Keserű a szájíz e sorok papírra vetésekor, és nem a sós tengervíz miatt: egyszerűen csak kellemetlen érzés egy lelkes hazai csapat játékát ekézni. A szigor mindenesetre elkerülhetetlen, a CyberPhobX jegyezte European Ship Simulatornek (ESS) ugyanis nem sikerült probléma nélkül kifutnia a korai hozzáférésű szárazdokkból – a játék ugyanis sem tartalmilag, sem technikailag nem állt készen első útjára.
„KOMP AKART LENNI, DE NEM KOMPLETT”
Különösen fájó ez azért, mert az alapok teljesen rendben vannak: adott vagy fél tucat európai hajózási helyszín (a Dover és Calais közti kompútvonal, a rotterdami kikötő, a Gibraltári-szoros stb.) nyolc gyönyörűen lemodellezett hajó (a kis halászbárkától a luxus óceánjáróig terjed a skála), és vagy kéttucatnyi küldetés, melyekben megcsillogtathatjuk kapitányi képességeinket. Az irányítás egyszerű, mint a csónakázás: 4-6 billentyűnél többet sosem kell egyszerre nyomkodnunk, némi gyakorlás után így a komolyabb manővereket (dokkolás, oldalirányú kitérés stb.) is simán kivitelezhetjük. Az ESS tehát nem hardcore szimuláció, de ahol kell, ott a fizikai réteg hozza a kötelezőt: a kikötőt elhagyva (főleg viharban) a hullámok érezhetően dobálják hajónkat, menettulajdonságainkra nagyban kihat a széljárás és a hullámok iránya, manővereinkbe pedig illik beszámolni a monstrumok tehetetlenségét, már ha nem akarjuk letarolni kikötéskor a dokkot.
„BAJ VAN A RÉSZEG TENGERÉSSZEL”
A játék magva tehát ugyanolyan szórakoztató, mint a tavalyi Early Access idején – a probléma abból adódik, hogy a plusz hajókat és pályákat leszámítva az ESS kb. semmit nem fejlődött azóta. Feladataink így kimerülnek a hajók vontatásában és a meghatározott útvonalpontok elérésében, ami önmagában nem lenne probléma, az ingerszegény környezet miatt azonban hajókázásaink sokszor inkább őrjítően unalmasak, semmint nyugisak. Ez főleg a hosszabb utakra áll, amelyeknél bár sokszor átugorhatjuk a nyílt vízi szakaszokat, az ezt engedélyező kapcsoló hajlamos behalni, ami akár egy órányi eseménytelen tengeri hánykolódáshoz is vezethet (hacsak addig ki nem fagy a játék, ami nálam rendszeresen megesett).
A szkripthibákkal pedig nincs vége a technikai problémáknak – sokkal zavaróbb, hogy a játék egésze eléggé statikus és sivár. Bár hajóink kívül-belül remekül festenek, legénységnek nyoma sincs, pár kapcsolót (kormány, hajtóművek, világítás) leszámítva pedig semmit nem kezelhetünk rajtuk (nincs például sem radar-, sem szonárszimuláció). A célállomások is nagyon üresek: a szárazföldek minden élettől és mozgástól mentesek, mellé pedig eléggé kidolgozatlanok is – épp ezért nem értem a viszonylag magas gépigényt.
„BAJ VAN A RÉSZEG TENGERÉSSZEL”
Erős a gyanúm, hogy az elsietett kihajózás mögött kiadói nyomás áll, a lényegen viszont ez nem változtat: az ESS egy ígéretes, de ízig-vérig Early Access-állagú hajószimulátor, amin a beépített küldetésszerkesztő sem segít. A hullámsírtól ellenben messze van, a CyberPhobX lelkesedése ugyanis vitathatatlan: heti rendszerességgel érkeznek a frissítések, a nagyobb kiegészítők mellett pedig a Unity 4 motor 5-re való frissítését is tervezi a brigád. Remélem, hogy egy esetleges Második kör cikkben magasabb százalékot adhatok majd a játéknak – addig viszont csak vén tengeri medvéknek merem ajánlani.
