Game Dev Tycoon teszt

Két osztrák srác gondolt egyet, fejlesztőstúdiót alapított Greenheart Games néven, és az első munkájukat rögtön egy igen érdekes témának szentelték: a Game Dev Tycoon célja, hogy egy garázscéget a játékipar legbefolyásosabb szereplőjévé varázsoljunk, méghozzá röpke harminc év alatt. Maga az ötlet nem egyedi, hiszen a Kairosoft már készített egy hasonló programot Game Dev Story néven, igaz, ők főleg iOS-en lettek sikeresek vele. A Greenheart duója viszont nem is tagadja a hasonlóságot, sőt, hangsúlyozták, hogy a hasonló nevű előd volt az elsődleges inspirációs forrásuk, ám a GDT nem csupán egy koppintás, hanem a téma kicsit realisztikusabb, a játékos teljesítményétől jobban függő újragondolása.

Vágjunk bele!

A játék indítását követően el kell neveznünk a stúdiónkat, majd egy garázsban találjuk magunkat némi alaptőkével a ’80-as évek elején, és nincs más dolgunk, mint belevágni az első fejlesztésünkbe. A játék első órája egy jól felépített oktatómód, ahol még nagyon kevés lehetőség áll a rendelkezésünkre, de legalább szépen beletanulunk az alapfunkciókba. Elsőként nevet kell adnunk a portékánknak, ki kell választani a témát (sci-fi, háborús, fantasy, verseny stb.), meg kell adni a műfajt (akció, kaland, RPG, stratégia stb.) és el kell döntenünk, hogy milyen platformra szánjuk (kezdetben csak a PC és a Gommodore 64 választható) a játékunkat. Ha ez megvan, akkor jöhetnek a technikai részletek, a grafika meghatározása, majd három fejlesztési fázison keresztül kell csúszkákkal eldöntenünk, hogy a különböző alkotóelemekre (sztori, játékmenet, grafika, hang, mesterséges intelligencia stb.) mennyi figyelmet fordítunk. Minden játéktípusnak mások az igényei, így attól függően kapunk Design és Technology pontokat, hogy mennyire okosan határoztuk meg a fejlesztés sarokköveit – a csúszkák mozgatása elsőre nem egyértelmű, de idővel ki lehet logikázni, hogy melyik játéktípusnak mire van inkább szüksége.

A programunk elkészítése mindig adott ideig tart, és minél több Design és Technology pontot harácsolunk össze a fejlesztéssel, annál jobb lesz a játékunk, illetve az egyes területeken fejlődünk is, így egyre profibb alkotások kerülnek ki a kezeink alól. Ha elkészültünk, akkor érdemes plusz időt szánni a bugok kiirtására (ezt külön grafikus elem jelzi), illetve kis időráhagyással extra pontokat is szerezhetünk. Ha pedig kész a játék, akkor mehet a piacra: első körben a sajtó nézi meg (természetesen értékelésekkel fűszerezve), majd imádkozhatunk, hogy a játékosok is rákapjanak. Bevételünk kezdetben csak a játékok eladásából van, így érdemes ráfeküdni a minőségre, különben nem lesz elég pénz a következő fejlesztésre.

Út a csúcsra

Az eddig leírtak viszont csak az alapokat jelentik. A fejlesztések során Research pontokat is gyűjtünk, amikből később új játéktémákat és mindenféle előremutató újdonságokat (jobb grafika, jobb MI, soundtrack, nyitott világ stb.) kutathatunk ki. Ahogy haladunk előre a programban, úgy nyílik meg előttünk egyre több lehetőség: saját játékmotort fejleszthetünk mind profibb funkciókkal, elvállalhatunk külsős munkákat, dolgozhatunk nagy kiadóknak, sőt, idővel arra is oda kell figyelnünk, hogy milyen masinára készítjük a legújabb játékunkat – ez utóbbi tényleg fontos tényező. A játék fiktív nevekkel képezi le a videojátékok történetét, így a Gommodore 64 és a PC mellett idővel megjelennek a Ninvento és más híres cégek gépei is, és az eladásainkra az is hatással lesz, hogy melyik platformra dobjuk ki a legfrissebb fejlesztésünket.

Az egymilliós bevétel elérését követően átköltözhetünk az első nagyobb irodánkba, megjelennek az alkalmazottak, akikkel gyorsabbá válik a munka, sőt, még képezhetjük és specializálhatjuk is őket, majd a fejlesztések során eldönthetjük, hogy kikre bízzuk a játékunk egyes elemeinek elkészítését – ha jól választunk, az hatással lesz a kapott pontok mennyiségére. Egy ponton túl aztán játékkiállításokra is kivonulhatunk, sőt, saját labort is nyithatunk, ahol akár a jövő konzolját is kifejleszthetjük. A harminc év leteltét követően pedig egy High Score táblázat mutatja meg, hogy mennyire voltunk sikeresek a világ többi, garázsból indult fejlesztőjéhez képest. 

Instant get!

A Game Dev Tycoon elképesztően jópofa játék, és bár a körítés egyszerű, a felszín egy nagyon jól működő rendszert takar, ami nemcsak a játékipar fejlődését mutatja be a maga mókás módján, de tele van rejtett poénokkal és utalásokkal, továbbá betekintést enged a fejlesztőstúdiók életébe és döntéseibe. A játék egyetlen hibája, hogy vannak fájóan sokszor ismételt elemei (pl. magazinértékelések és kiállítások), de ezen azért könnyen túl lehet lendülni. Beszerzése melegen ajánlott!