Amikor az ötezredik Sims kiegészítő után már nem maradt mit hozzátenni a (nem)hétköznapi szimulált élet terjedelmes lehetőségeihez, az alkotók keze egyszerűen kitépte a halandzsázva tiltakozó simeket eddigi szomszédságukból, és egy középkori vár aljában tették le őket, hogy ott folytassák az alvás, tisztálkodás, munkába járás végeláthatatlan körforgását. Az a vicces, hogy működni látszik a dolog, a középkori világ hétköznapjainak végigélése sikeresen felpiszkálta a Sims-rajongók fantáziáját, pedig az már jócskán elkopott a játék utóbbi három részének dörzsölésétől. Szóval, irány a lovagkor!
Persze a fejlesztők láthatóan tisztában vannak azzal, hogy közönségük nem Geoffrey Chaucer és a francia líra remekműveiből vette középkorról alkotott képét, hanem olyan, történészeket megríkató filmművészeti csúcspontokból, mint a Lovagregény vagy az Egy kölyök Arthur király udvarában. Nem mintha a Sims korábbi inkarnációi igazán komolyan vették volna magukat, bár mindig volt lehetőség egy realisztikusan unalmas, hétköznapi élet kialakítására. Nos, ez az esély mostantól tulajdonképpen elvész.
Hősies eposz közepébe csöppenünk frissen „született” figuránkkal, eltávolodva a valóságtól – mint tudjuk, nincs középkori mese olyan archetipikus figurák nélkül, mint bölcs király, erős lovag, szép hercegnő, ügyes kereskedő vagy a nincstelen parasztember nagyravágyó legkisebb fia. A játék elején választhatunk többféle játszható figura közül, amelyek a szerepjátékok karaktertípusaira emlékeztetnek: van például varázsló, pap és kereskedő, akik mind más képességekkel és gyengékkel felvértezve, különböző módokon képesek megbirkózni a rájuk váró feladatokkal. Ez a koncepció egyébként nem lesz idegen a Sims 3 ismerői előtt, hiszen abban is voltak a karakter megalkotásakor meghatározható ambíciók, preferenciák és személyiségjegyek.
A teljesen újító elem a Medievalban a küldetések jelenléte – nem elég többé a tévé elé ültetni szerencsétlen simeket a napi meló és házimunka végigdarálása után, hogy végleges depresszióba ne zuhanjanak, a játék mostantól komolyabb célok és feladatok elé állítja az újoncokat. Legelső küldetésünk rögtön morális mélyvízbe taszít, ugyanis a király hirtelen súlyos betegséggel dől ágynak, és miénk a választás, hogy puszta szívjóságból kinyiffantjuk a szenvedő uralkodót, vagy a magunk módszereivel próbáljuk elmulasztani a nyavalyát. Már itt felbukkannak a teljesen karakterspecifikus lehetőségek, hiszen egy orvos például piócás gyógykúrával, a kereskedő meg egzotikus gyógyszerek beszerzésével lesz képes segíteni, ha akar. Minden döntés formálja a történetet és a sim személyiségét, minden lépéssel közeledik vagy távolodik az előre kitűzött ambíciók beteljesedése, ráadásul a fejlődés szintekben is mérhető, ami egészen szerepjátékszerűvé teszi majd a játékélményt.
De ne feledkezzünk el arról, hogy a Sims eddig is egy fejben játszott szerepjáték volt, legfeljebb mi magunk tűztük ki a célokat (pl. hogy „ezzel a simmel szülök 10 gyereket” vagy „elérem a popsztárkarrier csúcsát”), és azok nem regisztrálódtak a képernyőn. A cselekvési szabadság egy része, a napi teendők, a rutinos testkarbantartás része marad a feladatoknak, bár áttevődik egy hamisítatlanul középkori miliőbe, ahol családi tömegverekedés helyett lovagi párbajok, mobiltelefon helyett postagalambok, olcsó zuhanyfülke helyett használt vízgyűjtő dézsák várnak. A fejlesztői interjúkból kiderült, hogy sosem a jól ismert Sims játék középkorosításában gondolkodtak, hanem egy minden ízében lovagkori mesefolyam megalkotásában, aminek történetesen simek a szereplői. Remek ötlet volt, hiszen senki sem lenne különösen oda egy újabb kiegészítőért, amiben van pár középkori tárgy meg ruha, és mondjuk kipakolhatunk egy lovagi torna szettet a hátsó kertbe a csillagászati távcső mellé, meg palástot és koronát adhatunk a simjeinkre, miután kiszálltak a jacuzziból.
Lebilincselően revampolt szomszédságunk maga a fenséges Birodalom, ahol a királyi palota, a templom és az ispotály áll, köztük lakóházak, boltok és a középkori élet apró színfoltjai. Az előzetes videók meglepően szép és részletes környezetet ígérnek, de szükség is van a lenyűgöző grandiózusságra, amitől azonnal beleszeretünk a palotába és környékébe, hiszen a végső cél minden játékos sim életében a királyi cím megszerzése, a birodalom fejlesztése és a Királyság Pontok gyűjtése lesz. Persze ezt végül el tudjuk bukni, sőt, az óvatlanabb játékosok akár be is végezhetik sanyarú virtuális életüket még idő előtt. (Kivéve gyermekkorban, mert a játékban a gyerekek képtelenek meghalni.) A Medieval amellett, hogy a szokott módon komolytalan (varázslatok, ügyetlenkedő simek, aranyos holmik tömege), akadnak meglepő elemek is benne (a birodalom központi vallása hirdeti egy mindent látó és irányító nagy Isten létezését, aki ugyebár te magad vagy), és új szintre viszi a Sims szerepjáték elemeit (például kötelező választani egy kiszámíthatatlan dolgokra késztető jellemhibát is a karaktergenerálásnál, amiből vicces/borzasztó helyzetek adódnak később).
Fontos kiemelni még egyszer, hogy bár a Medieval nem kiegészítő, hanem önálló játék, még a lovagkori alap mellett is tipikus Sims rész marad. Aki sosem volt a műfaj rajongója, ne számítson nagy megvilágosodásokra, aki pedig az eddigi életszimulációkat is szerette, szinte borítékolhatóan nem fog csalódni a középkori kiadásban. Természetesen ez még nem a mese végszava, hiszen a kardpárbajokra és királyi ágyban woohoozásra várnunk kell legalább 2011 márciusáig. Szóval bőven van idő bemagolni azt a lovagi kódexet.
Persze a fejlesztők láthatóan tisztában vannak azzal, hogy közönségük nem Geoffrey Chaucer és a francia líra remekműveiből vette középkorról alkotott képét, hanem olyan, történészeket megríkató filmművészeti csúcspontokból, mint a Lovagregény vagy az Egy kölyök Arthur király udvarában. Nem mintha a Sims korábbi inkarnációi igazán komolyan vették volna magukat, bár mindig volt lehetőség egy realisztikusan unalmas, hétköznapi élet kialakítására. Nos, ez az esély mostantól tulajdonképpen elvész.
Hősies eposz közepébe csöppenünk frissen „született” figuránkkal, eltávolodva a valóságtól – mint tudjuk, nincs középkori mese olyan archetipikus figurák nélkül, mint bölcs király, erős lovag, szép hercegnő, ügyes kereskedő vagy a nincstelen parasztember nagyravágyó legkisebb fia. A játék elején választhatunk többféle játszható figura közül, amelyek a szerepjátékok karaktertípusaira emlékeztetnek: van például varázsló, pap és kereskedő, akik mind más képességekkel és gyengékkel felvértezve, különböző módokon képesek megbirkózni a rájuk váró feladatokkal. Ez a koncepció egyébként nem lesz idegen a Sims 3 ismerői előtt, hiszen abban is voltak a karakter megalkotásakor meghatározható ambíciók, preferenciák és személyiségjegyek.
A teljesen újító elem a Medievalban a küldetések jelenléte – nem elég többé a tévé elé ültetni szerencsétlen simeket a napi meló és házimunka végigdarálása után, hogy végleges depresszióba ne zuhanjanak, a játék mostantól komolyabb célok és feladatok elé állítja az újoncokat. Legelső küldetésünk rögtön morális mélyvízbe taszít, ugyanis a király hirtelen súlyos betegséggel dől ágynak, és miénk a választás, hogy puszta szívjóságból kinyiffantjuk a szenvedő uralkodót, vagy a magunk módszereivel próbáljuk elmulasztani a nyavalyát. Már itt felbukkannak a teljesen karakterspecifikus lehetőségek, hiszen egy orvos például piócás gyógykúrával, a kereskedő meg egzotikus gyógyszerek beszerzésével lesz képes segíteni, ha akar. Minden döntés formálja a történetet és a sim személyiségét, minden lépéssel közeledik vagy távolodik az előre kitűzött ambíciók beteljesedése, ráadásul a fejlődés szintekben is mérhető, ami egészen szerepjátékszerűvé teszi majd a játékélményt.
De ne feledkezzünk el arról, hogy a Sims eddig is egy fejben játszott szerepjáték volt, legfeljebb mi magunk tűztük ki a célokat (pl. hogy „ezzel a simmel szülök 10 gyereket” vagy „elérem a popsztárkarrier csúcsát”), és azok nem regisztrálódtak a képernyőn. A cselekvési szabadság egy része, a napi teendők, a rutinos testkarbantartás része marad a feladatoknak, bár áttevődik egy hamisítatlanul középkori miliőbe, ahol családi tömegverekedés helyett lovagi párbajok, mobiltelefon helyett postagalambok, olcsó zuhanyfülke helyett használt vízgyűjtő dézsák várnak. A fejlesztői interjúkból kiderült, hogy sosem a jól ismert Sims játék középkorosításában gondolkodtak, hanem egy minden ízében lovagkori mesefolyam megalkotásában, aminek történetesen simek a szereplői. Remek ötlet volt, hiszen senki sem lenne különösen oda egy újabb kiegészítőért, amiben van pár középkori tárgy meg ruha, és mondjuk kipakolhatunk egy lovagi torna szettet a hátsó kertbe a csillagászati távcső mellé, meg palástot és koronát adhatunk a simjeinkre, miután kiszálltak a jacuzziból.
Lebilincselően revampolt szomszédságunk maga a fenséges Birodalom, ahol a királyi palota, a templom és az ispotály áll, köztük lakóházak, boltok és a középkori élet apró színfoltjai. Az előzetes videók meglepően szép és részletes környezetet ígérnek, de szükség is van a lenyűgöző grandiózusságra, amitől azonnal beleszeretünk a palotába és környékébe, hiszen a végső cél minden játékos sim életében a királyi cím megszerzése, a birodalom fejlesztése és a Királyság Pontok gyűjtése lesz. Persze ezt végül el tudjuk bukni, sőt, az óvatlanabb játékosok akár be is végezhetik sanyarú virtuális életüket még idő előtt. (Kivéve gyermekkorban, mert a játékban a gyerekek képtelenek meghalni.) A Medieval amellett, hogy a szokott módon komolytalan (varázslatok, ügyetlenkedő simek, aranyos holmik tömege), akadnak meglepő elemek is benne (a birodalom központi vallása hirdeti egy mindent látó és irányító nagy Isten létezését, aki ugyebár te magad vagy), és új szintre viszi a Sims szerepjáték elemeit (például kötelező választani egy kiszámíthatatlan dolgokra késztető jellemhibát is a karaktergenerálásnál, amiből vicces/borzasztó helyzetek adódnak később).
Fontos kiemelni még egyszer, hogy bár a Medieval nem kiegészítő, hanem önálló játék, még a lovagkori alap mellett is tipikus Sims rész marad. Aki sosem volt a műfaj rajongója, ne számítson nagy megvilágosodásokra, aki pedig az eddigi életszimulációkat is szerette, szinte borítékolhatóan nem fog csalódni a középkori kiadásban. Természetesen ez még nem a mese végszava, hiszen a kardpárbajokra és királyi ágyban woohoozásra várnunk kell legalább 2011 márciusáig. Szóval bőven van idő bemagolni azt a lovagi kódexet.
Bár én már eleve valami hasonlót adtam volna ki az EA helyében a Sims 3 helyett is.
A korábbi Sims "Krónikák" már előre vetítették egy ilyen kaland jellegű játék megjelenését.
( Valahol amúgy én azt halottam hogy már javában a Sims 4-en dolgoznak. , de lehet hogy ez csak pletyka
Ezzel olyasmit tudok elképzelni mint egy rossz dragon age-et...
.remélem azért nem ennyi lesz