2004 az FPS-ek éve lesz. Idén jelenik meg Unreal Tournament 2004, a Medal of Honor: Pacific Assault, és ha minden jól megy, a Half-Life 2 is. E címek mellett minden játék esélytelennek tűnik, de a Far Cry mégis megpróbálkozik a lehetetlennel, hiszen nem csak grafikájában, de játékmenetében is a legjobb akar lenni ebben az évben. Vajon 2004-ben a dzsungelharcos győzedelmeskedik, avagy ismét a féléletet választjuk?
A Far Cry-ban egy veterán zsoldost, Jack Carvert alakítjuk, aki hajóján turistákat fuvaroz a gyönyörű Mikronéziába. Éppen a buja dzsungelekkel gazdag Cabatu szigetére szállítja egyik utasát, Valerie Cortezt, amikor a part közelében egy rakéta kettészakítja vitorlását. Túléli a támadást, ám miután kiúszott a szárazföldre, zsoldosok kereszttüzébe kerül, és mindennek a tetejébe mutánsok veszik üldözőbe.
Jack hamar ráébred, hogy itt az ideje feleleveníteni a militarista tapasztalatokat és lőfegyvert ragadni. Meg kell találnia Valerie-t, és mellesleg túl is kell élnie a sziget megpróbáltatásait. Ebben segítségére lesz Doyle, egy tudós, aki telefonon kommunikál vele. Ő adja tudtára, hogy támadói vezetője egy bizonyos Krieger nevű professzor, aki titkos kísérleteket folytat a szigeten, így tehát megkapja harmadik feladatát is: le kell számolnia Kriegerrel és illegális kísérleteivel.
Akinek a sztoriról a Dr. Moreau szigete című H.G. Wells regény (és film) ugrik be, az nem jár messze az igazságtól. A történet nem túl csavaros, a játék legvégén éles fordulatot vesz a cselekmény, de ez sem tartozik az áll-leejtős kategóriába.
A Far Cry nem egy korszakalkotó mestermű játékmenetében, viszont a hangulata és a környezete már nevezhető annak. Mint azt már említettem, a játék dzsungelben játszódik, ezért viszonylag ritkán fogunk találkozni a Doomban és Half-Life-ban megszokott zárt folyosókkal.
Ugyan a szabadságunk nem ér el morrowindi magasságokat, de ez is bőven elég. Vegyünk egy példát: feladatunk egy zsoldostáborból ellopni három bombát. Ez egy átlagos FPS-ben úgy nézne ki, hogy megyünk egyenesen és megölünk mindenkit, aki utunkban áll. Ezt a Far Cry-ban is megtehetjük, de így lényegesen nehezebb dolgunk lesz. Okosabban tesszük, ha keresünk egy terepjárót, és azzal gázoljuk halálra ellenségeinket, megmászunk egy dombot, ahonnan siklórepülővel lerohanhatjuk őket, esetleg a tenger végtelenségét felhasználva a hátukba kerülhetünk egy motorcsónakkal... Millió lehetőségünk van, már csak ezért is érdemes többször is újrajátszani ezt a játékot.
A Far Cry-ban öt nehézségi szint van, de én a másodikat sem tudtam végigjátszani. A játék MI-je elég felemásra sikeredett: a fedezékünk mit sem ér, úgyis leszednek 200 méterről. Átkaroló hadműveleteket ne várjunk tőle, én örültem, amikor ellenségeim normálisan ki tudtak kötni a motorcsónakjaikkal. Ez a Krieger tudhat valamit, ha agy nélküli zsoldosokból tud sereget felállítani... A szörnyek különösen gyengére sikeredtek; a mutáns majmok egyszerűen nevetségesek, hiszen képesek egymás után a szakadékba vetni magukat. Nincs is belőlük túl sok fajta, a majmon kívül van ember-mutáns és óriási rakétavetős izé. Az emberszabásúak láthatatlanná tudnak válni, viszont a játék felénél találunk egy hőlátó szemüveget, ez elöl ők sem tudnak elbújni.
Felszerelésünk részét képezi még egy távcső, ha ezzel sikerül találnunk egy ellenfelet, felkerül a radarunkra. Ez egy remek taktikai elem, minden rajtaütést érdemes a terület átfésülésével kezdeni. Meg kell jegyeznem, hogy legveszélyesebb fegyverünk a kés: ha sikerül megütnünk vele egy ellenfelet, azonnali halált okozunk.
Amire még nem tértem ki, az a játék grafikája. Nagyok voltak az elvárásaim, elvégre a Far Cry grafikai demonstrációnak indult. Amikor a képernyőmön először jelent meg a főmenü, azt hittem, egy természetfilmet indítottam el. Ebben a játékban nem egy háttérkép van beillesztve a menü mögé, hanem egy videó, ami Cabatu szigetét mutaja. Percekig csak bámultam a monitort, amikor eszembe jutott, hogy ez csak egy renderelt videó, valószínűleg köze sincs a játékhoz. Felhúztam maximumra a részletességet, és ráböktem az új játék feliratra. Be kell vallanom, tévedtem. Az a videó tényleg a játék motorjával készült, a grafika viszont azt is felülmúlja!
Ilyen világ még nem elevenedett meg képernyőinken, az biztos. A fák hajladoznak a szélben, a tenger fodrozódó felszínén tükröződnek a felhők, madarak csiripelnek körülöttünk, gellert kapott golyók süvítenek el a fülünk mellett... Egészen elképesztő, mit alkottak a Cryteknél! Az árnyékokról is csak szuperlatívuszokban tudok beszélni, talán csak a mozgásanimációk sikerültek egy leheletnyivel rosszabbra (azok a lopakodó katonák...). Igaz, ezt szinte észre sem veszi az ember, hiszen figyelmünket a járművek és a fegyverek fogják lekötni. Elnézést, hogy ismétlem önmagamat, de ilyen részletesen kidolgozott gépeket játékban még nem láttam! Az id és a Valve grafikusainak nagyon nehéz dolga lesz, ha jobbat akarnak alkotni Far Cry látványvilágánál.
A játék zenéje nem kifejezetten fülbemászó, de azért rendben van. A fegyver- és a járműhangok hangok viszont nagyon jók, ezekkel teljesen elégedett vagyok.
Sajnos a szép látványnak ára van, a zökkenőmentes futáshoz maximális részletesség mellett nem árt fél giga RAM, 256 MB VRAM, no meg egy 2,4 GHz-es processzor. Viszont a játékban a látótávolság két kilométeres (!), tehát a nagy gépigény nem a fejlesztők hibája.
Egyelőre ezt nem lehet biztosan állítani, de a Far Cry-nak minden esélye megvan rá. Sajnos nem sikerült normális multiplayert készíteni a játékhoz, pedig minden adott volt hozzá. Nem elég, hogy mindössze három játékmód van, több, mint fél órát (!) kellett várnom ahhoz, hogy csatlakozni tudjak egy szerverhez...
Mindent összevetve a Far Cry egy remek játék (mit remek, egyenesen zseniális!), főleg, hogy eredetileg techdemó volt. A grafika párját ritkító, egy jó multival és jobb mesterséges intelligenciával pedig valószínűleg az év játéka lehetne, de a győzelemért folyó küzdelemben az esztendő végéig még komoly versenytársai akadhatnak.
Dr. Moreau szigete 2
A Far Cry-ban egy veterán zsoldost, Jack Carvert alakítjuk, aki hajóján turistákat fuvaroz a gyönyörű Mikronéziába. Éppen a buja dzsungelekkel gazdag Cabatu szigetére szállítja egyik utasát, Valerie Cortezt, amikor a part közelében egy rakéta kettészakítja vitorlását. Túléli a támadást, ám miután kiúszott a szárazföldre, zsoldosok kereszttüzébe kerül, és mindennek a tetejébe mutánsok veszik üldözőbe.
Jack hamar ráébred, hogy itt az ideje feleleveníteni a militarista tapasztalatokat és lőfegyvert ragadni. Meg kell találnia Valerie-t, és mellesleg túl is kell élnie a sziget megpróbáltatásait. Ebben segítségére lesz Doyle, egy tudós, aki telefonon kommunikál vele. Ő adja tudtára, hogy támadói vezetője egy bizonyos Krieger nevű professzor, aki titkos kísérleteket folytat a szigeten, így tehát megkapja harmadik feladatát is: le kell számolnia Kriegerrel és illegális kísérleteivel.
Akinek a sztoriról a Dr. Moreau szigete című H.G. Wells regény (és film) ugrik be, az nem jár messze az igazságtól. A történet nem túl csavaros, a játék legvégén éles fordulatot vesz a cselekmény, de ez sem tartozik az áll-leejtős kategóriába.
Dzsungelharc a monitoron
A Far Cry nem egy korszakalkotó mestermű játékmenetében, viszont a hangulata és a környezete már nevezhető annak. Mint azt már említettem, a játék dzsungelben játszódik, ezért viszonylag ritkán fogunk találkozni a Doomban és Half-Life-ban megszokott zárt folyosókkal.
Ugyan a szabadságunk nem ér el morrowindi magasságokat, de ez is bőven elég. Vegyünk egy példát: feladatunk egy zsoldostáborból ellopni három bombát. Ez egy átlagos FPS-ben úgy nézne ki, hogy megyünk egyenesen és megölünk mindenkit, aki utunkban áll. Ezt a Far Cry-ban is megtehetjük, de így lényegesen nehezebb dolgunk lesz. Okosabban tesszük, ha keresünk egy terepjárót, és azzal gázoljuk halálra ellenségeinket, megmászunk egy dombot, ahonnan siklórepülővel lerohanhatjuk őket, esetleg a tenger végtelenségét felhasználva a hátukba kerülhetünk egy motorcsónakkal... Millió lehetőségünk van, már csak ezért is érdemes többször is újrajátszani ezt a játékot.
MI egy grafikai demonstrációban
A Far Cry-ban öt nehézségi szint van, de én a másodikat sem tudtam végigjátszani. A játék MI-je elég felemásra sikeredett: a fedezékünk mit sem ér, úgyis leszednek 200 méterről. Átkaroló hadműveleteket ne várjunk tőle, én örültem, amikor ellenségeim normálisan ki tudtak kötni a motorcsónakjaikkal. Ez a Krieger tudhat valamit, ha agy nélküli zsoldosokból tud sereget felállítani... A szörnyek különösen gyengére sikeredtek; a mutáns majmok egyszerűen nevetségesek, hiszen képesek egymás után a szakadékba vetni magukat. Nincs is belőlük túl sok fajta, a majmon kívül van ember-mutáns és óriási rakétavetős izé. Az emberszabásúak láthatatlanná tudnak válni, viszont a játék felénél találunk egy hőlátó szemüveget, ez elöl ők sem tudnak elbújni.
Felszerelésünk részét képezi még egy távcső, ha ezzel sikerül találnunk egy ellenfelet, felkerül a radarunkra. Ez egy remek taktikai elem, minden rajtaütést érdemes a terület átfésülésével kezdeni. Meg kell jegyeznem, hogy legveszélyesebb fegyverünk a kés: ha sikerül megütnünk vele egy ellenfelet, azonnali halált okozunk.
Techdemó egy játékban
Dr. Moreau szigete
A Far Cry története nagyon hasonlít a Dr. Moreau szigete című H.G. Wells regényre. A könyv története szerint egy Edward Douglas nevű férfi repülőgép-balesetet szenved a Csendes-óceán déli részén, túléli, ám napokig csak hánykolódik a tengeren. Szerencséjére egy Montgomery nevezetű fickó megmenti, majd egy látszólag lakatlan szigetre hajóznak. Kiderül, hogy mégsem néptelen a sziget, itt végez kísérleteket a Nobel-díjas Dr. Moreau. A híres tudós embereket próbál állatokkal keresztezni, sikeresen. Edwardot elfogják, de kiszabadul és szemtanúja lesz egy új lény születésének. Ezután megpróbál elmenekülni a szigetről, eközben a szörnyek fellázadnak...
Ilyen világ még nem elevenedett meg képernyőinken, az biztos. A fák hajladoznak a szélben, a tenger fodrozódó felszínén tükröződnek a felhők, madarak csiripelnek körülöttünk, gellert kapott golyók süvítenek el a fülünk mellett... Egészen elképesztő, mit alkottak a Cryteknél! Az árnyékokról is csak szuperlatívuszokban tudok beszélni, talán csak a mozgásanimációk sikerültek egy leheletnyivel rosszabbra (azok a lopakodó katonák...). Igaz, ezt szinte észre sem veszi az ember, hiszen figyelmünket a járművek és a fegyverek fogják lekötni. Elnézést, hogy ismétlem önmagamat, de ilyen részletesen kidolgozott gépeket játékban még nem láttam! Az id és a Valve grafikusainak nagyon nehéz dolga lesz, ha jobbat akarnak alkotni Far Cry látványvilágánál.
A játék zenéje nem kifejezetten fülbemászó, de azért rendben van. A fegyver- és a járműhangok hangok viszont nagyon jók, ezekkel teljesen elégedett vagyok.
Sajnos a szép látványnak ára van, a zökkenőmentes futáshoz maximális részletesség mellett nem árt fél giga RAM, 256 MB VRAM, no meg egy 2,4 GHz-es processzor. Viszont a játékban a látótávolság két kilométeres (!), tehát a nagy gépigény nem a fejlesztők hibája.
Az év FPS-e?
Egyelőre ezt nem lehet biztosan állítani, de a Far Cry-nak minden esélye megvan rá. Sajnos nem sikerült normális multiplayert készíteni a játékhoz, pedig minden adott volt hozzá. Nem elég, hogy mindössze három játékmód van, több, mint fél órát (!) kellett várnom ahhoz, hogy csatlakozni tudjak egy szerverhez...
Mindent összevetve a Far Cry egy remek játék (mit remek, egyenesen zseniális!), főleg, hogy eredetileg techdemó volt. A grafika párját ritkító, egy jó multival és jobb mesterséges intelligenciával pedig valószínűleg az év játéka lehetne, de a győzelemért folyó küzdelemben az esztendő végéig még komoly versenytársai akadhatnak.
