Már az elején fontos megjegyezni, hogy a játékot eredetileg Reprobates névre keresztelték alkotóik, így a cseheknél és a németeknél is ezen a néven ismerik, csupán az angol nyelvű verzió címét költötték át Next Life-ra, amit a nagy kalandgyáros bagázs, az Adventure Game Company vett a szárnyai alá. Felvezetőnek ennyi éppen elegendő, lévén egy B kategóriás alkotásról van szó; főként a harmatgyenge játékmenet és a zavaró hibák miatt. A képeken látszik, hogy a játék grafikája elfogadható: szép karaktermodellek és igényes 2D-s hátterek – nem is ezzel van a gond. A fő probléma a játékmenetben gyökerezik. Tudni kell, hogy a tradicionális point and click stílusra alapoz a program, a szokásos beszélgetős, tárgykombinálós scriptelt játéktechnikai megoldásokkal. De könyörgöm, hogyan? A mozgás körülményes és lassú, csak egyféleképpen lehet valamit megoldani és csak az előre megírt sorrendben, ráadásul a beígért ügyességi játékokból kevés van és azok is bénák. Az in-game akciójelenetek egyenesen röhejesek, viszont érdekes, hogy az átvezető mozik megvalósításába nem lehet belekötni: szépek, jó minőségűek – viszont azt még most sem értem, hogy minek bejátszás a gumicsizmánkról, mikor átsétálunk egy nagyobb pocsolyán…
A játék nekem túlságosan „összetákolt” benyomást keltett, amitől az én érzékeny lelkem hamar megrogyott és a játék első pár órája után már csak az táplálta bennem a tüzet, hogy hátha valami ízes csattanó lesz a végén, amiért megéri végigjátszani. Hogy lett-e azt nem árulom el, de természetesen végigjátszottam és kétségkívül a legerősebb ütőkártya a Next Life esetében, a történet: Adam Raichl, egy 23 éves technikus épp úton van a mesés Karlovy Vary felé, amikor autójával belehajt egy tartálykocsiba. Amikor felébred, egy kis kunyhóban találja magát egy nagynak semmiképpen sem nevezhető szigeten, az óceán közepén. Itt különböző korokból származó emberek élnek, ám senki nem tudja, hogyan kerültek erre a helyre. Mindenki csak kóvályog és próbálja megérteni mi történt, de senkinek nem megy, mivel a nappalok túl hamar véget érnek. Ha hármat kongat a harang, mindenki mély álomba merül, és nyomasztó rémálmokat él át, aztán mikor újra felébredünk, mindenki a saját kabinjában találja magát üres zsebekkel, miközben mindenki azon mélázik, lesz-e újabb reggel…?
A végét szerintem összecsapták – ahogyan az egész játékot –, de összességében jó kis történet volt egy ilyen kalandhoz, erős lostos beütéssel. A sztori adott egy remek alaphangulatot a cuccnak, amihez helyszínek és a grafika is hatásosan asszisztált, ám játéktechnikai csúfosságok, vagy például a helyszínek háttérmuzsikáinak a hiánya miatt még a tíz éves Grim Fandango is körberöhögi szegény Next Life-ot!
A játék nekem túlságosan „összetákolt” benyomást keltett, amitől az én érzékeny lelkem hamar megrogyott és a játék első pár órája után már csak az táplálta bennem a tüzet, hogy hátha valami ízes csattanó lesz a végén, amiért megéri végigjátszani. Hogy lett-e azt nem árulom el, de természetesen végigjátszottam és kétségkívül a legerősebb ütőkártya a Next Life esetében, a történet: Adam Raichl, egy 23 éves technikus épp úton van a mesés Karlovy Vary felé, amikor autójával belehajt egy tartálykocsiba. Amikor felébred, egy kis kunyhóban találja magát egy nagynak semmiképpen sem nevezhető szigeten, az óceán közepén. Itt különböző korokból származó emberek élnek, ám senki nem tudja, hogyan kerültek erre a helyre. Mindenki csak kóvályog és próbálja megérteni mi történt, de senkinek nem megy, mivel a nappalok túl hamar véget érnek. Ha hármat kongat a harang, mindenki mély álomba merül, és nyomasztó rémálmokat él át, aztán mikor újra felébredünk, mindenki a saját kabinjában találja magát üres zsebekkel, miközben mindenki azon mélázik, lesz-e újabb reggel…?
A végét szerintem összecsapták – ahogyan az egész játékot –, de összességében jó kis történet volt egy ilyen kalandhoz, erős lostos beütéssel. A sztori adott egy remek alaphangulatot a cuccnak, amihez helyszínek és a grafika is hatásosan asszisztált, ám játéktechnikai csúfosságok, vagy például a helyszínek háttérmuzsikáinak a hiánya miatt még a tíz éves Grim Fandango is körberöhögi szegény Next Life-ot!
