Top 5: Esport botrány

Az esport egy csodálatos dolog. Nem csupán milliókat mozgat meg nap mint nap, de új távlatokat nyit meg előttünk. Ezután a mondat után pedig következhetne egy allegória a kapitalizmusról, hiszen érdekes módon a legszaftosabb balhék mindig a pénz körül forognak, viszont senkit sem akarok halálra untatni. Inkább foglalkozzunk egy kis polgárpukkasztással, annyi különbséggel, hogy az alant található esetek egytől egyig megtörténtek és nem fogtok bulvár matérával találkozni.

A számba vett esetek mind átestek egy szűrön. Kritériumként megszabtam, hogy csak azok a botrányok kerülhetnek fel a listára, amik esport berkekben vagy esport versenyek alkalmával robbantak ki. Tehát például a tavaly brutális visszhangot kapott CS:GO lottós eset nem került fel ide, tekintve, hogy ugyan Counter-Strike-ról van szó, a botránynak semmi köze sincs a játék esport oldalához. Valamint az eseményeknek egy- vagy többmódon befolyásolnia kellett a szférát, ezért például az, amikor a Dreamhack Winter 2015-ön Richard Lewis megcibálta Lodát, szintén nem fog helyet kapni. Most, hogy ezt tisztáztuk kezdjük is el még mielőtt lemegy a nap.

5. Játszol vagy kilakoltatom anyádat

Sokszor hallani olyan esetekről, ahol egy-egy torna után az egyéni versenyzők vagy a játékosokat a szárnyuk alá vevő csapatok nem kapják meg a maguk jussát az esemény végeztével. Amiről beszélgetni fogunk az egy olyan eset, ami 2015-ben történt meg és központjában három személy áll: egy menedzser, egy játékos és annak édesanyja.

A MeetYourMakers nevű profi német League of Legends csapat hasonló gondokkal küzdött, mint a fent említett kifizetési problémák, nevezetes a pénzvisszatartás problémájával. Egykori játékosuk, Kori, polgári nevén Marcin Wolski el akarta hagyni a csapatát, mivel azok még az azt megelőző évi nyereményeit sem fizették ki. Az indok világos, és a srácnak abszolút jogában állt a távozás mezejére lépni. Azonban a MeetYourMakers éppen egy torna küszöbén állt, és kilépése nagyban rontotta volna a csapat nyerési esélyeit. Mit tesz ilyenkor egy jó menedzser? Utánpótlás után néz vagy ha akad nekik, akkor beállítja a tartalékosjátékost, más néven subot. Sebastian „Falli” Rotterdam, a MeetYourMakers menedzsere azonban egészen másként gondolta megoldani a helyzetet.

Rotterdam felhívta telefonon Kolit, majd megfenyegette őt azzal, hogy amennyiben nem áll készen a tornára, akkor gyakorlatilag kilakoltatja. Vagyis voltaképpen nem a fiút, hanem annak édesanyját és az egész családját.

„Tudod, hogy anyád aláírta a szerződést? Magam fogok gondoskodni róla, hogy elveszítsétek a házatokat. Ezt vedd ígéretnek” – mondta a férfi.

Mindez annyira abszurd és bizarr, hogy senki sem hinné el, ha Korinak nem lett volna annyi sütnivalója, hogy rögzítse a telefonos beszélgetés hanganyagát. A felvétel az interneten kötött ki, ezzel publikusan megszégyenítve az egykori menedzsert.

A Riot rögvest lépett, ahogy az eset napvilágra került. Rotterdam permanensen bannolásra került minden hivatalos League of Legends bajnokságról, illetve eltiltották a kompetitív szférában való aktív szerepvállalástól. Végezetül az MYM organizáció kapott egy 5 000 eurós csekket a kellemetlenségek elkerülése végett.

4. Bányászat csak saját felelősségre

Valószínűleg kevesen vagytok, akik tudjátok, mi az a Bitcoin és hogyan működik, ezért tartok egy gyorstalpalót. A bitcoin a világ első decentralizált pénzneme, amely kizárólag online létezik, fizikailag nem. Előnye, hogy utalása közvetlenül történik (ember fizet egy másik embernek, és nem bankon keresztül folyik a tranzakció) ezért a terhelési díjak csekélyke mennyiségűek, és a valuta minden országban használható előfeltételek és önkényes korlátok nélkül. További előnye, hogy bárki hozzájuthat azzal, hogy letölt és futtat egy „bányászó” applikációt a számítógépén. Azonban a digitális érme farmolás lassú folyamat, ami gyakran rengeteg időt és energiát emészt fel hiszen pontosan úgy, mint egy PC játék esetében, ez alá is kell a combos vas. Na de hogyan kapcsolódik mindez az esporthoz?

2013-ban az E-Sports Entertainment Association (ESEA) kiadott egy önálló anti-cheat klienst, amit ezrek töltöttek le odahaza a gépjeikre. Azt azonban nem tették közzé, hogy a szoftver voltaképpen egy olyan maleware, ami a PC-k grafikus kártyáit használva bitcoinokat farmol. A turpisságra egy „ENJOY ESEA SHEEP” nevű felhasználó jött rá, miután a rendkívül magas GPU használat felkeltette benne a gyanút.

A botrány kirobbanását követően az ESEA társalapítója, Eric Thunberg a vádakra adott válaszában egy véletlenül kiadott áprilisi tréfának bélyegezte az esetet, ami még több zúgolódást keltett. Később a fickó első közleményében annyit mondott: „lol, hát ez gyorsan agresszív lett”.

A bányászó kliens 2013. április 14-től volt éles és egészen május elejéig működött. Ennyi idő elégendő volt ahhoz, hogy bődületes mennységű pénzt halásszanak ki az internet hálójából, pontosabban szólva az akkori árfolyamnak megfelelően 3 602 USA dollár értékben tettek szert bitcoinra. A sikeres bányászási akciót azonban csupán rövid ideig élvezhették az ESEA dolgozói: később megbírságolták őket 1 millóra, tehát minden egyes kifarmolt dollárért 300 másikkal fizettek.

3. A drog nem játék, értem?

A dopping a sportlét egyik legnagyobb ellenfele, hiszen drogok hatása alatt az egyén (jelen esetben csapat) nem saját rátermettségét bizonyítva ér el vele eredményt, hanem azoknak feltupírozásával. Nem véletlen, hogy hivatalos sporteseményeken különféle tesztekkel és sokszor szúrópróbaszerűen igyekeznek a szervezők megtalálni azokat a versenyzőket, akik szerekhez nyúlnak a siker eléréséért. Azonban az esportok még mindig olyannyira gyerekcipőben járnak, hogy a szervezők hajlamosak megfeledkezni az esetleges csalásról, ami alatt nem az aim-botok bekapcsolását értem.

2015-ben a Cloud9 CS:GO divíziója felhagyott a tiszta küzdelemmel amikor teljesítménynövelő drogokhoz nyúlt. A teljes csapat egy receptre kapható gyógyszert szedett, amelynek neve Adderall, és rendszerint olyan emberek használják, akik figyelemzavaros hiperaktivitási rendellenességben (ADHD) szenvednek. Továbbá nem kirívó eset az sem, ha vizsgaidőszakban egyetemistákat látunk hasonló készítményekkel szaladgálni, mivel az Adderall és a hozzá hasonló szerek rendelkeznek egy közös ponttal: amfetaminszármazék található bennük, aminek köszönhetően azoknak, akik a bogyó hatása alá kerülnek, ideiglenesen javul a koncentrációkészségük és huzamosabb ideig képesek ébrek maradni.

Az amerikai C9 figyelemfokozó szer hatása alatt lépett közönség elé az ESL Katowicén, ami csak a verseny után tudódott ki egy interjú során, amelyben Kory Friesen szólalt meg és kotyogta ki a titkot: „nem is érdekel. Mindannyian Adderallozuk” – mondta Semphis a beszélgetés felénél, majd a riporter felnevetett és kérdőlegesen hozzátette a maga gondolatát: „mindenki Adderallozik ESL LAN-okon, nem?”

A hír természetesen botrányt kavart (különben mit keresne a cikkben?) és a közönség nemtetszésének, illetve sajtóvisszhangnak hála az ESL bevezette a versenyek előtti kötelező doppingtesztet, méghozzá még abban az évben.

2. 322 a’la StarCraft

A doppingolás mellett a pénzért „eladott” meccsek a sportok egy másik óriási ellensége. Persze sok esetben humorforrásként tekintünk rájuk, és meme-eket kreálunk belőlük. Itt van például az orosz Alexei „Solo” Berezin esete, aki saját maga és a csapata ellen fogadott egy Starladder mérkőzésen, majd az éles meccsek alatt szándékosan rossz playekkel direkt eldobta a győzelmet. A férfi 322 dollárt nyert, ám a pénzt sose kapta kézhez, és 1 évre eltiltották a profi játéktól. Azóta a Dota-közösségben a szándékosan vagy indirekt módon gyenge playeket szokták a játékosok és a közönség „322”-nek bélyegezni. Solo baklövése azonban csupán a kezdet volt. Két évvel később a StarCraft 2 új magaslatokba emelte a koncepciót.

Egy újabb sztori érkezik 2015-ből, ami csaknem az egész évet átívelte. Januárban látták meg a napvilágot az első jelek azzal kapcsolatosan, hogy valami nem kerek a szcénával. Két mérkőzés fogadásai is érvénytelenítve lettek; először San vs Dark január 20-i elsőfordulós ProLeague szériáját tették semmisé, majd 23-án az INnoVation vs Super párharc is ugyanebben az elbánásban részesült.

Aztán alig egy pár napot követően, február 8-án az OlimoLeague szervezője Olivia Wong felhívta a figyelmet arra, milyen hatalmas mértékben befolyásolják az illegális online fogadások a StarCraft 2 ligákat. Ezenfelül közzétett egy listát, amelyen olyan ligákat jelölt meg, ahol a szervezők szerencsejátékkal foglalkoznak, és veszélyeztetik a tiszta játékot és az integritást.

Az idő múlásával számos meccs online fogadása lett érvénytelenítve, a KeSPA (Korea e-Sports Association) is rákényszerült arra, hogy kiadjon egy nyilatkozatot az üggyel kapcsolatban, illetve júliusban eltávolításra került az in-game óra a ProLeague közvetítései alatt. Utóbbi húzással megnehezítették a fogadó site-ok dolgát, mivel megannyi tét specifikusan az időt veszi figyelembe. Például az első 5 percben nem hal meg egy egység sem, stb.

A felzördülést hosszas csend követett, majd októberben bekövetkezett a vihar. Három embert gyanúsítottak meg, majd vettek őrizetbe bundázás vádjával. Két profi játékost (YoDa, BBoongBBoong) és egy edzőt (Gerrard). Mindhárman a Prime nevű szervezet tagjai voltak egészen a letartoztatásuk pillanatáig, később a KeSPA permanensen bannolta őket. Az ítélethozatalra 2016 márciusán került sor, amelynek végén a három gyanúsított fejenként 18 hónap letöltendő börtönbüntetést kapott 3 év felfüggesztéssel. Ezen felül pénzbírsággal is sújtotta őket, YoDa 30 000 000, BBoongBBoong 10 000 000 és Gerrard 5 000 000 koreai von befizetésére lettek kötelezve.

Egy hónappal később 2 másik játékos is gyanúba keveredett, név szerint Life és Bbyong. Life az előző ügyhöz hasonlóan 18 hónap börtönt kapott 3 év felfüggesztéssel és egy 70 000 000 vonos csekkel.

1. A kínai vendégszeretet

A szomorú helyzet az, hogy önálló listát tudnék írni azokról a versenyekről, ahol valami kisiklott. Beszélhetnénk Sanghajról, ahol az élőadás szünetében rúgták ki a műsorvezetőt. Vagy a szlovéniai Gaming Paradise-ról, aminek inkább a Gaming Hell nevet kellett volna viselnie a rettenetes koszt, a teljes mértékben magukra hagyott játékosok, talentek, az előre bejelentett nyeremények kifizetése nélkül, és még ki tudja, mi minden más után. A prímet azonban mindenképpen a WCA viszi, ehhez kétség sem fér.

A Wolrd Cyber Arena, vagy röviden WCA egy kínai rendezésű globális versenysorozat. Az ominózus eset ki nem találjátok mikor, igen, 2015-ben, december közepén történt. Megpróbálom összesűríteni nektek a főbb pontokat azt illetően, hogy mégis mi volt a baj a WCA-vel, mert, ha mindenről szót ejtenénk, amit félresiklott, akkor a végére disszertációt írhattok arról, hogyan nem szabad versenyt szervezni.

A WCA egy papíron kolosszális méretű versenysorozat, ami 2014 óta létezik, és annyi versenyszámban indulhattak a játékosok, hogy nincs ember, aki mindet fel tudná sorolni. Volt itt Hearthstone, DoTA 2, League of Legends, Heroes of the Storm, Warcraft 3, World of Tanks, CrossFire meg pár mobiljáték. Az összeállítás lenyűgöző, hiszen mindenki megtalálja a magának tetsző játékot és biztos nem fog unatkozni. Ami ennél is letaglózóbb volt az a pénznyeremény. Csak hogy egy pár számot említsek: a HS verseny összdíjazása 1 400 000, a League of Legendsé 1 500 000, a WOT-é 2 000 000 és a Dota 2-é potom 4 300 000 kínai jüan volt. A bődületes mennyiségű pénz ígérete nem csupán a kínai játékosokat, de az európai és amerikai csapatokat sem hagyta hidegen. A nyugat számos országából érkeztek versenyzők, és ez lett a vesztük.

A nyugati és a kínai csapatok és szóló játékosok el lettek szeparálva egymástól a tornának helyt adó Yinchuan két külön pontjára. Míg a hazaiak egy könnyen megközelíthető hotelból érkeztek az arénába, addig a vendégek egy 45-60 perces buszúttal tehették meg ugyanezt. Azt gondolná az ember, hogy ez csupán rossz szervezés kérdése, ám mint kiderült, ez korántsem így van. A szervezők szánt szándékkal száműzték a nyugatiakat a városhatárba, egy 5 csillagos hotelbe, amelynek környezetében az utcalámpákon kívül nem volt semmi. Voltaképpen fogságba ejtették őket, és csak akkor engedték meg, hogy elhagyják a hotelt miután aláírtak egy nyilatkozatot arról, hogy csakis saját felelősségükre teszik mindezt, és feloldozzák a WCA munkatársait a felelősség alól.

A wifi olyan mértékben lassú volt, hogy például zenét sem tudtak hallgatni, nemhogy online meccseket játszani és gyakorolni. Netkávézóba is csak úgy tudtak beülni, ha volt velük valaki, aki rendelkezett kínai személyigazolvánnyal.

Azok a csapatok, akik női alkalmazottal érkeztek, például a menedzserük egy hölgy volt, azoknak különösképpen kellett vigyázniuk magukra, hiszen Yinchuanban még működik az úgynevezett „vallási rendőrség”. Igazi szaúd-arábiai hangulat volt, mivel egy nő és egy férfi nem tartózkodhatott közös légtérben, ha jót akartak maguknak, míg a közös szoba főbenjáró bűnnek minősült.

Ami pedig a meccseket illeti, nos ott sem volt minden fenékig tejfel. Az arénában felállított nagyszínpadot csakis az esemény megnyitásakor és zárásakor látták a nézők, és egyetlen játékot sem játszottak rajta. Helyette az oldalsó, másodlagos színpadon volt pár fontosabb mérkőzés, aminek a két oldalán felállított boxok nem voltak hangszigeteltek. A döntők alkalmával a kínai csapatok tisztán értették a kommentátorok és az analizálók mondatait, mivel a közvetítés az ő nyelvükön folyt, míg a többi csapat értetlenül állt a dolog előtt.

A mérkőzések nagyrésze azonban a háttérben folyt, kis asztalokon, összecsukható székeken, gyakran fejhallgatók nélkül, ergo mindent hallottál, amit az ellenfeled mondott, ugyanis szemben ültetek egymással. Még az is megesett, hogy egy-egy hozzátartozó kémkedett nekik a másik csapat mögé osonva, majd leadva a drótot. Tiszta mérkőzés, ugyan kérem, kinek kell az?

Nem csoda hát, hogy a meccsek gyorsabban elteltek, mint a reklámszünetek, és még így is csúszott a menetrend. És ha azt mondom, „csúszott”, úgy értem, hogy elzakózott és lezuhant a kert végébe. Példának okért a League torna egyik napja nem csak a reggelt, a délutánt és az estét, de az éjszakát is felemésztette.

Az egész arénában bődületes hideg volt, mivel a távfűtés luxus, és a liga a decemberi mínuszok között esett meg. A fáradtság és a hideg megtette a kellő hatását. Egy LoL játékos kórházba került és többen betegen játszották végig az egész eseményt. Ezek után gondolná az ember, hogy nincs az a pénz, amiért maradnak a torna végéig. A gond csupán annyi, hogy mivel nincs internetezésre lehetőség, azért repülőutat sem tudtak intézni maguknak. A hotelben ragadtak, megint.

Nem kizárólag a játékosokra járt rá a rúd, de a közönségre is. A belépő átszámítva mintegy 19 500 forintba került, és gyakorlatilag csak a nyitányt és a záróünnepséget tudtad élőben a helyszínen megtekinteni. Akik nem mentek haza, azok néhány falra felszerelt kisebb TV körül gyűltek össze és követték a meccseket.

Azt hiszitek itt a vége? Ugyan, kérem, akad itt még bőséggel kibeszélni való. Azonban szerintem jobban jártok, ha megnéztek egy podcastet, ahol az egyik kiutazott amerikai csapat tulajdonosa és annak menedzsere beszél másfél órán keresztül arról, min mentek keresztül ők és más játékok képviselői.