Nem túlzás: a maga idejében a j-horroros Fatal Frame-Project Zero az egyik legfélelmetesebb horrorjátéknak számított, mely egyébként pont az év végén lesz 20 esztendős. Talán éppen ezért jött a gondolat, hogy a Koeinél leporolják a legutolsó, 2014-es (Európában 2015-ös) etapot, a Maiden of Black Watert. De milyen jól tették.
Halottak mindenhol
A történet a Hikami hegységben játszódik, ahol az évek során számos sötét dolog történt, többek között egy közösség tagjai a halálra vágyókat segítették át a túlvilágra, majd, amikor már nem bírták elviselni ennek tudatát, magukkal is végeztek. Emiatt aztán a környék tele van megkeseredett, gonosz entitásokkal, akik az élőkre vadásznak, így főhőseinknek alaposan fel kell kötni a gatyát, ha le akarják győzni őket. Hőseinknek, merthogy egyből három is akad: a szépséges Yuri Kozukata, az író Ren Hojo, és Miu Hinasaki, aki a korábbi részekhez köthető. Mindhárman más-más okokból/indíttatásból érkeznek, de egy közös bennük: a Camera Obscura, avagy a speciális fényképezőgép használata, amivel a gonosz kísérteteket le lehet győzni.
Merthogy a megfelelő szögből és módon fotózva a szellemek gyengíthetők, idővel pedig legyőzhetők, ehhez csak azokat a pontokat kell megtalálni a lencsén keresztül figyelve őket, melyek kattintáskor újabbakat hoznak elő, míg végül egy erőteljes csapást vihetünk be a végső fotóval. Nem mindegy emellett az sem, hogy milyen filmtekercset használunk, illetve mászkálásunk és felfedezésünk során a kamerát másra, egyébként láthatatlan tárgyak észrevételére, valamint tippek megtekintésére is használhatjuk. Persze a sztoriból és a karakterekről is egyre több derül ki, ahogy elmerülünk a hegyek titkai és a fekete víz hullámai között.
Még most is páratlan
Valahol szomorú, hogy a Maiden of Black Water lényegében a széria leggyengébb részeként számon tartott epizód, de még így is kiemelkedik a mai átlagból, akár még amellett is, hogy eredetileg Wii U-ra készült, így egészen más képességű hardverre írták, mint amire most megjelent a “felújított” verzió (és ami természetesen kihasználta a hardver egyéb speciális tulajdonságait a fotózáshoz). Vannak kifejezetten pofás részei, a karakterek is egészen jól mutatnak, de azért látni, hogy nem egy friss játék. Mégis, a játékmechanika a fotózással még ma is működik, az meg már más kérdés, hogy a sorozat utolsó része a maga idejében is kicsit megfáradt, a szokásosnál önismétlőbbé és monotonabbá vált. De, mint említettem, még így is különlegesebb, mint a legtöbb mai horrorjáték.
Leginkább a hangulata miatt, ami most, 2021 végén is a frászt hozza az emberre a hangokkal és a kitekeredő, egyre durvább szellemekkel. Az új változatba lényegében csak új kosztümök kerültek, no és egy fotómód, de még komolyabb változtatások hiányában is működik a recept. Kár, hogy mostanában nem készülnek hasonló játékok, ahogy az is, hogy a kiadó sem tervez a szériával a jövőben. Legalább az első/legjobb részeket adhatnák ki újra, ha már egyszer a Maidenre áldoztak egy minimális időt. Talán decemberben, a születésnap alkalmával bejelentenek valamit – karácsonyi ajándéknak megtenné.
