A spin-off intézménye mára már szinte egy műfajtól sem idegen. Egy sikeres sorozat vagy franchise mellékhajtása gyakran nemcsak, hogy meg tud állni a saját lábán, de akár saját szériává is fejlődhet, mint azt láthattuk már számos videójáték, sorozat, könyv esetében is. Bár ez a veszély a Mercado de Lisboát nem fenyegeti, de nem lehet róla úgy beszélni, hogy ne kerülne terítékre felmenője, a Lisboa. A Lisboa a legtöbb Vital Lacerda-játékhoz hasonlóan a legkevésbé sem a tömegeknek szól, mind a komplexitása, mind a kiadója, az Eagle-Gryphon Games által választott hiperigényes és ezáltal szuperdrága tálalása okán. Mellékhajtása viszont pontosan a "kívülálló" közönséget célozza meg.
MERCADO DE LISBOA
- Partner: Társasjátékpont
- Kiadó: Eagly-Gryphon Games
- Tarsasjatekok.com adatlap
- Típus: kompetitív
- Játékosok száma: 1-4 fő
- Játékidő: átlagosan 30-45 perc
- Korcsoport: 8+
- Nehézség: 2,09/5
- Ajánlott fogyasztói ár: 13 990 forint
A Mercado de Lisboa a műfaját tekintve egy családi kategóriájú, absztrakt stratégia, ahol területfoglalós, lapkalerakós elemek találkoznak egy, a pontmaximalizálásra kihegyezett játékmenettel. Helyszíne Lisszabon világhírű piaca, a Mercado da Ribeira, az ország kulináris élményeinek Mekkája, a játékosok pedig annak csarnokát menedzselik standok felállításával, és olyan szolgáltatóegységek megnyitásával, melyek ezek hatékonyságát hivatottak segíteni. Mindezt úgy, hogy közben a bejáraton folyamatosan érkeznek azon vásárlók, akik kész bevásárlólistával a kezükben, céltudatosan igyekeznek beszerezni az olyan árúkat, mint a hal, a hús, a zöldség vagy épp a virág. Témáját a társas ugyanakkor meglepően gyorsan levedli: a Mercado egyáltalán nem rejti a véka alá, hogy igazából a szíve mélyén egy olyan absztrakt stratégia, amely egy logikai játékot idéz, ahol a főszerepben a folyamatos elemzés és a lehető legprofitábilisabb út megtalálása áll, és nem a piac, a vendégek, vagy az itt árusított produktumok sora.
A nem éppen komplex feladathoz nem éppen komplex játékmenet társul. Minden egyes körben mindössze négy akciólehetőség közül kell választani: stand lerakása, vásárló(k) behívása, étterem lehelyezése, vagy egy pénzérme megszerzése. Minden játékos három véletlenszerűen húzott standdal kezd, melyekből az adott körben egyet helyezhet le a négyzethálós struktúrát használó központi játéktérre. A stand lehelyezése alapesetben egy érmébe kerül, de később drágul(hat), annak fényében, hogy hány, korábban már lerakott pult található az adott sorban vagy az oszlopban (a legmagasabb költséget kell kifizetni, tehát csak egy sor/oszlop árát).
Hogy lesz akkor ebből pénz? A vevők révén. A piac mellett mindig tizenkét kuncsaftlapka vár arra, hogy a csarnokba lépjen, és kinyissa a pénztárcáját. Minden ilyen lapkán egyrészt adott számú vevő található (1-től 4-ig), másrészt minimum 1, maximum 2 áru, amit keresnek. A bevétel ebből, illetve egy egyszerű szorzásból jön ki: minden vevő egy adott sor/oszlop fölé vagy alá kerül, és az ott található standokat látogatja meg, majd ha ott van az adott portékából, akkor azt hazaviszi. Ugyanolyan típusú standból több is lehet egymás mellett, ezek hatékonysága – és ezáltal az általuk termelt pénz – pedig éttermekkel növelhető: a sushibár értelemszerűen a halárust, a zöldséges a pizzériát kedveli, és így tovább. A lapkán szereplő összes vevőt figyelembe kell venni, így pedig jó tervezéssel, és ami fontosabb, jó időzítéssel akár egy tucatnál is több pénz zsebelhető be egyetlen forduló alatt. Azaz a bevétel alapját a vásárló által keresett áruval megegyező stand adja (ez önmagában 1 pénz, de ha az adott sorban/oszlopban több ilyen is van, az máris több pénzt jelent), amihez minden oldalszomszédos étterem is hozzájárul, végül ezen értéket meg kell szorozni a lapkán található vevők számával.
Csakhogy a terjeszkedést és a meggazdagodást három fontos tényező nehezíti. Egy: a gépezetet előbb fel kell építeni, ami pénzbe és időbe kerül. Kettő: az ellenfelek ugyanezt csinálják, így folyamatosan figyelni kell, hogy a választott lépés esetleg nem őket erősíti-e, mert egy vevő behozatala nekik is pénzt termelhet ugyanazon körben. Három: a hely véges, és amint 4 üres mező marad a táblán, a játék egy extra fordulót követően véget ér.
A Mercado de Lisboában ezért az idő nagy részét nem is a tényleges akció teszi ki, hanem a gondolkodás, hogy miként lehet a kevéske rendelkezésre álló eszközből a lehető legnagyobb profitot kisajtolni, hiszen a játék végén az nyer, aki a legtöbb pénzt szedte össze. Ehhez azonban előrelátás, tervezés, és persze szerencse is kell. Már két fő esetén is kifejezetten kiélezett a küzdelem, ennél magasabb játékosszám esetén pedig ölre menő harcot kell vívni egy-egy helyért, vásárlóért, vagy a zsákból a játéktáblára véletlenszerűen kikerülő standok egy kiszemelt darabjáért. Ráadásul mindezt egy borzasztóan egyszerű szabályrendszer fogja keretbe, egy rendkívül baráti, hozzávetőlegesen 30-40 perces játékidővel, ami miatt nemcsak, hogy villámgyorsan megtanulható, de hasonló rövid idő alatt újra is kezdhető. Újra és újra, mivel a Mercado de Lisboa a tapasztalattal nyílik ki igazán, játékról játékra kínálva egy kellően sok gondolkodást igénylő, mégsem túlbonyolított, egészen remek játékélményt!
(A játékot partnerünk, a Társasjátékpont biztosította – köszönjük! A játék nyelvfüggetlen, de zárt csoportban terjesztett, rajongói, magyar nyelvű szabálykönyv is készült hozzá.)
