Esetünkben utóbbi áll fenn, hiszen a Deep Rock Galactic egy olyan világban játszódik, ahol a fantasy környezetből kilépett törpök a világűrben próbálnak szerencsét, méghozzá egy Hoxxes IV nevű bolygón, szintről-szintre haladva, hogy a szükséges nyersanyagokat kibányásszák. Mivel tesztkódból is rögtön kettőt kaptunk, egyértelmű, hogy a játék kimondottan épít a kooperatív élményre, és rögtön az alapok elsajátítása után láthatjuk, hogy bizony nem is ok nélkül. Összesen 4 fő élheti át együtt a kalandokat, és higgyétek el, mindenképp érdemes legalább egy havert beválogatni magatok mellé – netán eleve multiban indítani a cuccot –, mert a nehézségi szint miatt egyedül hamar macerás lehet a bányászat.
Srácok, ez már Mória?
Négyféle kaszt közül választhatunk: Lövész, Felderítő, Mérnök és Fúrós. Mindegyiknek megvan a maga előnye, és persze hátránya, hiszen míg mondjuk, a Lövész jókora fegyverekkel sorozhatja a csapatra támadó lényeket, addig a Fúrós meglehetősen lomhán haladva cipeli hatalmas, mechákra emlékeztető páncélját. Szabadon választhatunk kasztot, és az sincs kizárva, hogy egyetlen csapatban akár ugyanolyan típusok szerepeljenek, de persze az a legjobb, ha mindenki egy-egy meghatározott feladatot tölt be, és így indul a móka. Itt jegyezném meg, hogy a közösség is egészen rendben van, szóval nyugodtan be lehet ám csatlakozni random játékosok mellé is, mert biztosan mindannyian segítőkészek lesznek.
Igen, a Deep Rock Galacticban tényleg kiemelten fontos a csapatmunka, és ezzel szerencsére mindenki tisztában van. Minden egyes indításnál véletlenszerűen generált pályák fogadnak bennünket, melyeket szemmel láthatóan igyekeztek minél változatosabban felépíteni a fejlesztők: hol világító kristályokkal, hol mérgező gombákkal, hol pedig pókokkal teli barlangokba vezet utunk. Tényleg mindegyik ötletesen megalkotott, és csak ha egyhuzamban tolunk le 2-3 órát a játékkal, akkor találkozhatunk némi önismétléssel.
Fő célunk, hogy nyersanyagokat bányásszunk, amit viszont nehezít a tényező, hogy majd’ minden barlangot különféle lények őriznek. Ezek lehetnek ízeltlábúak, repkedő, darázsszerű kreatúrák, de akár jókora behemótok is. Némelyik egészen tápos, úgyhogy nálam a lenyomott küldetések háromnegyede abból állt, hogy összeszedtük a szükséges nyersanyagokat, aztán lóhalálában rohantunk vissza az űrhajóhoz. Rengeteg nyersanyag és/vagy alien tojás várja, hogy begyűjtsük, ezek pedig mind jól jönnek a karakterünk fejlesztéséhez. Figyelem, mikrotranzakció itt nincs. Minden egyes fejlesztést abból tudsz kinyerni, amit a küldetések során gyűjtöttél össze. Ez már önmagában pozitívum, de szerencsére van még mit ide sorolni. Például, hogy a játéknak alig van valamennyi gépigénye, cserébe viszont egészen szép grafikával rendelkezik (főleg a fények lettek igazán látványosak), és ha mindez még nem lenne elég, ráadásképp magyar felirattal került fel a Steamre. Bizony, alapból hazánk anyanyelvén indíthatjuk el a programot, szóval a küldetésbeli célok megértésével senkinek nem lehet problémája.
Rock & Stone!
Sztori az úgy…nos, nem igazán van. Egy intergalaktikus bányásztársaság felbérel bennünket, hogy bányásszunk értékes nyersanyagokat, érceket, mellékesként pedig pusztítsuk el az ellenséges lényeket – és igazából ennyi. Na, nem mintha bárki is a történet miatt ülne le játszani a Deep Rock Galactic elé, hiszen kooperatív élménye simán zárójelbe tesz bármi mást. Hatalmas móka többedmagunkkal nekiindulni az újabb és újabb küldetéseknek, majd ellenséges terepre érkezvén felderíteni azt, és miközben ásunk és gyűjtögetünk, halomra lőni pár ízeltlábút. Jópofa, hogy környezetünk a legapróbb részletekig rombolható, és mivel mégiscsak bányásztörpék vagyunk, tulajdonképpen arra fúrunk magunknak új utakat, amerre csak szeretnénk. Ez egészen új területeket nyithat meg a térképeken, persze nem árt vigyázni, mert ha egy új helyre tévedünk, ott biztosan vár már ránk pár ellenfél. Az eltérő ellenfelekhez nem kellenek eltérő módszerek – mint például a Left4Deadben –, csak egy halomnyi lőszer, amiket beléjük ereszthetünk. Mondjuk, nem árt nem vaktában szórni az ólmot, mindenre, ami mozog, mert bár a játék nem méri patikamérlegen a lőszert, azért meglehetősen szűkmarkúan bánik vele. A kioldható extrákkal és skinekkel viszont pont ellenkezőleg: tetemes mennyiségű upgrade és vizuális kiegészítő várja, hogy megszerezzük.
Ebben a játékban senki nem fog csalódni. Mint említettem, toxic hozzáállás és egyszemélyes hadseregek helyett példaértékűen segítőkész és baráti a community vár, mellette pedig a fejlesztők is folyamatosan figyelnek a visszajelzésekre, és ezeknek megfelelően frissítik a programot. Ha egy igazán élvezetes kooperatív lövöldére vágysz, akkor keresve sem találhatsz jobbat a Deep Rock Galactic sci-fi űrtörpés hentelésénél, aminél a pontot az i-re baráti gépigénye és a magyar feliratozása teszi fel!
