A többjátékos címek piaca enyhén szólva sem szívbajos fejlesztőknek való vidék. A konkurencia hatalmas, a játékosok elvárásai az egekben vannak, és bár időről időre akad egy-egy olyan sikersztori, mint például az Among Us vagy a Fall Guys, a legtöbb multis játék így is rövid úton a süllyesztőben végzi. Egy ilyen közegből a legegyszerűbben kitűnni valami ütős ötlettel lehet, ami annyira zseniális, hogy mindenki azonnal felkapja rá a fejét, a Quantum League fejlesztőinek pedig első pillantásra ez sikerült is.
Elvégre kinek ne keltené fel az érdeklődését egy olyan multis játék, ahol önmagad csapattársa lehetsz egy időparadoxon miatt? A Quantum League elméletben pontosan ezt kínálja nekünk, a kivitelezés azonban sajnos már egyáltalán nem sikerült olyan fényesre, mint az alapötlet, így félő, hogy a Nimble Giant Entertainment alkotása is el fog veszni a multis címek soha véget nem érő áradatában.
1v1 kis csavarral
Alapjait tekintve a Quantum League egyfajta átmenetet képez az arena shooterek és a hero shooterek között, de igazán egyik zsánerbe sem tartozik. Az 1v1-es vagy 2v2-es küzdelmek kicsi, szűk arénákban zajlanak, a játékban pedig jelenleg öt különböző karakter található, akik egyrészt máshogy néznek ki, másrészt pedig különféle passzív képességekkel is fel vannak vértezve, amik kicsit befolyásolják az összecsapásokat.
Azonban maga a játék sajnos az izgalmas zsánermix ellenére sem áll össze egy koherens egésszé. Pályákból például nincs túl sok, és az a kevés térkép is egyszerű és könnyen kiismerhető, valamint a fegyvereket sem sikerült kiegyensúlyozni a fejlesztőknek, így készüljünk fel rá, hogy az összecsapások túlnyomó részét SMG-vel fogjuk vívni, már amennyiben nyerni szeretnénk. A különböző hősök pedig leginkább csak papíron térnek el egymástól, az általuk biztosított bónusz ugyanis nagyon minimális, így annyira nem számít, kit választunk ki egy-egy kör elején.
De mindez persze csak amolyan másodlagos szempont, hiszen a Quantum League fő érdekessége mégiscsak az időutazás. Ez lényegében úgy működik, hogy a meccsek során háromszor visszapörög az idő, így a térképen végül már két múltbéli verziónkkal vállvetve harcolhatunk. Ha pedig meghalunk, akkor sincs semmi probléma: a következő körben lehetőségünk lesz megmenteni korábbi önmagunkat azzal, ha leszedjük az ellenfelet, mielőtt leadná a végzetes lövést.
Ez a koncepció elsőre talán kicsit bonyolultnak hathat (elvégre mégiscsak egy időparadoxonról beszélünk), de ha egyszer nekiállunk játszani, akkor villámgyorsan a helyére kattan minden. A Quantum League fő mechanikája ugyanis valóban izgalmas és érdekes lett, ráadásul bőven hagy helyet a taktikázásra is, így a kreatívabb játékosok a Nimble Giant Entertainment alkotásában bőven kiélhetik magukat. Nagy kár, hogy ezzel a lehetőséggel csak meglehetősen kevesen éltek.
Itt már a tücsök sem ciripel
A fentiekben már elkezdtük pedzegetni, hogy a Quantum League az izgalmas alapötlete ellenére sem egy tökéletes játék, azonban a program legnagyobb hibájáról, a játékosbázisról (illetve annak hiányáról) még nem esett szó. A Nimble Giant Entertainment alkotása ugyanis a jelek szerint egyáltalán nem talált be a játékosoknál. A program a rajtjakor is csak pár száz érdeklődőt tudott bevonzani, most pedig még ennyien sem ülnek le elé napi szinten, ami egy multis összecsapásokra kihegyezett címnél azért komoly érvágás.
Épp ezért a Quantum League megvásárlása csak az igazán türelmeseknek ajánlható. Egy sima 1v1-es összecsapásra általában 10-15 percet kell várnunk még csúcsidőben is, ha pedig úgy döntünk, hogy kipróbáljuk a rangsorolt módot, akkor jó, ha hideg élelemmel is készülünk a meccskereséshez. De legalább könnyen be tudjuk magunkat verekedni a tíz legjobb Quantum League-játékos közé.
Érdekes koncepció, problémás megvalósítás
Mindent összevetve a Quantum League egyáltalán nem nevezhető rossznak, de a jó játékok sem itt kezdődnek. Az időutazásos alapkoncepció például érdekesnek mondható, ahogy az is jópofa, ahogy saját múltbeli verzióinkkal taktikázhatunk, ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a fegyverek enyhén szólva sincsenek kiegyensúlyozva, a pályák túlságosan egyszerűek, és a különböző karakterek képességei sem mondhatóak olyan nagy számnak.
Épp ezért a Quantum League egy középszerű játék lett, az ilyen címeknek pedig egyszerűen nincs helye az erősen kompetitív és túltelített multis piacon, ahogy az a Nimble Giant Entertainment alkotásának a játékosszámán is látszik már. Így érdekes koncepció ide vagy oda, a Quantum League megvásárlása maximum azoknak ajánlható, akiknek már óvodában is időparadoxon volt a jelük. De még nekik is csak fenntartásokkal.
