Nem érheti az a vád az SCS Software-t, hogy nem foglalkozik a Euro Truck Simulator 2-vel (a csapat sikercíméhez ugyanis 2012-es megjelenése óta folyamatosan érkeznek az ingyenes frissítések), az viszont szintén bizonyos, hogy nem sietik el a tartalombővítést: míg a Going East! kiegészítő az alapjáték megjelenése után szűk egy évvel jelent meg, addig a jelen tesztben taglalt Scandinavia DLC-re a kelet-európai expanzióhoz képest 20 hónapot kellett várni. A végeredményt elnézve viszont érthető az elhúzódó sztrádaépítés, a nordikus bővítmény ugyanis nemcsak minőségi darab lett, de egyben olyan ingyenes (ámde a telepítéshez szükséges) technikai újításokkal futott be, ami alaposan ráncba szedte a lassan hároméves játékot.
SZEXI SVÉD MODELL
A pakk tehát szintén egy pályabővítés, csak ezúttal észak felé: Dánia, Svédország és Norvégia érkezik a csomagban, ami egy kb. Going East! méretű úthálózatot és 26 új célállomást jelent. A terjedelem tehát a szokásos, a kidolgozottság azonban közel sem az – az ETS2 Skandináviája ugyanis egyszerűen fantasztikusan fest!
Az összkép már a német-dán határtól északra is ráver a brit-német tengelyre: változatos alföldi domborzat, elszórt kisvárosok, farmgazdaságok, hosszú és ívelt hidak, vagy épp tenger alá süllyedő autópályák suhannak el a szélvédőn, újrahasznosított épületeket alig látni (szinte minden modellt újonnan hegesztettek a DLC-hez), az utak pedig gazdagon és autentikusan ki vannak táblázva. A városok nagyobbak, mint az alappályán, de valósabb arculattal is bírnak (az ipartelepeket bevásárlóközpontok, lakó- és kertvárosi negyedek övezik), járdáik végre nem olyan szélesek, mint egy kétsávos autópálya, és a gyalogosok sem maradtak otthon: lényegesen több sétáló-lazsáló embert látni az utcákon.
A terep tehát számtalan, a 2008-as ETS1-ből örökölt gyermekbetegségéből kigyógyult, az élmények azonban Svédországban indulnak be igazán. A domborzat változatosabbá válik, a „hagyományos” célállomások (logisztikai központok, bányák, farmok) mellett meglátogathatjuk a södertäljei Scania-üzemet és a göteborgi Volvo-gyárat is (jó, ezt a ziccert mondjuk nem is lehetett kihagyni), a sztrádák és főutak mellett pedig a GPS-en ki nem jelzett szűk mellékutakon is lavírozhatunk. A DLC Mini Andenje azonban mégsem Svédország, hanem Norvégia: apró szigetek pettyezte, tagolt partvidék, fenyvesekben gazdag hegyek, körforgalommal tarkított alagutak, és az SCS történetének eddigi legnagyobb városai díszítik az északi határvidéket, az úthálózat vonalvezetése és csomópontjai pedig itt-ott olyan bonyolultak, hogy a GPS is beleizzad, mire kirajzolja őket (utóbbiak egyébként remélem, hogy kissé átdolgozott formában az American Truck Simulatorben is ott lesznek).
BERGEN-VÖLGYÖN ÁT
Skandinávia kidolgozottsága tehát elsőrangú, élvezet rajta vezetni, a Going East!-tel szemben azonban a DLC nem merül ki pusztán az új úthálózatban, pár apróbb játékmenetbeli újítást is kapunk a telepítéssel. A GPS-en ki nem jelzett alárendelt utakat már említettem, az új célállomásokat azonban még nem (teljesen): a Volvo és Scania üzemek mellett állatfarmok, építési területek, szélparkok, kikötők, vagy épp svéd bútoráruházak lehetnek a célpontok. Újdonságként azonban nemcsak ezek portája hat, hanem az oda vontatandó rakomány is: a gazdaságok között élőállatot, a szélerőművekhez alkatrészeket szállíthatunk, a kikötők között jachtok és halak cserélnek gazdát, a kamiongyárakból pedig városi kereskedésekbe cipelhetjük a Scania és Volvo vontatókat. Ami pedig az autópályákat illeti, az SCS végre megérkezett 2010-be, a fizetőkapuk között ugyanis immár vannak elektronikus útdíjfizető (BroBizz és AutoPASS) áthajtók is, szóval a progresszív északon immár nem állja utunkat sorompó, ha időben besorolunk a megfelelő sávba.
Félreértés ne essék, ezen újítások nem nyúlnak bele számottevően az alap játékmenetbe, kizárólag kellemes extrák (amik mondjuk a hivatalos pálya többi részén is jól vennék ki magukat) – lényegesebb, az egész játékra kiható módosításokat a DLC-vel nagyjából egy időben érkező 1.17-es javítás hozott a játékba. Noha a tapasz kínálta újítások a cikk végső százalékába nem számítanak bele (elvégre a patch ingyenesen elérhető akkor is, ha nincs meg a kiegészítő), mindenképpen érdemes pár szóban megemlékezni róla, egyrészt mert a DLC-vel együtt települ, másrészt pedig mert jelentős szerepe van a szemnek kedves vizuális összhatás elérésében. Az SCS ugyanis eddig halogatta grafikus motorjának nagygenerálját: Skandinávia érkeztével teljesen újraírták az időjárási és fény-árnyék renderelőt, kipofozták a shadereket, illetve amennyire lehetett, optimalizálták is a motort, hogy jelentős fps-zuhanás nélkül kezelje le a részletgazdag skandináv pályarészeket.
„VALAMI BŰZLIK DÁNIÁBAN”
Utóbbi mondjuk nem lett tökéletes, a hivatalos fórumon ugyanis sokan panaszkodnak a skandináv területeken jelentkező akadozásra, ami a DLC-s terület komplexebb geometriája és sűrűbb beépítettsége mellett valahol érthető, ezek ugyanis az alapjáték gépigényéhez képest erősebb vasat kérnek. Problémám nem is ezzel van, hanem annak mértékével: bár a minimum gépigény nem változott számottevően (egyedül az addig ajánlottnak címkézett GeForce GTS 450 lépett vissza minimum elvárásnak), az ajánlott gépigény már 3 GHz-es négymagos procit, hat giga RAM-ot, illetve GeForce GTX 760-as VGA-t jegyez, ami 2015 ide, skandináv szépségek oda, az ETS2 vizuális összhatásának tükrében azért elég combos elvárás.
A fuvarosok tehát készüljenek, hogy nem árt némi tuning a vasban az északi fuvarokhoz – a magas gépigény viszont nem az egyetlen tüske, akad még pár kisebb apróság, ami lerontja az összképet. Egyrészt, bár a táj sokkal változatosabb lett, a motor egyes technikai korlátjait nem győzte le (ívelt vasúti szakaszokon például továbbra sem látni vonatokat, és a telephelyeken sem oda beálló vagy induló MI-kamionokat). Ami a meglátogatható épületeket (benzinkutakat, munkaközvetítőket, telephelyeket, garázsokat) illeti: öröm, hogy a DLC-hez újabb modelleket építettek ezekhez, azonban minden skandináv városban ugyanúgy néznek ki; 2-3 variáció azért még elkelt volna mindegyikből, ha már egyszer a többi téren nincs gond a változatossággal.
Végezetül pedig ott van a hivatalos Európa-térkép visszás összhatása: Skandinávia ugyanis annyira gyönyörű és kidolgozott lett, hogy hozzá képest a gyári térkép többi területe (de főleg a 2010-es GTS-ből és UKTS-ből átemelt Németország és Egyesült Királyság) zavaróan vérszegénynek és elavultnak tűnik. Ezt a nézetet egyébként a hivatalos fórumon is elég sokan osztják, nem meglepő hát, hogy egyesek már most az alappálya ráncfelvarrását követelik, ami, bár nem lenne rossz ötlet, valószínűleg nem fog megtörténni (vagy legalábbis az SCS tempóját ismerve a következő öt évben biztosan nem).
SARKI FÉNY
A fenti problémát persze rögtön megoldja, ha csak az új területeken garázdálkodunk, elérni pedig ezt nem nehéz, ha ugyanis egyszer odavisz egy fuvar, Skandinávia nem ereszt: apróbb hibái és gépigénye ellenére is az eddigi legjobb terület, amit az SCS készített. Gyönyörű virtuális terepasztal, pár apróbb újítással – itthoni ár mellett kötelező vétel!
