Need for Speed ide, Forza Horizon oda, egy versenyjáték sem kötött le az utóbbi években annyira, mint a Horizon Chase Turbo. Ennek pedig meglehetősen egyszerű oka van: a ’90-es évek arcade autóversenyeit idéző program rengeteg tartalommal rendelkezett, egyszerűsége miatt pedig olyanok is könnyedén beletanulhattak, akik egyébként nem játszanak túl sokat. És bár az osztott képernyős multi manapság már nem akkora divat, a HCT tálcán kínálta ezt a lehetőséget, akár négy játékosnak is. Barátnőmmel gyakorlatilag a kedvenc közös játékunkká avanzsált, a folytatást pedig a bejelentése óta vártuk – aztán, ahogy eltelt egy év az iOS megjelenés óta, a fejlesztőket pedig időközben felvásárolta az Epic Games, kezdtünk letenni róla, hogy valaha PC-re, vagy más nagyobb platformra látogat majd. Szeptember közepén azonban szinte a semmiből felbukkant a port az Epic Store kínálatában, melyhez a stúdió jóvoltából még egy tesztpéldány is érkezett.
Újra a világ körül
Az első részhez hasonlóan ezúttal is egy országokon átívelő versenysorozatot kell teljesítenünk (összesen hat országon, helyszínenként három zónán át), melynek során új járműveket vagy Tournament versenyeket nyithatunk meg. A játékmenetet illetően azonban több dolog is megváltozott. A fejlődés például teljesen új alapokra került: ezúttal a versenyeken összeszedett kék korongok – melyek az első részben pusztán a maximális pontszám eléréséhez és egy extra nitro töltethez járultak hozzá – nyitják meg az elérhető fejlesztéseket, míg a versenyek teljesítéséért szerzett pénzből új skineket és festéseket vehetünk a négykerekűnkre. Ahhoz, hogy a fejlesztéseket fel is oldhassuk, autóinknak tapasztalati pontokat kell gyűjteniük és szintet lépniük, ezúttal ráadásul nincsenek megosztva a járműveink között, külön-külön kell feloldani őket.
A konkrét versenyek sem maradtak érintetlenek, teljesen kikerült például az üzemanyag. Az első részben aktuális verdánk tankjának függvényében ez egy viszonylag limitált erőforrás volt, melynek fogyását még gyorsíthattuk is, ha más versenyzőkkel koccantunk, illetve kisodródtunk a pályáról, így szinte mindig vadásznunk kellett a pályán elszórt benzines kannákat. Ennek itt nyoma sincs, sőt, maguk az ütközések is sokkal lazábban vannak kezelve, közel sem lassítanak le annyira, mint az előző részben. A pályákon pedig lényegesen ritkábbak a bonyolult, akár hajtűkanyarból-hajtűkanyarba váltó szakaszok, melyek az elődben valószínűleg számos játékosnak okoztak visszatérő rémálmokat.
Csapatban is mehet a móka
Ennek eredményeképp a játék, bár hasonlóan épül fel, mint az első rész (ugyanúgy taktikusan nitrózva, ütközéseket elkerülve kell az élre törni), lényegesen könnyebbnek érződött a felmenőjéhez képest. Kihívást szinte csak a Playground mód kínál, melyben a fő kampány pályáinak módosított változatain kell különböző kihívásokat teljesítenünk, valamint versenyeznünk más játékosok eredményeivel. Ezekért cserébe exkluzív festékeket, járműveket és kinézeteket is elérhetünk – melyek az Epic-től kissé szokatlan módon ezúttal nem nyithatók meg, illetve a megnyitásuk sem gyorsítható fel valódi pénz felhasználásával. Emellett a Horizon Chase 2 végre kapott tényleges online multiplayert, melynek köszönhetően akár négyfős csapatba is összeverődhetünk a barátainkkal (sőt, PC és Switch között még crossplay is akad, bár profilmegosztásra már nem futotta), de akár random idegenekkel összesorsolva is versenyezhetünk mások ellen.
Fejlődés tehát van – csak épp probléma is, köztük pár olyannal, melyek jelenléte meglehetősen érthetetlen. A leginkább szembeötlő a játék laggolása volt. A tesztet egy olyan PC-n végeztem, amely még az Assassin’s Creed Mirage futtatására is képes volt High beállításokkal, közel 60 fps társaságában, egy iOS-ről átportolt játékkal tehát gond nélkül meg kellett volna birkóznia. Ennek ellenére rendszeresen előfordult egy-egy apróbb akadás, fps esés. De olyan grafikai glitch-csek is előfordultak, hogy mondjuk a versenyek elején felbukkanó feliratok és grafikák megmaradtak az indulás után, így kitakarva a játéktér egy részét. Ezt pedig tovább tetézték az olyan kényelmetlenségek, mint az, hogy a játék képtelen volt megjegyezni a választott skinemet, így azt minden verseny elején újra ki kellett választanom.
Szintén érdekesség, hogy a kampányban a rendes versenyek közé beékelt időmérő versenyek teljesen más formát kaptak az iOS-es változathoz képest, tartalmak terén pedig kissé karcsúbbnak érződik az elődjéhez képest. Mindezek ellenére viszont jól szórakoztam (pontosabban szórakoztunk) vele, de az első részt nem sikerült felülmúlnia. Ráadásul elég sok múlik azon, hogy az Epic birtokába került fejlesztők tudnak-e a 8900 forint körüli árért cserébe olyan példás és hosszútávú támogatást nyújtani neki, mint a Horizon Chase Turbónak.
