Kár lenne tagadnom, hogy az Anachrony után számomra a Chachapoya a legkedveltebb hazai készítésű társasjátékom, ami elsősorban nekem meglepő, hiszen hasonló műfajú játékokkal egyáltalán nem játszom, inkább a közepesen és magasan komplex eurók kerülnek az asztalra. Szöllősi Péter 2019-es push-your-luck társasa viszont sikeresen épített a mezoamerikai/dél-amerikai kultúrák iránti rajongásomra, amit Tari József fantasztikus illusztrációi koronáztak meg. A páros az elmúlt két évben sem pihent: egy nagyobb kiegészítő után a Chachapoya visszatért, és ha csak a képekre hagyatkoznánk, annyira sokat nem is változott.
CHACHAPOYA (MÁSODIK KIADÁS)
- Kiadó: Vagabund
- Tarsasjatekok.com adatlap
- Típus: kompetitív
- Játékosok száma: 2-5 fő
- Játékidő: 30-45 perc
- Korcsoport: 14+
- Nehézség: 1,86/5
- Ajánlott fogyasztói ára: a kiadónál 10 990 forint
A Chachapoya második kiadása ugyanis nem új játék, és még csak nem is kiegészítő, hanem az eredeti több ponton is újragondolt és kibővített változata. Azaz továbbra is egy olyan blöffölős push-your-luck kártyajáték, ahol minden résztvevő egy kincsvadászt alakít, aki igyekszik a legértékesebb, legritkább bálványokat bezsebelni, miközben az sem árt, ha közben kigolyózza a meccsből a riválisokat. Az már sokkal inkább kellemetlen, ha saját magát üti ki a játékból, na, de ilyen ez a szakma.
Ehhez a Chachapoya alapvetően két nagy pakli kártyát használ: ebből 50 nagyméretű lapka a kincseket ábrázolja, 75 pedig olyan kalandorokat, akik tudásukkal (azaz erejükkel) igyekeznek hozzájárulni a bálványok elhappolásához. A játékmenet rendkívül egyszerű: minden fordulóban az éppen aktív kezdőjátékos felhúz és megmutat három kincskártyát, amiből egyet visszahelyez a pakli aljára, egyet felfordít, egyet pedig képpel lefelé mellérak. Ezt követően minden fél a kezében levő kalandorkártyákkal licitál a lapokra, aki pedig a legértékesebb licitet teszi, megkapja mindkét kártyát. A csavar ebben az, hogy csak a kezdőjátékos tudja, melyik a visszahelyezett és melyik a lefordított lap, ez pedig azért veszélyes, mert a szettgyűjtésre kihegyezett Chacapoyában elég sok olyan bálvány van, amely bizonyos darabszám összeszedése után szó szerint végérvényesen kirak a meccsből.
Az alapok tehát teljes egészében megegyeznek a Chachapoyával, az új kiadásban azonban több változás is található. A legérzékelhetőbb egyértelműen a licitfázist érinti, ahol most már pénzérméknek is szerep jut. Ebből mindenki 3-at kap kezdésnek, és ezeket a kalandorkártyákra lehet helyezni (maximum hármat), egy-egy ponttal növelve azok értékét. A licit nyertese nem csupán a kincskártyákat viszi haza, de az összes érmét is, plusz még annyi pénzt, ahány kincskártyát sikerül megszerezni. A másik nagy újítás a megnövelt darabszámú bónuszlapkák intézménye. Ezekből ötféle van a játékban, aktiválásukhoz/kijátszásukhoz a rajtuk levő pénzösszeg befizetése szükséges, ezt követően pedig többféleképpen is segíthetnek. Játék közben például a jobb alsó sarkukban található bónusz kiadásával: ez szinte mindig adott mennyiségű pénzt és kalandorkártyát jelent. Meg lehet őket tartani a játék végéig is, ilyenkor a játék végi pontozásnál jut nekik szerep, ugyanis azonosulhatnak egy kincskártya sorozattal (extra lapkánt funkcionálva), ponttá fordíthatják át a megmaradt pénzérméket, vagy például eldobhatóvá tesznek egy lapot egy szabadon választott kincskártya sorozatból. Azaz úgy bővítik tovább a játékot, hogy az nem jár a szabály bonyolításával vagy a játékidő elnyújtásával.
A Chachapoya második kiadása alapvetően erről szól: egy rendkívül jó játék finomhangolásáról és kibővítéséről. Az új csomagolás ugyan sokkal méretesebbé, és ezáltal kevésbé kényelmes utazáshoz, beltartalma azonban bőven kárpótol ezért – főleg, mert a kiegészítővel sem veszti el a kompatibilitását. Az alapjáték birtokosainak nem feltétlenül létfontosságú a csere, de azok, akik csak most ismerkednek meg a kincsvadászok izgalmas és néha fájdalmas világával, egyértelműen a második kiadást helyezzék a kosarukba. Ez az új kiadás inkább áldás, mintsem átok, de utóbbiból bőven van elég a játékban!
(A játékot partnerünk, a Vagabund biztosította – köszönjük!)
