Az idén 32 esztendős Contra-széria az Anniversary Collection képében lett a nyári időszak egyik retró sztárja, a Gryzor és Probotector címen is ismert sorozat rajongóinak pedig nem sokáig kellett éhezniük, mielőtt új kedvencre lelhetnek. Már ha bejön az a régi-új stílus, amit a Rogue Corps képvisel. Merthogy a részletek előtt azért nem árt tisztázni, hogy a szereplők újak, a műfaj nem az aranykort idéző oldalnézetes pusztítást idézi, hanem inkább a későbbi, térben és madárnézetből vagy részben hátulról vett formát, illetve a gyönyörűen rajzolt karakterek és hátterek látképét is másfajta dizájnra cserélték. Ettől még persze a játék lehet jó, csak úgy megemlítettem.
Háború után
Vissza a gyökerekhez! Ez lehetett a jelmondat, ami egyben jelképezi a széria egyik legjobb epizódjához történő visszatérést, meg egyben a szörnyek újabb felbukkanását. Merthogy csak pár évvel járunk az Alien Wars történései után, amiben több millióan meghaltak, és ami a videojátékos történelem egyik legnagyobb akciójátékát is jelenti. A történések azonban nem merültek feledésbe, elvégre a leamortizálódott világban az Elátkozott város néven elhíresült helyszín nagyszerű lootot biztosít a kincsek után kutatóknak, miközben a terület nem kizárólag jó dolgokat nyújt az emberiségnek. Nagyon nem – mutánsok és brutális szörnyetegek jönnek át a városban álló torony féregjáratán keresztül, így terrorban tartva a megmaradt civilizációt – meg persze a bemerészkedő Jaegereket.
Utóbbiak azok, akik ilyen-olyan károsodás mellett, de nem teljesen fogékonyak az Elátkozott város szörnyű hatásaira. Közöttük Lily, avagy Aero Kapitány az elmesélő, de társaságában megtalálhatjuk még a fiatal Ms. Harakirit, akinek a pocakja egy földönkívüli démont takar, amely örökké vérre éhes, vagy ott van a nem túl emberi, de annál barátságosabb Gentleman, nem beszélve a kiborg panda testében emberi aggyal létező Beastről, aki a banda legmulatságosabb karaktere. A csapat egyébként a karanténzónákat járja, gyűjti a minőségi cuccot, emellett pedig látványos módon zúzza le a rosszarcú idegeneket és mutánsokat, akik között meg persze elég sok feni rájuk a fogát. Így lészen csodálatos egyensúly a világban. Ámen!
Loot, shoot, progress
A felvezetés őrületes, a játéknak van egy elég bizarr, de kimondottan szerethető humora, emellett pedig bár nem kifejezetten szép, azért látvány terén sem mondhatni csúnyának. Jó, nekem nem jön be, a kézzel rajzolt dolgokat jobban szeretem, itt a dizájn az ízlések és pofonok kategóriájába esik. Viszont van mindenféle multi, lehet hullámokat ritkítani, járni az alap pályákat és missziókat, majd extra küldetéseket bevállalni a nagyobb lootért, miközben a több körön, egyre nehezebben teljesíthető feladatok jelentik az igazi mókát. Persze ez csapatban az igazi, felfejlesztett karakterekkel: nemcsak a fegyvereket, de magukat a hősöket is lehet upgrade-elni, a helyi jó orvosok (na, ezen különleges dokik kése alá sem feküdnék) új agyat, új szemeket is képesek adni, persze mindegyiket speciális képességekkel együtt. Van bomba, van speckó, vannak brutálisan látványos főellenfelek, mókás kivégzések, szóval alapvetőpen nem lehet okunk a panaszra.
Hogy nekem a klasszikus stílus jön be jobban, az már inkább az én bajom, bár az már nem annyira, hogy a platformer részek kifejezetten idegesítők, pláne, hogy általában időre kell valamit begyűjtenünk az emeleti részeken, ahol még ellenfelek és robbanások is nehezítik a dolgunkat. Kihívásból egyébként nincs hiány, szóval tényleg nem árt a 4 fő, meg egymás képességeinek a támogatása. Úgy viszont jól szórakozhatunk vele.
