csattanások, meg hörgések, illetve pár nyögés (a démonok egy-egy effektje beférne az „utazós” csatorna késő este adott filmjeibe is). Szerintem egy ember vette fel az összeset egy darab diktafonnal.
Felháborító, hogy ilyesmi a boltokba kerülhet. Még az is sértés, ha ingyen adják. Mindenki kerülje el, azt az időt sem éri meg, hogy a hivatalos lapot átolvassátok, inkább porszívózzatok. Komolyan mondom.
Három betű, „sz” az első
A látvány csapnivaló. Nevetséges animációk, borzalmas minőségű grafikával, és nincs az a magas beállítás, ami megszépítené. Sokszoros élsimítás mellett is maximum komikus, amit látunk (ráadásul a gyengének épp nem nevezhető gépemen nulla egységaktivitás mellett is erősen beszaggat). Mondanám, hogy „ha előbb kijön”, de akkor az előbb szó jelentése: Krisztus előtt. A koncepciót sem nagyon értem: az addig tiszta, hogy Egyiptommal kezdünk, ősi civilizáció, fura temetkezési szokásokkal – de kérdem én, mi a frászt keresnek ők egy lankás, fűvel gazdagon borított vidéken? Alternatív történelem, no de ennyire?
Dinnyére sör
Sebaj, gondoltam, majd a harc hevében megszépül itt minden. A kampány kezdetekor kapunk egy várost, ami mellé pontosan hat kiegészítő épületet húzhatunk – miért pont hatot, ki tudja. Szokásos sztori: farm, barakk, templom, meg pár combosabb egységet termelő vityilló. Kicsit körbenézve a térképen láthatjuk, hogy van kit elfoglalni, nosza rajta, gyártsunk pár lándzsást meg íjászt, és adjunk nekik. Az első „menj oda” parancs kiadásakor a játék tervezőjének újabb húzását vehetjük górcső alá: egységeink útkeresését valószínűleg alaposan leitatott vízisiklók agyműködése alapján számolja a játék. Ha figyelembe vesszük, hogy a megsebesült egység a parancsunkra megkezdett visszavonulást folyvást megszakítja csak azért, mert menet közben belefut egy ellenségbe (aki amúgy megszólalásig hasonlít a mi egységünkre), akkor elmondhatjuk, hogy ez nem hiba: ez a mesterséges unintelligencia maga.
Aludttejes szőlő
Nos, ha akad olyan, akit a grafika és az irányíthatóság teljes hiánya nem riaszt el, annak mesélek a küldetésekről: a kampány valójában skirmish térképek sorozata, történet vagy kapcsolat nélkül. Ha már szóba került, hogy mi nincs, megemlíteném a hangokat. Csattanások, meg hörgések, illetve pár nyögés (a démonok egy-egy effektje beférne az „utazós” csatorna késő este adott filmjeibe is). Szerintem egy ember vette fel az összeset egy darab diktafonnal.
Az utolsó húzza le
Felháborító, hogy ilyesmi a boltokba kerülhet. Még az is sértés, ha ingyen adják. Mindenki kerülje el, azt az időt sem éri meg, hogy a hivatalos lapot átolvassátok, inkább porszívózzatok. Komolyan mondom.
