A korábban már kipróbált In Sound Mind olyan, mintha az Alkonyzóna alkotói összeültek volna David Fincherrel, hogy megalkossák a legizgalmasabb, egyben legrémisztőbb X-akták-epizódot. Mi Desmond Wales, egy terapeuta bőrébe bújhatunk, aki egy katasztrófa sújtotta város, Milton Haven egyik épületének alagsorában ébred. Hogyan került oda? Ki tudja. Ez a valóság? Talán igen, talán nem. Csak három dolog biztos. Egy: különféle rémisztő alakok üldözik. Kettő: egy barátságtalan figura hívogatja, aki nem rejti véka alá, hogy meg akarja ölni. És három: mindennek valami köze lehet a korábban elhalálozott pácienseihez.
Agyban nagy
Az épület, ahol Wales felébred, afféle hubként szolgál. Különféle, földöntúli ajtókon át bejuthatunk a korábbi páciensek lakásába, s ezeken a helyeken megtalálhatjuk a korábbi terápiák magnófelvételeit. Lejátszva ezeket újabb helyszínek nyílnak meg, amik valamilyen módon kapcsolódnak a páciensekhez. Az új helyszínek újabb felfedeznivalót hoznak, újabb eszközökre lelhetünk, amikkel később a hub-épület újabb területeit nyithatjuk meg.
Ám ezek az utazások, amik a páciensek – mondjuk így – világába vezetnek el, újabb és újabb rettenetet is ránk szabadítanak. Merthogy mindegyik pálya végén vár ránk egy boss-harc. Eme főszörnyeket viszont többnyire nem fegyverekkel, hanem az elménkkel kell legyőznünk. A bossoknak ugyanis mindig van valami gyengéje, például az egyik nem szereti magát a tükörben látni. Mit ad isten, a helyszín tele van (nehezen hozzáférhető) tükrökkel, ráadásul egy tükörszilánkot is felvehetünk. Ez egy praktikus kis eszköz, mert általa nemcsak a szellemet pillanthatjuk meg, de onnantól kezdve minden rejtett tárgy láthatóvá válik a szilánkban. Mindezeken túl eme a tükördarabka éles, így átvághatjuk a rendőrségi szalagokat, és ezzel újabb területek válnak elérhetővé.
Szóval az In Sound Mind játékmenete lényegében ez: felszedsz egy kazettát, ezzel megnyílik egy új, rejtélyekkel teli helyszín, és előkerül egy újabb legyőzendő ellenfél. Miközben felfedezed a pályát, találsz valami tárgyat, amivel megnyithatsz majd egy újabb helyszínt, ahol találsz egy kazettát. És kezdődik minden... Nos, nem elölről. Minden pálya más és más, másfajta kihívásokat nyújt, új ötletes eszközökre lelhetsz, és közben egyre több rejtély oldódik meg. Pont emiatt nehéz abbahagyni a játékot. A We Create Stuff csapata rendkívül jól adagolja a sztorit, a rejtvényeket és a felfedezést, így a játékos még akkor is úgy érzi, hogy legalább még egy pályára tovább kell mennie, ha közben már háromszor telerakta a nacit.
Mert bizony az In Sound Mind végig képes rá, hogy félelmetes maradjon. Hol hirtelen ránk törő mumusok hozzák ránk a frászt, hol a fokozatosan felépített atmoszféra cincálja szét az idegeinket. A feszültséget csak néha töri meg egy-egy lövöldözős szakasz, de nem kell félni, a játék nem megy át agyatlan hentelésbe. A program szűkmarkúan méri a lőszert, így érdemes csak akkor nyúlni a fegyverhez, ha az feltétlen szükséges, a többi esetben pedig jobb elkerülni a szörnyeket. Ha mégis tűzharcra kerülne sor, akkor érdemes a mumusok általában elég látványos gyenge pontjait célba venni a spórolás jegyében.
A játék során rengeteg írásos anyagot összeszedhetünk, ezekből ismerhetjük meg a sztori és a karakterek hátterét. A pályák rejtett zugaiban pedig különféle kapszulákat találhatunk, ezek javítják a karakter olyan attribútumait, mint az életerő vagy az osonás képessége. Emellett élelemmel helyreállíthatjuk megromlott egészségünket, míg az elemek a lámpa életben tartására szolgálnak.
Kellemesen rettenetes
Az In Sound Mind egy kellemes meglepetés. Érdekes története önmagában is képes lenne megtartani a játékosokat, de a puzzle elemek, a változatos és változó pályák, valamint a hátborzongató hangulat miatt folyamatos késztetést érzünk arra, hogy végigjátsszuk a 12-13 órás játékot. A horrorok és a thrillerek rajongóinak mindenképpen érdemes egy pillantást vetni rá.
