Játékosként biztosan akadt már a kezedbe egy olyan játék, ami teljes mértékben elbűvölt, órákra nem eresztett, s magába szippantott annak világa minden egyes karakterével és helyszínével -- egyszóval szerelem volt első látásra, vagy ha nem is ilyen átütő erejű volt a találkozás, minimum egy új kedvenccel bővült a katalógus. Ebben az érzésben gyakran osztoznak a játékosok, s együtt ünneplik, éltetik az adott stúdió munkáját -- ám sajnos előfordul, hogy a program nem kapja meg a megérdemelt figyelmet, és a süllyesztőbe kerül.
Azt hiszem mindannyiunknak van legalább egy olyan személyes kedvence, amivel kapcsolatban egyszerűen nem tudjuk ép ésszel felfogni, hogyan lehetett ennyire alulértékelni. Nálam ez egyik ilyen játék a Spec Ops: The Line, ami méltatlanul kicsit durrant, vagyis inkább csak pukkant, pedig a Yager Development 2012-es lövöldéje ritkán látott érett felfogásban mutatta be, milyen pokoli lehet egy civil környezetben vívott gerillaháború, s milyen hatással van ez egy olyan katonára, aki nem egy mindent legyőző terminátor, és még csak nem is egy hős, hanem egy hús-vér élőlény, érzésekkel, félelmekkel és kétségekkel.
Ebben a cikkben arra kérünk titeket, hogy osszátok meg velünk, hogy szerintetek, melyik az a játék -- legyen az régebbi eresztés, vagy egészen friss alkotás -- amit a sajtó és/vagy a többi játékos alulértékelt. Szeretnének igazi véleményeket látni, nem csupán flegmán beböffentett címeket -- persze oldalakon át sem kell ömlengeni, egy rövid szösszenet is éppen elegendő, a lényeg csak az, hogy a te őszinte gondolataid legyenek. A legszebben/legjobban megírt érveléseket hétfőn egy külön cikkben gyűjtjük össze. A határidő vasárnap dél.
Viszont pl szerintem a Sacred 2 c. játékot méltatlanul elfeledte a nagyközönség, pedig már itthonról is vásárolható a gold edition, ami tartalmazza a kiegészítő lemezt is. Értékelésekre ennél a játéknál sem emlékszem, de a Titan Questhez hasonlóan ez is egy zseniális Diablo klón.
Killzone: Shadow Fall -- Nekem hatalmas élmény volt a játék (mint az eddigi összes rész), lehet csak azért mert élek-halok a Killzone univerzumért és annak történetéért. Már csak azt varom, hogy végre a másik (Helghast) oldalról szemlélve is készüljön egy rész.
A másik ilyen játék, amit szerintem tényleg nem ismer senki, az az Impossible Creatures 2001-ből, kiskorom kedvenc stratégiája:) Egyszerűen zseniális volt.
Risen - Na ez az a játék ami elbűvölt legalább 40-50 órára (első rész). Nem is értettem az övön aluli 50-60as értékeléseket. Nekem jobban tetszett mint a Gothic széria részei, pedig azoknak is volt egy hangulata.
Binary Domain - Bitang jó atmoszféra, remek történet, darabjaira lőhető robotok, frankó látványvilág. Mégis 70-75%-os értékeléseket kapott. I don't understand...
Asura's Wrath - Egyedi látványvilág, egyedi hangulat, sokszor gigászi boss harcok. Bár maga a játékmenet tényleg fapados, de szerintem azt is több embernek kellene ismernie.
Lollipop Chainsaw - Szintén egyszerű játékmenet, de olyan bitang poénok vannak benne, és üvölt róla, hogy igazából egy paródia. Ilyesmivel pedig én még nem találkoztam az előtt.
Vanquish - Alig ismeri valaki, pedig egy eszméletlen jó TPS akciójáték.
Catherine - Ügyességi játék, anime betétekkel, olyan felnőtt sztorival, fojtogató hangulattal és egyedi játékmenettel, hogy vétek lenne kihagynia bárkinek, aki újdonságot keres. Az irányítás mondjuk nem a legbegyerébb...
Amiért viszont iszonyatos nagy flame-re számítok, az a Duke Nukem Forever.
Tény, hogy nem lett egy hú de jó játék. De komolyan, valaki tényleg azt hitte, hogy ebből bármiféle értelmes dolog összefog jönni, ennyi év tökölés után? Én úgy ültem le elé, hogy haljak jó nagy ökörségeket, ennek az idióta szájából, amiket meg is kaptam. Egy csomó filmes és játékos utalást is hozott, és egy meglehetősen egyszerű (primitív) játékmenetet, amivel akkoriban kiállni tényleg szégyen volt. De én nem is számítottam semmi egyébre. Egyszer elvoltam vele, jókat röhögtem és kész. De ezek a 40-50 pontos értékelések... Ugyan már!