Wilson a korábbi tesztjében részletesen kitér a MH-sorozat újításaira, mi most csak annyit írunk le a PC-változat összefoglalójában, ami nagyon szükséges egy újonc számára. A World megalapozta a modern PC-s jelenlétet, a Rise pedig kibővíti azt. Így cikkünk tárgya garantáltan friss közönséget fog verbuválni a sorozatnak, méghozzá a széles spektrumot átfogó pécés közönség és a fiatalok soraiból. A dolog lényege, hogy egy vadászt irányítasz, aki a központi falu megbízásából járja a környező biomokat, miközben alapanyagot gyűjt, feltölti készleteit… és szörnyekre vadászik. A gameplay-hurok nagyon fogós, a legyakott monsztákból új felszerelést húzhatunk magunkra, és egy felszínes-kaszabolós játékmenet szintjétől az egészen elborult mélységekig nyúló fanatikus belebolondulásig alakíthatjuk a Monster Hunterrel kapcsolatos viszonyunkat. A MH-sorozat két legjópofább aspektusa a wirebug és a japán kultúrára vastagon alapozó környezet. Előbbi segítségével felfelé is kinyílnak a pályák, mivel többek között amolyan automata-csáklyaként funkcionálnak, és a harcok/terepbejárás vertikalitását segítik elő. Utóbbi pedig olyan hangulatot áraszt magából, ami miatt a Rise közegébe egyszerűen JÓ visszatérni és elmélyülni.
De sokkal fontosabb talán, hogy a PC-változat hogyan fest, egyáltalán lehet-e Switchről 2022-ben értelmes PC-s portot készíteni? Nos, a válasz felemás. Ha szereted, mikor egy játék elragad, és hagyod, hogy a művészeti stílus és a hangulat vigyen előre, akkor imádni fogod a Rise-t PC-n is, és nem fog érdekelni a másik oldal. Az az oldal, ami az első betöltésnél amolyan klasszikus konzol-átirat jelleggel bombázza a rosszmájadat. Öregebbek emlékezhetnek azokra az időkre, amikor a RenderWare PS2-portok küzdöttek a natív PC-fejlesztések látványvilágával, és mindenki rásütötte a PlayStation felől érkező címekre azt a bizonyos plecsnit. Mára ez a határ összemosódott, a Rise viszont pont ezt az élményt ébresztette bennem újra.
Pedig a port nem sikerült rosszul, a Capcomnál mindent megtettek azért, hogy a kábé korai PS4-színvonalat produkáló (amúgy RE Engine-en alapuló) vizuál egy kicsit veretesebb legyen. Természetesen az asseteket-effekteket hangolhatjuk, mégpedig meglepő részletességgel (ez kifejezetten jó hír), de ez a játék sosem lesz olyan szép, mint egy felhúzott MH: World. A felbontás is sokat dob a látképen. 1080p-s monitoron nem voltam lenyűgözve (először így próbáltam ki a laptopomon, dokkolóra kötve a programot) a darabosság miatt, viszont a natív 4K-s kijelzőn a látvány hirtelen lép egy szintet a tisztaság tekintetében… Szóval a pixelsűrűség fokozása nagyon jót tesz a Rise összképének, pláne úgy, hogy a gépigény amúgy sem túl szigorú. Egy ma gyengének számító vassal is találsz magadnak elfogadható opció-sort, de ha van egy ultraszéles/HDR/4K-képes monitorod, akkor legalább ezen szempontból kihasználhatod a Capcom friss játékát.
Sajnos az irányítás is kissé konzolos, és kontroller nélkül nem is áll túlzottan kézre – én mindenképp egy perifériával mennék neki a kalandnak, pláne, hogy billentyűzet+egér kombóval a wirebug-ellövésének menete, és a különböző tárgyak inventoryból való keresgélése-aktiválása is hosszas beleszokást, valamint polip felmenőket igényel. A Monster Hunter Rise nagy szerencséje, hogy mindenféle csicsázás nélkül is egy szuper videójáték, ami a régi idők emlékezetes klasszikusait idézi. A portból szerintem Switch-PC tengelyen kihozták, amit ki lehetett. Egy kicsit avítt csomagolásban tehát egy csudajó, szórakoztató, tartalmas és mély kaland lapul, ami újabb fanokat toborozhat a Monster Hunter-szériának. Te felkészültél a Szörnyek Tombolására?
