A Boxelware játéka, az űrhajóépítésre és felfedezésre kihegyezett Avorion, hosszú idő után elkészült és kilépett az Early Accessből. A procedurális galaxisában egymagunk vagy online, másokkal közösen is garázdálkodhatunk, elindíthatjuk kis magánvállalkozásunkat, megkötések nélkül kalózkodhatunk, de ha úgy tetszik, akár saját birodalmat is építhetünk.
Így neveld az űrhajódat
Az Avorion magját az űrhajóépítés és a szabad felfedezés adja. Előbbi nagyszerűen működik, már ha az embernek van affinitása ahhoz, hogy ilyesmiben elmélyedjen. A játékban könnyen elkaphat minket a bőség zavara, rengeteg alkatrész áll rendelkezésünkre különféle alakzatokban, így lényegében azt építünk meg, amit csak akarunk. A kis vadászgépektől az űrvárosoknak is megfelelő hatalmas monstrumokig bármit összehozhatunk, és ezek fölött át is vehetjük az irányítást – vagy rábízhatjuk őket az MI-re. Az egyetlen nehézség ebben, hogy a kamera macerásan irányítható rá az egyes objektumokra, így az építkezés kellő türelem híján akár frusztrálóvá válhat.
Ha pedig nem vagy híve a self made csillagbárkáknak, akkor sincs ok a kesergésre, választhatsz az előre gyártott hajók közül vagy a Steam Workshopban lévő csillagflottákra elég rajongói hajóból – a Workshopot amúgy is érdemes áttúrni, mert nagyszerű alkotásokkal van tele, és nem egy modifikáció javít a játékon.
A felfedezés sem rossz, bár ezen a ponton az ember egy idő után elkezdhet unatkozni. Egyrészt, a bányászás, erőforrás gyűjtögetés nem éppen a legizgalmasabb oldala az ilyen space simeknek, akkor meg pláne nem fog repülni az idő, amikor egy méretes aszteroidát tíz perc alatt bányászol ki. De ezeket az unalmas rutinmelókat simán rá lehet hagyni az MI-re, ami – furcsa módon – sokkal hatékonyabban képes mindezt prezentálni.
Az MI irányította egységek amúgy meglepően hatékonyak, így nagyon sok feladatot rá lehet bízni a gépre, és érdemes is ezt megtenni. Elküldhetjük rendszerek felfedezésére, elpusztult hajók roncsait fosztogatni, de még a kereskedést is rábízhatjuk – bár, mivel nem alkudozik és nem válogat az árukban, így ezt a feladatot azért nem látja el olyan jól.
Na, jó, de ha mindent rábízok az MI-re, mit csináljak én? Nos, a válasz egyszerű: építs birodalmat! Az Avorionban a kis magánvállalkozásodat komplett galaktikus birodalommá fejlesztheted, ha ügyesen építesz. Űrállomások felhúzásával szinte korlátlan bevételre teszel szert, így kiállíthatod saját flottádat, amit elküldhetsz – vagy te magad elvezényelhetsz – a galaxis többi pontjára felderíteni, hódítani, nyersanyagot gyűjteni.
Ezen a téren egyetlen bosszantó dolog van: az ellenségek. A játék ugyanis random időben spawnolja az ellenfeleket, és mindig csak abba a rendszerbe, ahol éppen tartózkodunk. Ez két okból probléma. Az egyik az, hogy lényegében értelmetlen a területek védelme, hiszen a naprendszerek egészen addig nincsenek veszélyben, amíg nem repülünk oda. A másik gond, hogy így olyan rendszerekben is belefuthatunk kalózokba, ahol nemhogy nincs egy teremtett lélek sem rajtunk kívül, de értékes nyersanyag sem akad. Ez pedig alaposan megtöri a hangulatot, kizökkent a játékból, hiszen érzed, hogy a program csak azért dobta be az ellenséges hajókat, hogy téged „szórakoztasson”.
Negatív erőhatás
A játéknak van egy hevenyészett sztorija, amit érdemes inkább keretként kezelni, hiszen csak arra jó, hogy összefogja az Avorion elejét és végét. A célunk eszerint eljutni a galaxis közepére, ahol a leg-leg-legjobb nyersanyagok várnak ránk.
Ez a „sztori központú” kampány lényegében fél tucat, kissé random eseményből áll. Mivel az egész játék procedurális, nehéz kiszámítani, hogy ezek az események hol következnek be, így elég könnyű kihagyni őket, pláne, ha elkalandozunk. És én azt mondom, hogy érdemes elkalandozni, mert az Avorion sokkal szórakoztatóbb játék, ha csak akkor törődünk ezekkel az spawnolós, lootolós eseményekkel, ha véletlenül beléjük futunk.
Szintén kicsit elvesz az élményből a kiegyensúlyozatlanság. Néhány alkatrésznek semmi haszna, némelyik pedig már-már olyan, mintha beépített cheat lenne. Említettem, hogy űrállomások felépítésével szinte korlátlan bevételre teszünk szert – idáig viszont azért nem egyszerű eljutni. De ugyanígy drasztikusan megkönnyíti az életünket néhány napelemtábla, ami mindenféle hátrány nélkül biztosít közel végtelen energiát és még piszok olcsóak is. Fegyverek terén sem rózsás a helyzet, ugyanis nagyon gyorsan szert lehet tenni olyan erős ágyúkra, amik felszerelése után lényegében Duck Hunttá válik az Avorion.
Mindezeken túl a játék még mindig iszonyú bugos. Szerintem minden olyan hibába belefutottam, amihez novemberben, az Early Access teszt idején szerencsém volt, vagyis ezen a téren nem történt előrelépés. A program hajlamos elakadni missziók közben, néha cefetül nem érzékeli, hogy egy objektum van a hajó előtt, az fps drop pedig szinte állandó.
Kellemes kikapcsolódás
Az Avorion nem fogja megváltani a világot, és még ráfér néhány tucat frissítés, az fix. Ugyanakkor könnyen magával ragadja a játékost, és hosszú órákra képes megtartani, ami szerintem mindenképpen nagy erénye. Tipikusan olyan játék, ami nagyszerű időtöltést jelenthet az unalmas napokon.
