Top 5: cenzúrázott videojátékok

A cenzúra, mondhatni, szükséges rossz, hisz vannak olyan tartalmak, amik tényleg jobb, ha nem kerülnek nyilvánosságra. Nem egyszer előfordul viszont, hogy az olló kicsit megszalad, és a nemkívánatos vagy öncélú anyagokon túl később hiányolt dolgok is áldozatául esnek a túlbuzgó cenzoroknak. A napokban pont a Wolfenstein: The New Order című játék magyarországi plakátjai jártak így, a furcsa eset apropóján pedig úgy döntöttünk, hogy összeszedjük a játékipar legbrutálisabb ollózásait.

5.: South Park: The Stick of Truth

Egy viszonylag friss cenzúrabotrányról van szó, hisz a South Park: The Stick of Truth csak nemrég jelent meg. A játék PC-s változatával minden a legnagyobb rendben van, senki sem nyúlt hozzá, így a vásárlók a maga teljességében élvezhetik az abortuszos minijátékot. Akik viszont konzolon szeretnének játszani a programmal, meg kell barátkozzanak a ténnyel, miszerint az Xbox 360-as és PS3-as South Park: The Stick of Truth több jelenetet nélkülöz Európában. Többek között a már említett abortuszt, ami ugyan elég durva vicc, de számtalan más, még ennél is keményebb poén benne maradt a programban, gyakorlatilag érthetetlenné téve a cenzorok döntését. Ugyanígy megmagyarázhatatlan, hogy a Randy Marshot érő análszondázást miért nem láthatjuk, amikor teszem azt egy hatalmas, abortált náci zombi embrióval szembekerülünk. Még szerencse, hogy a South Park alkotói, Trey Parker és Matt Stone nem estek kétségbe, hanem a cenzúrából is viccet csináltak -- az alant látható kép például az análszondás jelenetnél fogadja a játékosokat.

4.: Wolfenstein-sorozat

Emlegetett szamár, hisz a hónapban megjelenő Wolfenstein: The New Orderről már a bevezetőben is szó esett. Mivel azonban a Wolfenstein-sorozat egyidős az FPS-zsánerrel, és rögtön egy olyan vitatott témába tenyerelt bele, mint a második világháború, érthető, hogy a cenzorok sokáig nem tudták hová tenni, sőt, a 90-es évek elején azzal voltak tele a hírek, hogy a texasi id Software egy botrányos, erőszakos és betiltásra érett játékot dobott piacra. Hiába, a Wolfenstein 3D-t még 1992-ben sem nézték jó szemmel az erkölcscsőszök: a játékban egy amerikai kém szerepében kellett nácik egész hadát szitává lőnünk, annak idején döbbenetes grafikai megvalósítás és pofátlan humor kíséretében. Utóbbira jó példa, hogy amikor magával Hitlerrel nézünk farkasszemet, a Führer először robotpáncélban veszi fel a kesztyűt, majd mikor meghal, utolsó erejével még búcsút int feleségének, Eva Braunnak.

A játék PC-n végül is nem kapott cenzúrát -- egész egyszerűen betiltották Németországban (ez a restrikció még most is él), ollóra tehát nem volt szükség. Ellenben a népszerű játék konzolos átiratai esetében már lecsapott a cenzorok kíméletlen kalapácsa. A Nintendo nagyon szerette volna SNES-en látni a PC-s sikerjátékot, az id pedig gond nélkül átírta azt a technikailag viszonylag elavultnak számító konzolra. Csakhogy a japánoknak nem jöttek be a nácik, így Carmackékat meg sem kérdezve minden rájuk utaló referenciát kivágtak a Wolfenstein 3D-ből. Nem vicc: a SNES-változatban a horogkeresztek helyén sima keresztek (vagy inkább fekete pluszjelek) vannak, a német katonák pedig… nos, katonák, akik lőnek rád. Vér nincs, mert az minek. Az id Software-t annyira felhúzta a dolog, hogy a legenda szerint ők adták oda végül a Wolfenstein 3D forráskódját a Wisdom Tree nevű cégnek, elősegítve a Nintendo által el nem ismert egyetlen SNES-játék, a Super Noah’s Ark 3D elkészültét.

Ám a sztori még nem ér végett itt, á, dehogy. A kilenc évvel később kiadott Return to Castle Wolfenstein is csak úgy jelenhetett meg Németországban (figyelem, a második legnagyobb európai videojáték-piacról beszélünk), hogy… hogy… komolyan, leírni is nehezemre esik a röhögéstől: a játékos nem a nácik ellen harcol, hanem a Farkasok nevű szekta ellen (!), akiket Heinrick Höller vezet. Aki mellesleg szakasztott úgy néz ki, mit Himmler, mert a karaktermodellt már nem cserélték le a tehetséges cenzorok. Horogkeresztek sincsenek, meg úgy kb. semmilyen utalás a nácikra, igaz, annyi azért kijut a jóból, hogy a zászlókra legalább ráhímezték a Wolfenstein-sorozat W-jét. És ha ez még nem lenne eléggé kínos, a Wolfenstein: The New Ordert is csak cenzúrázva adhatják ki a németeknél. Ugye, hogy innen nézve már nem is olyan ciki az a poszteres fiaskó?

3.: Carmageddon-sorozat

Szegény Carmageddont a sebváltó is húzza, a sorozat nagy visszatérése például csak késik és késik. Míg a Carmageddon: Reincarnation című, jelenleg Steam korai hozzéférésben kapható folytatás megérkezik, érdemes visszagondolni a klasszikus Carmageddonra, ami 1997-ben rengeteg embert felbosszantott. Autóversenyes játék, amiben járókelőket gázolhatunk halálra? Manapság már senkit sem érdekel az ilyesmi, de a 20. század játékvilága még messze nem volt olyan érzéketlen, mint korunké.

A Carmageddont az Egyesült Királyságban és Németországban is csak durva cenzúra után engedték boltokba. Így esett, hogy vagy zöldvérű zombikat gázolhattunk halomra a szétvágott változatban, vagy fekete olajat eresztő robotokat -- hogy ettől mennyiben lett kevésbé agresszív a Carmageddon, mindenki maga döntse el, az viszont durva, hogy a harmadik, TDR 2000 alcímű epizódban már biztosra mentek a fejlesztők, és eleve csak zombikat tettek bele járókelők helyett.

2.: Fallout 3

A fenti példák nem túl okos cenzorok művei, ellenben a Fallout 3 japán változatának ollózása sajnos teljesen érthető lépésnek minősül. Mint azt sokan tudjátok, a Fallout 3 egy posztapokaliptikus szerepjáték, mely egy szörnyű atomháború utáni Amerikában játszódik. Bár a nukleáris világégés a Föld legtöbb országa számára csak nyomasztó rémálom, van egy nemzet, amelyik kénytelen volt átélni, milyen az, amikor atomfegyvert vetnek be ellene: igen, a japánok azok.

Hirosimát és Nagaszakit amerikai atomtámadás érte a második világháborúban, így a japánok, bár nagyon kevés dolgot szívnak mellre, a nukleáris fegyverek kérdésében nem ismernek tréfát. Épp ezért volt számukra sokkoló, hogy a Fallout 3-ban a játékos akár úgy is keverheti a kártyáit, hogy végül atombombával robbantson fel egy várost, a pusztulás után pedig gúnyt űzzön a sugárbetegségben szenvedő áldozatokból -- azt már csak halkan tesszük hozzá, hogy az ominózus bomba nagyon hasonlít arra a robbanószerkezetre, amivel Hirosimát is sújtották a jenkik.

Japánban a Fallout 3 megjelent ugyan, de a városrobbantós jelenetet kivették a cenzorok -- ez mondjuk csak akkor tűnik fel valakinek, ha olyan irányba tereli a sztorit, különben Megaton túléli a kalandot. Továbbá a japán változatban átnevezték a Fat Mannek keresztelt indítóegységet, ami a Nagaszakit elpusztító bomba után kapta nevét a játékban.

1.: Injustice: Gods Among US PC

A lista élére egy olyan durva cenzúra jutott, ami egész konkrétan lehetetlenné tette egy játék megjelenését Magyarországon. A szuperhősös verekedős játék Injustice: Gods Among Us PC-s kiadása magába foglalja az összes DLC-t, beleértve a Red Sont, ami egy alternatív képregényvilágra utal, melyben Superman nem amerikai, hanem szovjet hős. Mellkasán pedig sarló és kalapács virít, mint minden valamire való elvtársnak. A Red Son DLC-ben ezt az ominózus kosztümöt viselheti Superman, mivel azonban kis hazánkban még mindig problémás az önkényuralmi jelképek használata, a Warner Bros. annyira beijedt a program kiadásától, hogy a Red Sont is tartalmazó PC-s kiadást nem hozta be hozzánk, sőt, még Steamen is elérhetetlenné tette, biztos ami biztos.

Természetesen nem az Injustice: Gods Among Us az egyetlen olyan játék, ami ilyen olyan okból kifolyólag tiltólistára került egy országban, mi több, nagyon sok efféle program létezik, csak épp ez a lista nem a kitiltott alkotásokról szól. Mégis, ha megkorbácsolnak sem jut eszembe egy másik játék sem, amit pont a kiadója „tiltott volna be”, pusztán azért, mert beijedt egy nép túlbuzgó törvényhozóitól. Az Injustice: Gods Among Us PC-s változatának magyar bojkottja tökéletes példája a beszariságnak: kösz Warner, reméljük, ti is örültök, amiért nem tudunk játszani a vörös pizsamás Supermannel!