A fejlesztőknek ez az első komolyabb munkája, bár korábban készítettek egy lányoknak szóló lénynevelgetős programot, de nem futottak be vele. Legújabb művüket viszont az Adventure Company karolta fel, nem véletlenül, hiszen egy klasszikus, külső nézetes, 3D-be forgatott kalandjátékról van szó. Sokan rémisztgetik a kalandvágyó játékosokat, hogy kihalófélben van ez az irányvonal. Szerencsére mindenkit megnyugtathatok: nincs itt vész, mivel az elmúlt pár hónapban majdnem egy tucat cím jelent meg, amik legalább annyira szívet meglengetőek, mint az Ugly Prince Duckling, magával Andersennel a főszerepben. A játékban ugyanis a híres Hans Christian fiatal önmagát alakítjuk, aki egy szép napon elhatározza: nekivág a nagy Koppenhágának szerencsét próbálni, hogy a Királyi Színház kötelékébe állhasson, amihez persze pénzt és hírnevet kéne szereznie. Ugyanezen a napon az ifjú hercegkisasszony beleun a palota „szürkeségébe” és szintén elindul a nagyvilágba, hátha rabul ejti a szívét egy daliás herceg. Ekkor még egyikőjük sem sejteti, hogy bizony a Sötétség Urának is pont most támadt gonoszkodhatnékja: trolljaival meglátogatja a várost, hogy elrabolja a lánykát – ahogyan az a tündérmesékben lenni szokás. Ám nem akármilyen mese ez, hiszen Andersen legsikeresebb műveit dolgozza fel (A kis hableány, A kiskondás, A király új ruhája stb.), ami már a címből is jól látszik, csak ezúttal nem a rút kiskacsáról beszélhetünk, hanem a rút kis Andersenről...

Külcsínből jeles, de hol marad a belbecs?!

Jópofán oldották meg a készítők a legendás mesék egybemosását, amihez csodaszép grafika párosul, a karakterek szépen kidolgozottak, ráadásul az MI-motor élethű mimikát varázsol az arcukra. A zenei aláfestés is gyönyörű, kiválóan passzol a hangulathoz, mint egy jól megkomponált színdarab. Ravaszak voltak a GuppyWorks-ös srácok; mint egy páva, úgy fitogtatja előttünk a játék az értékeit, hátha elterelik a figyelmet a fogyatékosságokról. Sajnos azért nem minden fenékig tejfel, hiszen a játékmenet sajna több sebből is vérzik: nem kell túl sokat törni a fejünket a megoldásokért, ráadásul a szép szinkronhangokat beárnyékolják az unalomig ismételt monológok. Az irányítás is hagy némi kívánnivalót maga után; néha nagyon nehézkes a helyszínek között bandukolni.

Mindez senkinek ne szegje a kedvét, a rövid játékidő ellenére is ajánlom a műfaj kedvelőinek, mert nem lett rossz játék az Ugly Prince Duckling, de ami igaz, az igaz, sokkal többet is ki lehetett volna hozni belőle…