A Dead Space 3 kétségkívül az idei év egyik legizgalmasabb akciójátéka, ami ugyan félelemkeltésben meg sem közelíti az első rész által felállított normát, mégis remek szórakozást nyújt a sorozat rajongóinak és új játékosoknak egyaránt. A 2008-ban megjelent első rész még egyáltalán nem tartalmazott multit, viszont a 2011-ben megjelent második fejezet már elhozta a kompetitív (igencsak izzadságszagú) többszereplős módot, amit a harmadik rész egy olyan multiplayerre cserélt, ami igencsak felkeltette szerkesztőségünk figyelmét: megkaptuk a kooperatív módot. Együtt játszva minden kicsit jobb, minden kicsit könnyebb lesz, ezért kíváncsian vártuk, melyek lesznek azok a hangzatos marketingszövegek, melyek valóban megállják a helyüket a végleges verzió tesztjénél. Nos, rövidre fogva a dolgot: sajnos egyik sem.

Carver

Hősünk, Isaac Clarke a második rész óta elég kemény magánéleti válságban van, ráadásul még a Markerek víziói is nyomasztják. A játék kezdetén éppen otthon kesereg elvesztett barátnője, Ellie miatt, amikor két marcona legény rátör, s „rábeszélik”, hogy keresse meg az eltűnt exét. A két fickó közül az egyik a szokásosnál is morcosabb, ő Carver, aki az új társunk lesz. Az ő irányítását vállalhatja fel egy barátunk, vagy akár egy vadidegen is, és elvileg az ő történetét kellene jobban megismernünk a vadonatúj játékmódban.

Carver karaktere elég érdekes, már az első képkockák után sejthetjük, hogy nem igazán lesznek puszipajtások Clarke-kal. De persze hamar kiderül, hogy a kőkemény külső valójában csak egy végletekig cinikus, de jó embert takar – bár az is igaz, hogy a single player során Carvernek nem igazán sikerül levetkőzni a negatívabb jellemvonásait. Ezért aztán mi arra számítottunk, hogy a társunk személyisége inkább a koop alatt fog kibontakozni, mert hát a látványos és hangzatos E3-as prezentációk során megtudhattuk, hogy itt egy más oldalát ismerhetjük meg. De ez nem így történt.

A koop legnagyobb hibája az, hogy szinte semmit nem tesz hozzá az eredeti történethez. Az ígéretes marketingszövegek ellenére alig-alig vannak olyan jelenetek, amelyekben Carver hozzászólna a beszélgetéshez, és ennek hatására akár egy kicsit is úgy érezhetnénk, hogy érdemes volt második vagy akár harmadik végigjátszásra megpróbálkozni ezzel a játékmóddal. Nincsenek plusz dialógusok, csak néha-néha hallhatunk egy-egy elejtett mondatot Carvertől, és emiatt egyáltalán nem éreztük úgy, hogy érdemes volt újra nekikezdenünk az amúgy izgalmakban bővelkedő sztorinak.

Párban azért jobb

Apróbb változtatásokat viszont megfigyelhetünk a játékmenetben, és ezek azért bebizonyítják a koop létjogosultságát a programban. Ilyen például az, hogy a kooperatív módban a legtöbb kinézist igénylő berendezést nem egyedül, hanem ketten kell működtetnünk. Tehát amíg az egyikünk megfelelő helyen tartja az egyik berendezést, addig a másik aktiválja a szükséges kapcsolót. Szerencsére elég sok ilyen feladat található a pályákon, a gond csupán az, hogy a játék nem vezet rá, hogy mit kéne kezdeni velük, így gyakran a játékosoknak gőze sincs arról, miért nem működnek az egyszemélyes módban használt praktikák.

Ezenkívül a kooperáció hatására a játék sokkal könnyebbé, így kicsit élvezetesebbé válik. Ketten játszva könnyedén feltölthetjük megcsappant lőszerkészleteinket és életerőcsomagjainkat, hiszen ketten már könnyűszerrel végzünk azokkal a durva szörnycsapatokkal is, amelyek az egyjátékos módban még alaposan megizzasztják a játékost. A tárgykészletünket ráadásul átvihetjük az egyszemélyes módba is, tehát néha-néha érdemes benézni más játékosokhoz, ha másért nem, hogy farmoljunk egy kicsit. Emellett fontos megjegyeznünk, hogy a kooperatív módban megnyílnak a csak és kizárólag itt elérhető küldetések is, melyekből összesen 3 darabot találhatunk (a 4., a 11., és a 14. fejezetekben). Ezek a missziók nemcsak kitolják az amúgy is hosszú játékidőt, de még extra felszerelési tárgyakat is biztosítanak, valamint pár új átvezető jelenetet is megcsodálhatunk a teljesítésük közben.

Harmadszorra már sikerült

A Dead Space 3 kooperatív módja tehát nem váltja meg a világot, hiszen nem ad jelentős pluszt a történethez, ám ennek ellenére élvezetes részét képviseli a játéknak. Sajnáljuk, hogy a történet itt sem bontakozott ki jobban, hogy szinte semmi sem derült ki Carver múltjából, viszont érezhető, hogy a játék sok jelenete erre a játékmódra lett kihegyezve. Ennek köszönhetően érdemes egy próbát tenni vele, de hardnál alacsonyabb fokozaton ne merészeljétek elindítan!