Egy időben minden esztendő új NASCAR-epizóddal örvendeztette meg a nagyérdeműt, ahogyan az más egyéb sportjátékoknál is szokás, aztán valahogy a sorozat vesztett a fényéből, aminek hála jó ideje egy helyben topogott a széria. Egészen idén szeptember közepéig, amikor a Dusenberry Martin Racing jóvoltából a NASCAR Heat Evolution napvilágot látott. A végre aktuális konzolokra (a tavalyi még PS3-ra és X360-ra jelent meg) és PC-re egyaránt kiadott versenyjáték pedig nagyjából mindent szeretne megadni a rajongóknak, ám a lelkesedés ezúttal is nagyobb volt a szaktudásnál, ezért aztán az irány jónak mondható, mégis, bőven van még hova fejlődni.
ÚJ SZEZON, ÚJ KIHÍVÁSOK
Első körben a karriermód megemlítése a legfontosabb, mivel értelemszerűen ez a legcombosabb rendelkezésre álló opció. Itt faraghatunk kezdő sofőrt magunknak, aki aztán több szezonon át növelheti befolyását és hírnevét a versenyek megnyerésével, a rajongók begyűjtésével, a kapott pénzből eszközölt fejlesztésekkel. Hála az égnek nem csak pályáról pályára haladunk, ennél valamivel összetettebb a rendszer. Először jön az információ, hogy a negyvenfős futamokon kerüljünk az első harmincba a siker érdekében. Ha ez megvolt, egész jó pénzt kapunk, érkeznek a rajongók, mások tweetjeit olvashatjuk személyünk és eredményeink kapcsán, majd jönnek a szponzorok is. Utóbbiak esetében lesz egy fő, plusz több másodlagos – ezek viszont a helyezésünk tükrében adják a jutalmat, tehát ha olyan szponzort választunk, amely a huszadik helyezés alatt fizet 4000 tallért, akkor annál rosszabbul teljesítve egy petákot sem kapunk pluszban, ha viszont jobbak vagyunk, akkor is 4000 a jutalmunk, hiába vannak jobban fizető szponzorok. Ha pedig esetleg már három szponzorral is rendelkezünk, ugyanazt kétszer nem választhatjuk, ezért eredményeink tükrében érdemes a kivitelezhető pozíciókat belőni, amiket már egyszer-kétszer elértünk, így a huszadik helyen végezve az azt előíró cég is tejel, ahogy a huszonötödiket és a harmincadikat megkövetelő is, így már három helyről érkezik a busás jutalom.
A pénzre pedig szükségünk van, mivel a csapatot fejleszteni lehet, a négy ágon kiteljesedő „skill-fa” meg egyre drágább mulatság, még ha meg is éri a ráfordított energiát és pénzmagot. A fejlesztések és az eszközölt változtatások alapján megnő a lőerő, jobban bírjuk az iramot, így az eredményeink is jobbá válhatnak, ami egyenes út a nagyobb összegű pénzkifizetéshez, ráadásul az alap nyeremény egyébként is nő a szezon vége felé haladva. Így aztán elérjük, hogy idővel mi legyünk az első helyen, persze ehhez elég sokat kell gyakorolni és körözni a pályákon.
Amit még választhatunk a főmenüből: benevezhetünk különálló kupákra, néha kihívásokat kapunk más versenyzőktől, és persze önálló pályaversenyeken is elindulhatunk. Na meg ott az online multi, aminél bizony az offline módhoz hasonlatosan negyvenen is elindulhatunk, hogy megszelídítsük a fémtestbe zárt pacikat. Persze azt ne is reméljük, hogy tömve lesznek a lobbik, a programnak egyik platformon sincs akkora sikere, hogy a közösség adott időben, spontán hozzon ekkora számokat. Hogy miért? Mindjárt kiderül.
ELBIZAKODOTT START
Legelőször a legfontosabb… a NASCAR Heat Evolution piszkosul drága. PS4-re 16 990 forint, míg Steamen 37 euró, ami kábé tizenegy és fél Mátyásnak felel meg. És bár a játék mind a 23 hivatalos pályát tartalmazza, ahogy a csapatokat és versenyzőket is, ráadásul összességében nézve tartalmas, élvezetes lett, messze nem tökéletes. A Unity motor hajtotta látvány megteszi, ennél az eredménynél eddig csak csúnyábbat láttunk a sporton belül, de volna elképzelésünk egy 2016-os minimálra, ami azért nem egészen az, amit tapasztalunk. A fizika is csak tessék-lássék működik, itt-ott romlik a kasztni, de brutális zúzásokra senki ne számítson, ami az alapja lenne a NASCAR-nak, aminél egy rossz mozdulat tömegkarambolt és repkedő egységeket jelent. Plusz előfordul, hogy a képfrissítés látja a képernyőn zajló események kárát, noha harminc fps alá szerencsére ritkán zuhan az eredmény. Persze, egy jobb PC-n a játék is biztosabban fut, a konzolos verzióénál részletesebb külcsínnel, stabilabb fps mellett, de elég szomorú, hogy a PS4 esetében már komoly kompromisszumot kell kötnünk azért, hogy egyáltalán elinduljon a program. Maga a játékmenet is inkább szórakoztató és kellemes, a szimulációtól még távol van, bár ez annyira talán nem nagy probléma.
Máskülönben viszont egészen elégedettek lehetünk. A menük és megnyerések, futamindítások rockzenei aláfestése jól össze lett válogatva, tartalmilag nem kifejezetten köthetünk bele a programba, igazából mindent megkapunk azzal, a rajongók pedig örülhetnek, hogy visszatért a NASCAR. Persze az, aki nem érti, mi a jó a folyamatos körözésben, maradjon inkább a hagyományosabb autósportoknál, pláne, hogy a hatalmas balesetek és roncsolódások ezúttal nem részei a játéknak, ami kifejezetten sajnálatos.
A játék PS4-es verzióját a kiadó biztosította számunkra, köszönjük!
