A próbakör cikkemet azzal kezdtem még pár hete, hogy a F1 és a MotoGP a gamer szcénában bizony kéz a kézben járnak, és ez annyira igaz, hogy most júniusban szinte egymás nyakán jelentek meg, ebből az apropóból pedig nekilendültem az immáron teljes verzióban elérhető MotoGP 23-nak, a leghíresebb motorverseny-széria hivatalos adaptációjának. Azonban nemcsak premier dátumban áll közel egymáshoz a két híres-neves motorsport játék, hanem felépítésben is: ez pedig abban nyilvánul meg leginkább, hogy a mindkét cím gerincét adó karrier-mód igencsak hasonló. De mire is gondolok pontosan?
F1 két keréken
A teljes verzióban már elérhető karrier-mód hasonló élményt nyújt, mint a F1 játékok esetében, bár némileg kevesebb testreszabási és csapat-menedzselési lehetőséggel, ráadásul a tálalás sem annyira nagyszabású, de mindenképpen ismerős. Viszont itt nincs My Team, inkább a Driver Career-re hasonlít ez a játékmód, mert bár saját csapatunk nincsen és egy pilóta útját követjük – amint egészen alulról a Moto3-on és Moto2-n át küzdjük fel magunkat a MotoGP rajtrácsára –, azért mégiscsak kerültek management elemek is ebbe a játékmódba, amellett, hogy versenyzünk, és próbáljuk elérni a kitűzött célokat, hogy egyre feljebb juthassunk. Például ott vannak a fejlesztések, amiket feloldva jobbá tehetjük a motorunkat, azonban ezek csak akkor nyílnak meg, ha a csapatunkon belül kivívjuk magunknak az első számú pilóta címet. Azonban még ha kissé fapados is mind funkciókban, mind tálalásban az F1 címekéhez képest a Milestone játékának karrier-módja, szerintem korrekt módon összerakták. Hogy szórakoztató-e? Nos, az már sok minden mástól is függ.
Elsősorban attól, hogy mennyire szeretitek a kihívásokat, és ezt most úgy értem, hogy az igazi vért izzadós kihívásokat. Mert a vezetési modell konkrétan kegyetlen, nem is kicsit nehezedett az előző évi felvonáshoz képest. Úgy érzem, a próbakörhöz képest kicsit finomítottak, lazítottak rajta, de azért még mindig áll, amit akkor írtam: a precíz gáz és fék inputok valóban jobban számítanak, mint valaha – főleg kikapcsolt assistoknál. Vannak persze presetek, meg teljesen egyéni módon is testre tudjuk szabni, hogy milyen segítségekkel szeretnénk versenyezni, és azért egészen kezdőbarát beállításokat is össze lehet hozni, a pályákat pedig a Gran Turismo licence-testjeire hajazó MotoGP Academyben tök jól és élvezetes módon lehet betanulni, sőt, a megfelelő setup megtalálásában a Project CARS 2 versenymérnökéhez hasonló menüpont is segít… de mindezek mellett az tény, hogy a MotoGP 23 irányítása nem egyszerű. És mivel totálisan átdolgozták a Milestone-nál a fizikát, a széria veteránjainak is bele kell rázódniuk a motorozásba.
Az a fránya AI!
És akkor ott van az AI, ami már semmiképpen se sorolható a pozitívan kegyetlen kategóriába. Persze azt, hogy gyorsak, még fel lehet fogni jó kis kihívásként, de azt már necces, hogy elég durván játszanak és ha akarnak simán odébb löknek, ha éppen pont arra az ívre van szükségünk, amin te vagy. Az pedig, hogy a próbakör óta sem javították az AI line-okat, már eléggé rombolja a játékélményt, szóval attól függetlenül, hogy mennyire szeretitek vagy nem szeretitek a kihívásokat, az egyjátékos módoknak mindenképpen lesz számotokra egy gyenge pontja: ez pedig a mesterséges intelligencia. Az AI-t persze ki lehet kerülni azzal, ha online versenyzünk, amihez kaptunk is egy új feature-t, a rangsorolt módot, ami igazából hetente változó fix futamokat takar, amelyekre bárki kvalifikálhat, ha pedig elég jó időt fut, akkor részt is vehet rajtuk. Az ottani teljesítményért kapja a rangját, ami tök jó újításnak hangzik a szokásos public lobbyk és osztott képernyős versenyzés mellé. De ez persze csak az igazán kompetitív és profi játékosokat érinti, ráadásul a játék online része azért annyira nem aktív, szóval a többségnek nagyrészt maradnak az egyjátékos módok.
Amikből van mindenféle, a gyors versenyektől kezdve az egyéni módon összeállított bajnokságokig, ahol most már a teljes játékban elérhetőek a Moto2 és Moto3 csapatok és pilóták is. Illetve teljes a pályalista is, még a két új helyszín, az indiai Buddh és a kazah Sokol International Raceway is megtalálható a játékban, annak ellenére, hogy a valóságban itt elmaradtak a futamok. A tartalom tehát adott a versenyzéshez, ráadásul végre, nem kicsit késve, de megérkezett a dinamikus időjárás a MotoGP szériába is, ami hozta magával a motorcserés boxkiállásokat, illetve alacsonyabb kategóriákban a piros zászlós versenyújraindításokat. Dinamikus időjárás már régóta volt a legtöbb komolyabb versenyjátékban, szóval fura, hogy ide csak most érkezett meg, de hé, jobb később, mint soha! Ráadásul a motorok valóban kevesebb tapadást kapnak a vizes aszfalton, ami csak még izgalmasabbá, változatosabbá teszi a futamokat. Sőt, a zuhogó esőben még piszok jól is néz ki a játék, de egyébként napsütésben is egészen pofás. A grafika összességében jó, de azért a karaktermodelleken lenne még mit csiszolni – sebaj, jövőre biztosan ez is összejön!
