Az Uproarious társasjátéka, az Intrepid – mint oly sok másik társasjáték –, Kickstarteren kezdte életét, ahol egy roppant sikeresnek mondható gyűjtés eredményeképp juthatott le hozzánk a játék, a Mission Critical névre hallgató kiegészítővel együtt. A teljesen kooperatív társas során a főszerepben a túlélés van, melynek elsődleges mozgatórugói a dobókockák és azok manipulálása. És bár jobbára mindenki a maga területén tevékenykedik, elengedhetetlen a csapatmunka is.
Intrepid
- Partner/kiadó: Uproarious Games
- Tarsasjatekok.com adatlap
- Típus: kooperatív
- Játékosok száma: 1-4 fő
- Játékidő: átlagosan 60-90 perc
- Korcsoport: 13+
- Nehézség: 3,38/5
- Ára: a kiadó honlapjáról nagyjából 60 dollárért, azaz körülbelül 18 900 forintért beszerezhető, kiegészítővel együtt 75 dollár, azaz 23 600 forint.
Az Intrepid során egy, a Nemzetközi Űrállomáson bekövetkezett baleset vagy katasztrófa túlélése a feladatunk, messze a Földtől pedig nem számíthatunk senkire, csak saját magunkra – és persze az űrállomásra. A játék kezdetén mindenki kiválasztja a számára szimpatikus nemzetet, van közöttük egyszerű és komplex, ezt egyértelműen jelölik is. Majd magunkhoz veszünk egy nyersanyagot (ellátmány, oxigén, energia és hőmérséklet), egy különleges képességet és egy tálcányi kockát. A nyersanyagon szereplő szín szerinti kezdőmoduljainkat elhelyezzük az űrállomáson, a többit szintjük szerint előkészítjük. Végül a játékosok számának és a nehézségi szintnek megfelelően minden jelölőt a megfelelő helyre teszünk.
Zűr az űrben
Asztronautáink jelentik a túlélés kulcsát. Minden űrhajós egyedi modulokkal rendelkezik és mindegyikük más és más módon használja fel a kockákat: van, aki sok kockát kap, van akinek duplákra van szüksége, van aki raktározhatja őket és még sorolhatnám. A kiegészítővel együtt nyolc nemzet várja utasításainkat, de a lényeg minden esetben a ránk bízott nyersanyagtábla feltöltése, és ha módunkban áll, a többiek segítése. Ezt pedig tesszük a kockák eldobásával, majd azok megfelelő modulba helyezésével. A modulok azután a még le nem lehelyezett, vagy a készletben levő kockák módosítására, duplázására, újabbak „húzására” és/vagy módosítására adnak lehetőséget, valamint adott mennyiségű nyersanyagot termelnek.
A legkisebb értékű nyersanyag után „kapacitásunk” növekszik azonos mértékben, ezt használhatjuk fel újabb, erősebb modulok kifejlesztésére és vásárlására, további kockák játékba hozására. De ha valamelyik erőforrásunk a kör végén vörösben végzi, akkor azonnal veszítünk, miközben narancssárgában feléljük a vészhelyzeti ellátmányt, ami két kör haladékot jelent. A megtermelt dolgokat pedig sosem vihetjük át a következő körre, így a képzeletbeli lécet minden fordulóban meg kell ugrani, ráadásul ez a léc egyre magasabbra kerül, ahogy haladunk előre a játékban.
A győzelemhez három küldetést kell teljesítenünk: első lépésben egy kocka felhelyezésével a küldetéskártyára elindítjuk azt, ez pedig körről körre jellemzően egyre több nyersanyagot igényel. Ha egyet megoldottunk, jöhet a következő. De nem kezdhetünk túl korán, sőt túl későn sem, mert körönként folyamatosan húzzuk a katasztrófa „utóhatásait”, ami amellett, hogy tovább nehezíti életünket, paklija elfogytával szintén vereséghez vezet.
Az már önmagában gyanús lehet, hogy több a vereséghez vezető egyenes út, míg a győzelemhez – hogy stílszerűen szóljak – egy girbe-gurba csillagösvény vezet, egy feltérképezetlen aszteroidamező közepén, egy meteorzápor közepette. Igen, az Intrepid kegyetlenül nehéz játék, melyhez kisebb részben szerencse is kell, és bár ennek csökkentésére bőséges eszköztárunk van, még így is elég egyetlen rossz lépés vagy döntés, és máris magunkra nyitottuk a légzsilipet. Hiába, az űrben nincs helye a hibának, pláne nem éles helyzetben. Ha így nézzük, elég erősen átjön a tematika, még szerencse, hogy itt van időnk gondolkozni.
Moduláris móka
Már első blikkre látszik, hogy a közösség által megtámogatott projektről van szó: az ilyenkor általában elmaradhatatlan GameTrayz inzert mellett egyedi kockák, minőségi kartonok és kártyák várnak, részben előre bepakolva a saját helyükre. Az űrállomást jelképező igen méretes táblán minden egyes modulnak saját foglalata van, esetünkben műanyagból, nem pedig kétrétegű kartonból; míg a játékostáblákon a nyersanyagjelölő számára egy hasonlóan kialakított ablakot találunk. Az ez alatt forgó rondel viszont laza és kicsit billeg, az asztalra helyezve könnyedén elfordulhat a legkisebb szándékolatlan erőhatásra is. Ezt leszámítva a minőségre összességében nem lehet panasz, e téren a játék magas színvonalat képvisel.
Játékmenet terén azonban nem mehetek el szó nélkül a tény mellett, hogy két játékos számára mindez nem kifejezetten élvezetes, és az első három-négy kör gyakorlatilag a szerencsés kockadobásokon múlik. A két kezdőnemzet közül pedig Oroszország gyakorlatilag faék egyszerűségű, ami önmagában nem lenne baj, de a játék felépítéséből adódóan hosszú körökön folyton ugyanazokat a lépéseket vagyunk kénytelenek ismételgetni, hogy maximalizáljuk bevethető kockáink számát. Ezeket leszámítva három főtől kinyílik, négy fővel pedig kiteljesedik az Intrepid, úgyhogy házszabályként a szabálykönyv által javasolt kétszemélyes mód helyett fejenként két-két űrhajóst irányítottunk. Így sem volt az igazi, de legalább több módon megközelíthettük a megoldást.
Végső soron sok rosszat nem tudok mondani az Intrepidről, de az igazat megvallva nálunk nem talált be. Viszont azoknak, akik szeretnek egy feladatnak többször is nekifutni, és látványosan elvérezni a szivatás-paklinak (itt: katasztrófa-pakli) köszönhetően, valamint nem bánják, hogy gyakorlatilag „csak” a kockák manipulálására épül a játék, kellemes estéket tartogathat.
(A tesztpéldányt köszönjük partnerünknek, az Uproarious Gamesnek! A játékszabály igényli az angol nyelvtudást, ahogy a tábla egyes felkerülő elemeinek értelmezéséhez is nyelvtudás szükséges. Magyar fordításról sajnos nem tudunk)
