Gyeptégla
Már itt tisztáznunk kell, hogy a PES 2012 egy nagyon jó játék. Komolyan, a teszt alatt alig bírtam magam rávenni, hogy letegyem a kontrollert, annyira élveztem a programot. Mindez viszont már tavaly is megvolt, így jöhet a kérdés: vajon mi változott? Nos, jó lenne hosszasan taglalni az újdonságokat, de az igazság az, hogy nincs mit. A PES 2012 ugyanolyan arcade focijáték, mint az elődei, a sorozat minden eddigi pozitívumával és unalomig ismert negatívumával. Kezdjük mindjárt a licencekkel, amelyekkel kapcsolatban folyton alul marad a Konami az EA-vel szemben. Míg a kanadaiak szép lassan bekebelezték az összes fontosabb hivatalos jogot, addig a PES-nek csupán két mentsvára maradt, az exkluzív Bajnokok ligája és Európa kupa. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a játék rosszabb lenne, de tény, hogy a fociprogramok felvásárolói 90%-ban a sportág rajongói közül kerülnek ki, s ha ők nem találják meg a kedvenc csapataikat és játékosaikat, akkor bizony nem hagynak súlyos ezreseket a boltokban. Erre persze csak az lehet a megoldás, ha minden más jobb, mint a konkurenciában, a PES pedig igyekszik, igaz, nem annyira, mint tavaly ilyenkor. Illetve de. Pontosan annyira. Lévén a PES 2012 tulajdonképpen ugyanazt a játékot rejti, mint a PES 2011, szóval ha az tetszett, ez is bejön, viszont értelemszerűen nem lesz értelme a vásárlásnak, hiszen pár új meccs miatt nem éri meg ez a befektetés. A játékélmény érintetlen maradt, azaz most is gyorsabb és lazább, mint a legtöbb hasonló játék, de ezt már láttuk eleget.
Labdazsonglőr
Azért nem eszik olyan forrón a kását, a PES 2012 azért igyekszik megnyerni bennünket. Pontosabban a konzolosokat, a PC-seket sajnos magas ívben... szóval nem törődnek velük, ez van. Ahogy elindul a játék, készítenünk kell egy karaktert, őt fogjuk megszemélyesíteni a karrierben. Ezzel eddig nincs is semmi baj, a kötelező irányítási beállításokkor viszont csak és kizárólag egy Xbox 360-as kontrollert látunk magunk előtt, az ahhoz járó gombkiosztással megspékelve. Ugyan nem szívesen hozom fel a FIFA 12-t, de tény, hogy bár az is katasztrofális, ha billentyűzettel akarjuk játszani, azért az EA legalább veszi a fáradtságot, hogy egy igényes portolás látszatát keltse. Itt erről szó sincs, mindenütt RB-ket és A-kat kellene nyomni, a vérbeli PC fanatikus pedig legyen akármekkora focirajongó, biztos, hogy keserűen nézi majd az egyébként sem túl barátságosan felépített menürendszert. Még szerencse, hogy a játékba belépve nincsenek gondok. A passzok mechanikája, az irányítás (persze kontrollerrel), a hangulat a helyén van, s emiatt biztos, hogy kiül a vigyor az ember arcára. A legnagyobb (és talán egyetlen) fejlődés a mesterséges intelligenciáért felelős rutint érte. Ugyan az AI a PES 2011-ben is rendben volt, itt egyenesen kiváló élmény játszani ellene, mert roppant életszerűen másolja az emberi reakciókat. Nem fogjuk azt érezni, hogy egy mindent tudó számítógép ellen próbálunk érvényesülni (köh-köh, FIFA 12), hanem inkább örvendünk, mert a tartartalmas karriermód is kielégítő szórakozást nyújt.
Egy csapat vagyunk
A PES persze már rég nem az egyjátékos módról szól. A PES 2011 fantasztikus Online Master League-jét hetekig nyüstöltem, ez az opció pedig a 2012-es változatban is visszatért, bár sokat nem fejlesztettek rajta. Az egyetlen igazi javulást a sokat szidott lag kiküszöbölése jelenti, ugyanis most már csak olyan játékosokkal mérhetjük össze az erőnket, akik velünk egy régióban élnek. Természetesen a „nem romlott el, ne javítsd meg” elv okán nem szabad a kardunkba dőlnünk, főleg, hogy ami tavaly szuper volt, még most is tökéletesen műküdik. Remek látni, ahogy a menedzselt csapatunk egyre feljebb kúszik az online listákon, akár azt is mondhatnánk, hogy a PES az első olyan MMOG, ami a focit helyezi a középpontjába. Említésre méltó még a Konami saját közösségi szolgáltatása, a myPES, ami a cikk írásakor még béta állapotban leledzik. A myPES most arra jó, hogy Facebookon is megoszthassuk eredményeinket, később viszont saját csoportokat és ligákat építhetünk a segítségével – reméljük, hogy minden rendben megy majd, bár elég bizarr, hogy a játék már a boltokban van, de a rendszer még mindig nincs kész. Reméljük, hogy ezt a részt nem foltokkal akarják majd összetákolni a derék japánok, az OML után igen nagy csalódás lenne.
Arcberendező
Technikai fronton a PES 2011 kissé elmaradott volt, a PC-k erejéhez mérve legalábbis mindenképp. Bár sokan vártak csodát az idei felvonástól, mondván a Konami észhez tér és kijavítja a korábbi hiányosságokat, ez nem idén sem történt meg. A PES 2011 tehát egy az egyben úgy néz ki, mint a 2012, egyedül a közeli arcábrázolások lettek... mások? Elnézést, de erre nem írhatom, hogy „szebb”, lévén minden egyes játékos olyan, mintha citromlébe mártották volna őket: sárgák, vizesek, összehúzott arcizmokkal. Ehhez még vegyétek hozzá a nulla mimikát és már kész is a PES 2012. Bár tényleg nem szívesen teszem, itt muszáj vagyok előhozakodni a FIFA 12-vel. Ugyan az sem egy kimondottan szép játék, ha a PC erejét nézzük (konzolon persze más a helyzet), azért a PES 2012-ben tapasztaltaknál sokkalta jobban teljesít, a két játék grafikai minősége konkrétan összehasonlíthatatlan. Mintha más hardvergenerációból jöttek volna. Az animáció pedig csak hab a tortán, minden darabos és összecsapott. A gépigénnyel mondjuk minden oké, viszont nem biztos, hogy ez kárpótolni fogja a rajongókat.
Hosszabbítás után
A PES 2012 egy ráncfelvarrás, se több, se kevesebb – akár egy DLC-ként is kiadhatták volna. Nagyon élveztem a vele töltött időt, de ezt elsősorban annak köszönhetem, hogy az előző résszel is jól szórakoztam, szóval a dicséret inkább a PES 2011-nek szól, mintsem a 2012-nek. Úgy látszik, újból kezd trend válni belőle, hogy a nagy kiadók változtatások nélküli klónokat dobnak piacra. Most a FIFA az egyeduralkodó focis játék, az idei PES színvonalát látva pedig nincs is sok esély rá, hogy ez a közeljövőben megváltozzon. A PES 2012-ről tehát ugyanazt mondhatjuk el, mint az EA Sports sereghajtójáról: jó játék, érdemes beruházni rá, a multi pedig egyenesen eszelős, de ha a tavalyi felvonást már megvetted, akkor kerüld el jó messzire, mert csak kidobnád a pénzed az ablakon. Személy szerint szomorú vagyok emiatt, mert a Konami égre-földre ígérte, hogy mennyi mindent változtat majd a játékon, ezeknek pedig nyoma sincs. Idén még elnézőek leszünk és megadjuk a játéknak a kijáró pontot, jövőre viszont ez nem lesz elég, hogy életben maradhasson a széria.