No Man's Sky NEXT teszt

Egy hangyányit könnyebb helyzetben érzem magamat, mint amilyenben Miguel kollégának volt része a megjelenéskor. Azóta már jött egy nagyobb tartalmi frissítés a No Man’s Sky-hoz, így a program iránti gyűlölethullám is jócskán enyhült az elmúlt hónapokban. Enyhült, de nem múlt el nyomtalanul, elég csak megnézni a steames értékeléseket, vagy bármilyen a játékkal kapcsolatos hír kommentszekcióját – na, nem mintha ott a békés eszmecserék mentsvárába lépnénk be –, hogy lássuk, még mindig vannak, akiknek fáj az a bizonyos indulás. Jómagam is ott voltam, kifizettem érte a 60 eurót, és már első nap bele is vetettem magamat az univerzum procedurálisan generált világaiba, hogy aztán 10 óra után rá is unjak az egészre. Na, nem azért, mert botrányosan rossz lett volna, hanem a forradalom, amit vártunk – és bár megkaptunk –, fájdalmasan egyszerű és monoton volt, a temérdek technikai problémáról nem is beszélve. Az egy évre rá, majd az azután félévvel később megjelenő ingyenes frissítés után is rávetettem magamat a programra, de még mindig nem tudott hosszabb távon lekötni, így újból félreraktam, mígnem 2018 elején bejelentették a NEXT nevű javítást, amivel letették a Hello Gamesnél a nagyesküt, hogy bizony most kapjuk meg a nagybetűs játékot. Kevesebb, mint két évvel a megjelenés után, a teljes árat kifizetve most itt vagyok, és 20 óra belerakása után azt mondom: végre megérte az árát!

A helyes irány

Elsőként kezdjük a szembetűnő változásokkal: hősünk immár nem csak egy fegyvert cipelő kéz, hanem egy komplett testtel rendelkező figura, és hogy ezt lássuk is, bekerült a programba a külső nézet is, ami még a bolygón közlekedve hagyján, de űrhajónkat vezetve maga a megváltás. Ennek okán természetesen kinézetük is fontossá válik számunkra, hiszen ki akarnak egy unalmas űrhajós lenni, mikor lehet egy citromsárga bőrszerkóban flangáló törpe gyíkember?! Kinézetünket a Naprendszerekben található űrállomásokon tudjuk változtatni, amik szintén át lettek alakítva belülről. Megjelentek rajtuk az árusok, akiktől fegyverek, hajók és létfenntartó ruhánkra való fejlesztések vásárolhatók, emellett itt tudunk a rendszert uraló idegenektől küldetéseket felvenni. Ezek ki fognak merülni a „hozz X-ből tízet”, meg a „menj oda, és ölj meg Y-ból ötöt” szintű küldetésekből, de ezek segítségével növelni tudjuk népszerűségünket az adott fajnál, emellett pénz is ütheti markunkat, amelyet nem csak fejlesztésekre költhetünk, hanem eleget összegyűjtve akár az űrállomásra leszálló egyéb idegenek űrhajóját is megvehetjük, vagy akár egy saját teherszállítóra költhetjük el. Ez utóbbi nem újdonság, de a ráncfelvarrás ide is eljutott. Flottánkat bővíthetjük kisebb fregattokkal is, szám szerint legfeljebb 50 darabbal, amiket elküldhetünk különböző bevetésekre, további nyersanyag és pénz reményében. Egy helyre szinte bármennyi hajót elküldhetsz, ezzel is növelve az akció sikerességét, ám érdemes szem előtt tartani, hogy az adott küldetés milyen típusú űrjárgányt követel meg, hiszen csak nem küldenél egy diplomáciai küldetésre csatahajót, ugye? Apropó csata: a harcrendszer, ha nem is változott meg alapjaiban, de ezért kapott egy kis vérfrissítést. A szárazföldön történő konfrontációhoz továbbra is lézerfegyverünket hívhatjuk segítségül, ami ezúttal kapott egy aktiválható pajzsot is, mellyel végre nem egy lőtérre akasztott céltáblának fogjuk érezni magunkat. Az űrharcok szintén kisebb változtatásokon mentek át, ám itt főleg a külső nézet az, ami örömkönnyeket csikart ki belőlem, és aminek hála végre fel tudtam venni a harcot a kalózokkal. Ezek a csatározások továbbra sem a játék erősségei, de legalább már nem okoznak agyérgörcsöt.

A NEXT további üdvözlendő javítása az átdolgozott oktatómód és a finomra hangolt – ám továbbra is véletlenszerű – bolygó- és állatgenerálás. Elég csak a cikkhez csatolt képeket megnézni, amiket kalandozásaim során lőttem! Végre nem kietlen pusztaságokkal, hanem változatos növény- és állatvilággal találkozhatunk, ahogy bolygóról bolygóra haladunk. Ezenfelül a grafika is kapott egy kisebb turbózást, aminek hála az összkép fényévekkel jobb lett, és amihez remekül társul a 65daysofstatic által újrakevert zenei album is.

Tudom, most mire gondoltok: „Blájsz, ez mind szép, és jó, na de mi a helyzet a multival?”. Jelentem a co-op itt van, és bizony szórakoztató, már amikor működik. Lehetőségünk van egy saját „szobát” létrehozni, ahova barátaink és idegenek is becsatlakozhatnak (vagy akár mi is máséba). Lényegében a program által kínált lehetőséggel belevághatunk többedmagunkkal a világegyetem felfedezésébe, ám jelen pillanatban, ebben a módban sűrűn futhatunk befejezhetetlen küldetésekbe, fagyásokba, vagy akár az űrállomásból is kipottyanhatunk, ami mondanom sem kell, nem éppen kellemes. Persze, a javításon már gőzerővel dolgoznak, így lehet, hogy mire ezt olvassátok, addigra ezek közül valamennyi javítva lesz.

A végtelenbe, és tovább!

A No Man’s Sky NEXT persze, csakúgy mint alapverziója, rétegjáték, ami ezúttal is a felfedezés élményére fókuszál, ám az új frissítésnek hála végre teszi mindezt úgy, ahogy azt a fejlesztők egykor megálmodták. Mikor ezt olvassátok, már véget ér az 50 százalékos leárazása, így teljes áron, csak arcade sci-fi játékok szerelmeseinek tudom ajánlani, mindenki másnak érdemes megvárni a következő leárazást, mielőtt belevetné magát a végtelenbe.

Minden kezdet nehéz

Tekintve, hogy a NEXT kíséretében már Xbox One tulajok is becsatlakozhatnak felfedező köreinkbe, így az ő kedvükért – és persze az egyéb újoncok kedvéért – nézzük, hogy mit kínált a No Man’s Sky. Alapból mi egy „utazót” alakítunk, akit a program kidob egyre a 18 trillió bolygó közül, ahol taccsra vágott felszereléssel és űrhajóval kezdhetünk neki első planétánk felfedezésének. Lézerfegyverünkkel nyersanyagokat szerezhetünk, amiknek a segítségével elkezdhetjük befoltozni létfenntartó felszereléseinket, hajónkat és feltölteni üzemanyagtartályunkat, hogy a bolygó felszínét elhagyva kijussunk a Naprendszerbe. Ezután lehetőségeink kimerülnek a további planéták és Naprendszerek felfedezésében, az idegen lények nyelvének elsajátításában, továbbá a velük való kereskedelemben, valamint a legutóbbi két nagyobb frissítésnek hála a tetszőlegesen kiválasztott bolygókon történő bázisépítésben, na meg egy főtörténeti szálban, ami bár szódával elmegy, viszont nem javasolnám, hogy emiatt akarjatok nekiesni a programnak, különben pofáresés lesz a vége. Anno szinte mindegy, volt, hogy melyik lehetőséget választjuk, majd’ mindig oda lyukadtunk ki, hogy űrhajónkra felpattanva naprendszerről naprendszerre, bolygóról bolygóra haladtunk, ami miatt belefutottunk a játék akkori legnagyobb hibájába. Már a kezdetekkor is technikai problémáktól akadtak ki az emberek, nem is csak botrányosan rossz optimalizáció okán, hanem a procedurális rendszer mögötti matekfüggvények miatt is. Az előzetesekben látott állatok és világok jobb esetben is csak a bolygók 10 százalékát tették ki, ennek okán szinte csak üres és kopár bolygókra tévedtél, ami alaposan hazavágta a program érdemi részét: a felfedezést.

Mindent összevetve elmondhatjuk, hogy a Hello Games játékában pont az a rész volt problémás, amiről kvázi szólni akart, így a „NEXT” elnevezésű frissítésük a program ezen aspektusát hivatott orvosolni. De még hogy!