A Prison Simulatorban – micsoda meglepetés – egy börtönőrt alakíthatunk. Kicsi, koszos kis fegyintézet ez, ahol alig pár őr jut néhány tucat rabra, így elkél a segítség. Ezek lennénk mi, a zöldfülű újonc, akinek fel kell kapaszkodnia a smasszer-hierarchia létráján, és el kell nyernie a rabok tiszteletét. De azt is elérheti, hogy rettegjenek tőle, vagy csak szimplán utálják. A lehetőségek tárháza széles.
Ma milyen őr legyek?
Eme smasszer-szimulátor alapvetően egy nagyon kellemes kis játék. Kezdeti lépésként nemcsak hősünket, de a börtön lakosságát is mi alkothatjuk meg. Adhatunk nekik nevet, beállíthatjuk jellemzőiket, így már előre megismerhetjük a bentlakókat, egymáshoz való viszonyukat. Persze, aki nem akar ilyennel pepecselni, az egy random börtönt is összedobhat.
Viszont akár mi állítjuk össze a fegyencek listáját, akár a gépre bízzuk, érdemes lesz megismerni őket. A játék alapja ugyanis egy kettős tisztelet-rendszer. A recept egyszerű: minél jobban tisztelnek minket a rabok, annál inkább hallgatnak a szavunkra, és nem kell túl sűrűn a gumibothoz, a sokkolóhoz, vagy rosszabb esetben a pisztolyhoz nyúlnunk.
Minden rabnak egyedi viselkedésmintája van, és mindenki másképpen ítél meg minket. Egyes rabok még akkor sem támadnának ránk, ha nálunk jobban senkit sem utálnak a börtönben. És olyan is akad, aki azonnal megpróbál minket kinyírni, amint hátat fordítunk neki, hiába tisztel minket. Szóval a spektrum elég széles.
A rabok tisztelet-pontjai pedig összeadódnak, ebből jön ki egy átlag, ami a börtönlázadás esélyét növeli. Ha túl sok rab utál minket, akkor jobb lesz kéznél tartani a gépfegyvert és a golyóállómellényt. És bizony a rabok tiszteletét nem könnyű elnyerni, hiszen… Nos, ők a rabok, elítélt bűnözők, mi meg a börtönőr.
Azért lehetünk jófejek. Olykor játszhatjuk a vakot, tehetünk úgy, mintha a párnán nem láttuk volna az odaragasztott heroinos injekcióstűt, vagy nem találtuk volna meg a zsilettpengét a budiülőke peremére ragasztva. Ezt a rabok örömmel veszik, ilyenkor nő a respekt. Sőt, akár azt is megtehetjük, hogy felfedezésünkről diszkréten megfeledkezünk, amikor a lebukott delikvens felajánlj egy kisebb összeget (amin még alkudozhatunk is).
Igen, a Prison Simulatorban lehetünk korrupt smasszerek, meg persze szabálykövető kukacok is. Olyan, aki mindent elkoboz, mindent a papírforma szerint csinál. Ez utóbbi a kollégáknál jó pont, ugyanis náluk szintén dolgozik ugyanaz a tiszteletrendszer, ami a raboknál. Természetesen a fegyőrök nehezményezik a korrupciót, de azt sem szívlelik, ha mintegy kedvtelésből agyonverünk alkalomadtán egy-egy bentlakót. Merthogy akár ilyen őrök is lehetünk: brutális pszichopaták, akik úgy tapossák el a rabokat, mint a csótányokat.
Napi rutin
Persze azért a Prison Simulator nem csak annyiból áll, hogy megpróbálunk egyensúlyozni a fegyőrök és a rabok között (vagy tojunk rá és csak az egyik félnek kedvezünk). Feladataink is vannak, amiket el kell látni, hogy a nap végén megkapjuk a fizetést, amiből aztán fejlesztéseket vásárolhatunk. A napi rutin között van a cellák random átkutatása, a csomagok átvizsgálása, a rabok kísérgetése a börtön üzemébe és így tovább.
Két feladat között szabadidős tevékenységet végezhetünk. Súlyzókkal gyúrhatunk a staminánkra, csomagszállítást vállalva a gyorsaságunkat javíthatjuk, a rabokkal pusztakezes bokszmeccset vívhatunk az erőnk növelése érdekében, de kimehetünk a lőtérre vagy akár egy padon is hesszelhetünk. Mindezeken túl, a rabok által kitermelt pénzt elköltve a börtönt magát is fejleszthetjük. Például vehetünk újabb eszközöket a műhelybe (így a dutyi még több pénzt termel ki), jobb kondigépeket, javíthatjuk a biztonsági rendszert.
Emellett elvállalhatunk kisebb-nagyobb mellékküldetéseket. Teszem azt, egy őr megkérhet minket arra, hogy kicsit rendezzük át az egyik rab arcberendezését. Természetesen fizetségért cserébe. Ezt aztán megoldhatjuk magunk, de akár ki is adhatjuk a feladatot – természetesen a megkért őr vagy rab nem ingyen vállalja a hercehurcát.
Ugyanígy a rabok is adnak feladatot, ám ilyenkor érdemes résen lenni, hiszen a fegyőrök nem feltétlen nézik ezt jó szemmel. Ha lebukunk, az komoly csapást mérhet a smasszer-tiszteltre – kivéve, ha le tudjuk fizetni a kéretlen szemtanút. Mert nem mi vagyunk az egyetlen korrupt őr a börtönben.
A mindennapi teendőinket olykor megszakítják különféle események. Szökési kísérletek, gyilkosság, néha kitör a verekedés, olykor tűz üt ki. Mindezek kellemesen színesítik a Prison Simulatort. Sőt a háttérben még egy sztori is kibontakozik.
Jópofa szórakozás
A Baked Games S.A. fejlesztőcsapat játéka egy kellemes darab. Persze nem fogja megváltani a világot, és messze nem AAA kategóriás. A grafika finoman szólva is ocsmány, az animációk pedig rendkívül fapadosak. Néhány leírás érthetetlen okból a mondat közepén ér véget, és fura, hogy a billentyűzet csak részlegesen testre szabható, néhány funkció (például a futás vagy a tárgyak elengedése) nincs ott az opciók között. Ám a programon a lelkesedés is tetten érhető, és ha a kisebb-nagyobb problémákon túl tudunk lépni, akkor a Prison Simulator képében egy meglepően szórakoztató, sajátságosan bájos és egész mély játékban merülhetünk el.
