Kevés olyan stratégiai játék létezik, mely akármikor magával tud ragadni, ha betöltöm. A StarCraft-széria ugyan gyorsan elvarázsol, a Civilization pedig tényleg képes a székbe ragasztani órákon át, de a Company of Heroes 2-nek megvan az a sajátos, kihívásokban és látványos jelenetekben gazdag adalékanyaga, amitől mindig visszaszokom rá, s képtelen vagyok szabadulni tőle. „Csak még egy pályát.” – győzködöm magam éjjel egykor. „Talán ha ezt vagy azt máshogy csináltam volna, sikerül a küldetés.” – gondolkodom az ágyban, agyam fogaskerekei pedig még mindig a legutóbbi mérkőzésen járnak. A CoH 2 tehát egy egészen kivételes játék, mely nem csak RTS-rajongóknak, de lényegében bárkinek ínyére válhat.
A HÁBORÚ LEGNAGYOBB CSATÁJA
S bár a Company of Heroes 2 kétségtelenül az egyik legkiválóbb RTS, amit a Föld valaha a hátán hordott, sajnos nem tökéletes. Azt valószínűleg sokan tudjátok, hogy egy második világháborús, rendkívül életszerű jeleneteket, mindazonáltal gyors reflexeket és helyzetfelismerő készséget kívánó stratégiáról van szó. A rengeteg pozitív jelző mellett viszont mindenki egyetértett abban, hogy az alapcsomag erős hiányossága volt, hogy bár a multiban két ország katonáit irányíthattuk, csupán egyetlen hadjáratot tartalmazott, a szovjetekét. Nemrégiben viszont érkezett egy másik expanzió hozzá Western Front Armies címmel, s bár azt hihetnénk, hogy ez a csomag orvosolta a fent említett hiányosságot, és végre egy újabb egyszemélyes hadjáratot biztosított a fotelparancsnokok számára, sajnos nem így történt. E kiegészítőben ugyanis csak két új frakcióval bővült a játék, a teljes amerikai haderővel és a német überkommandóval. Igen, játszattunk skirmish küldetéseket, kaptunk egy pár új térképet, s bár az újdonságok száma elfeledtette velünk azt, hogy megint nincs új kampány, nem volt felhőtlen az örömünk. Nos, az Ardennes Assault pontosan ezt igyekszik orvosolni.
A csomag címe valószínűleg már sokat elárul arról, hogy hol és mikor játszódnak az események, de a történelemből gyengébbek kedvéért elmondjuk: 1944 decemberében járunk, a náci Németország az összeomlás határán van, a szövetséges haderők pedig egyre mélyebben hatolnak be a németek által megszállt területekre. Az ardenneki offenzíva gyakorlatilag a Harmadik Birodalom utolsó ellentámadása volt, amely igyekezett a Wehrmacht oldalára billenteni az erőviszonyokat. Az ütközet Belgium, Luxemburg és Németország területén zajlott, amiben a németeknek sikerült a szövetséges vonalak mögé betörniük, de végül utánpótlási nehézségek miatt feladni kényszerültek állásaikat. 1965-ben készült is erről egy nagyon jó kis film, „A halál ötven órája” (Battle of the Bulge) címmel, javaslom mindenkinek az újra- vagy megnézését (még úgy is, hogy hadtörténeti szempontból eléggé pontatlan darabról van szó). Na, szóval a Company of Heroes: Ardennes Assault e viszonylag nem túl nagy területre kiterjedő, de rendkívül véres csatát hivatott bemutatni és felidézni, méghozzá végre egy egyszemélyes kampány keretében. De lássuk, mit kapunk!
PARANCSOLSZ?
Először is a kampányban az előző kiegészítőben bemutatkozott US Forces, vagyis az amerikai hadsereg katonáit fogjuk irányítani, akik 11 plusz 7 extra küldetésben próbálhatják meg kiszorítani a fritzeket az európai kontinens északi csücskéből. A dolog legérdekesebb vonulata kétségtelenül az, hogy mindezt nem a szokásos, lineárisan felépített formában kell megtennünk, hanem gyakorlatilag mi magunk dönthetjük el, hogy hol, mikor, milyen haderővel kívánjuk felvenni a harcot a németekkel. Induláskor rögtön felkínálja számunkra a játék, hogy válasszunk három parancsnokot magunknak, akik más-más egységekkel, lehívható képességekkel és fejlesztésekkel vannak felvértezve. A lista nem túl bőséges, mindössze négy figura közül választhatunk, ráadásul úgy, hogy a negyedik fizetős (!). Miután kiválasztottuk parancsnokainkat, akarom mondani jót röhögtünk a mikrotranzakciós rendszerek egyik legdurvább lépésén, bemutatkozik a kiegészítő legérdekesebb oldala, a kampánytérkép. Itt láthatjuk, hogy mely területeken állomásoznak a saját és az ellenséges csapataink, a dolgunk pedig az lesz, hogy kiszorítsuk vagy megsemmisítsük a németek állásait. Ezt pedig úgy tehetjük meg, hogy a térképen elkezdjük tologatni hadoszlopainkat, és ezzel gyakorlatilag mi választjuk ki, hogy mikor és kit támadunk meg. Mi döntjük el, hogy melyik parancsnok irányítása alatt lévő egységeket vezéreljük, hogy hova menjünk, és hogy bekerítsük vagy kiszorítsuk ellenségeinket egy-egy területről.
De ez a rendszer nem csupán ennyiből áll. Hadseregeink ugyanis úgynevezett tartalékpontokból gazdálkodnak, és minden egyes mozgás és ütközet komolyan gyengíti azok erejét és hatékonyságát, azaz a tartalékaikat. Ha sikerül több területet elfoglalnunk, tartalékaink nőnek, melyekből nemcsak „meggyógyíthatjuk” legyengült csapatainkat, hanem további fejlesztéseket is vásárolhatunk számukra.
Minden hadoszlopnak külön képességfája van, melyen rendkívül jó kis bónuszokat adó extrákat bonthatunk ki, szintén ezekből a pontokból. Sőt, hadoszlopaink még fejlődnek is! Minél több csatát vívunk, minél több tartalékponttal rendelkezünk, annál nagyobb az esély arra, hogy szintet lépjenek és még fejlettebbé, hatékonyabbá váljanak. Természetesen az sem mindegy, hogy mikor és hol csapunk le a térképen a Wehrmacht katonáira, ugyanis az ő nehézségi szintjük is úgy változik, hogy mekkora haderőt tudnak felvonultatni egyes területeken. Ez meghatározza az egyes küldetések nehézségét és azt, hogy mikor milyen ellenséges egységekkel találkozhatunk. Ott például, ahol erős a német jelenlét, magasabb szintű, veterán katonákra is számíthatunk, vagy megjelennek az orvlövészek és az aknavetős egységek is, ezzel szívatva minket a halálba.
MENNYI!?
Ez a kampány tehát e rendszernek hála többször is újrajátszható, mivel döntéseink során más-más eredményeket és végkimenetelt érhetünk el. A csomagban egyébként 11 pálya található, melyeken a stratégiai játékokból jól ismert elemek köszönnek vissza ránk, pár jópofa plusszal megtámogatva. Van, ahol terület kell megvédenünk a hullámokban érkező német seregek elől, van, ahol egy konvoj útját kell biztosítanunk, és akad olyan szituáció, ahol nekünk kell támadásba lendülnünk és elpusztítani az überkommandó helyőrségeit. A 11 alappálya mellé kapunk még 7 véletlenszerű eseményt is, melyeket a térképen való mozgással csalhatunk elő. Összességében tehát egy rendkívül jól felépített, izgalmas DLC-t köszönthetünk az Ardennes Assault képében – de van itt egy kis bibi. Méghozzá az ár.
A csomag ugyanis 7000 forintba kerül itthon, aki pedig a Steamen szeretné megvásárolni, annak közel dupla ennyit, azaz 40 eurót kell kicsengetnie érte. Ez pedig rendkívül sok egy olyan kiegészítőcsomagért, amiben gyakorlatilag csak egyetlen hadjárat kapott helyet. Oké, a kampányt többször is újrajátszhatjuk, jó pár órára leköthetjük magunkat vele, de 7000 forintért!? Jobb lett volna, ha az előző expanzióval együtt kerül kiadásra, amúgy is összepasszol a két tartalom, mert ez az árazás már a pofátlanság határát súrolja. Ráadásul a játék különösen szemtelen mód tömködi az arcunkba a további minikiegészítőket megvásárlásra – egy-egy küldetéscsomagot 4-7 euróért szerezhetünk be. Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a tartalom remek, a játék még mindig kiváló, de az árazást rendkívül arcátlannak és túlzónak találtuk.
